szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az államfő 1992-es kisdoktori disszertációját vizsgáló és a plágium tényét elismerő bizottság több tagja is kapcsolatba került a korábban Schmitt vezette MOB-bal, vagy annak valamilyen szervezetével. Összegyűjtöttük, ami a bizottság tagjairól tudható.

Elismerte a Semmelweis Egyetemen (SE) januárban felállított tényfeltáró bizottság, hogy Schmitt Pál az 1992-es kisdoktori disszertációjában plagizált, idézőjelek és jegyzetek nélkül vett át szövegrészeket a bolgár kutató, Nikolaj Georgiev és a német tudós, Klaus Heinemann munkáiból, ennek ellenére a bizottság formailag megfelelőnek találta a disszertációt, a doktori cím visszavonását nem javasolta, ugyanakkor a felelősséget áthárította a Testnevelési Egyetemre.

A bizottság létrehozásakor az SE Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Tóth Miklós azt mondta, a testület névsora a jelentés megszületéséig titkos, mert szeretnének a nyilvánosság kizárásával, nyugodtan dolgozni. A jelentés keddi közlésekor az SE nyilvánosságra hozta a bizottság tagjainak nevét. Az öt tag közül ketten karrierjük során kapcsolatba kerültek a korábban Schmitt által vezetett Magyar Olimpiai Bizottsággal, Tóth Miklós pedig idén lett a MOB alelnöke.

Aki meggondolta magát

A vizsgálóbizottság tagja volt az egyetem dékánja, Tóth Miklós is. Emlékezetes, Tóth a plágiumügy kirobbanása után két nappal közleményt adott ki, amiben azt írta: "nincs okunk feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely 1992-ben elbírálta a Schmitt Pál által benyújtott értekezést". Tóth szerint a kisdoktori cím kiadása szabályszerűen történt, az értekezés tartalma megfelelt az akkori követelményeknek.

Tóth Miklós januárban az SE aulájában: vizsgálatot indított
©

A dékántól nem idegen a sportdiplomácia világa, hiszen 2010-től a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) orvosbizottságának a tagja – ebben az évben hagyta ott Schmitt Pál a MOB elnöki posztját. Külön érdekesség, hogy a Schmitt-ügy januári kirobbanása után bő egy hónappal Tóthot a MOB egyik alelnökének választották, de alelnök lett Deutsch Tamás, a Fidesz egykori EP-képviselője, volt sportminiszter is. (Schmitt Pált a MOB elnöki székében 2010-ben Borkai Zsolt váltotta, aki a Fidesz országgyűlési képviselője is egyben.)

Az 1961-es születésű Tóth Miklós németül és angolul beszél felsőfokú szinten, a SOTE három doktori iskolájában alprogramvezető. 1986-ban szerezte meg orvosi diplomáját, az MTA doktori fokozatát pedig 2002-ben. 2003 óta egyetemi tanár.

Aki a minőségre esküszik

„A plágium azonban mindig is tilos volt” – mondta január 11-én, a plágiumügy kirobbanása után Rácz Károly, az egyetem doktori iskolájának vezetője. Rácz belgyógyászként és endokrinológusként 2009 óta a Semmelweis Egyetemen működő, a doktori képzést és fokozatszerzést felügyelő tanács elnöke. Az egyetem honlapján elérhető életrajza szerint 1976-ban szerzett kitűnő minősítéssel diplomát a fővárosi orvostudományi egyetemen, majd Kanadában, a McGill Egyetem védte meg a doktori disszertációját – ezt 1987-ben honosította Magyarországon.

Rácz 2008 óta az MTA Orvosi Tudományok Osztályán működő doktori bizottság tagja. Életrajza szerint 244 tudományos közleménye van, ebből 122 külföldi folyóiratban jelent meg. A doktori.hu-n fellelhető adatlapja szerint elsősorban angolul jelentek meg eddig tanulmányai. A holnap szerint a 16 tanítványából eddig 8 szerzett fokozatot. Rácz a tanítványaival a klinikai orvostudományok területén végez kutatásokat.

Rácz Károlyt megkerestük a plágiumügy nyilvánosságra kerülése után, hogy mondja el, mi a teendője a Testnevelési Főiskola jogutódjának, a SE-nek ilyen esetekben. Rácz elzárkózott attól, hogy a konkrét esetet véleményezze, viszont azt elmondta, hogy a fokozatszerzés követelményei sokat változtak az évek során, így „nyilván az akkori formai és tartalmi követelményeket kell figyelembe venni egy disszertációnál”. „Az opponensek megfelelő tudományos fokozattal rendelkeznek, a szakterület jó ismerői, az ő feladatuk, hogy ha plágium gyanúja felmerül, akkor erre fényt derítsenek. Nyilván a legnagyobb felkészültség mellett is lehetnek olyan anyagok, amiket nem ismernek” – tette hozzá januárban Rácz.

A Semmelweis Egyetem Újság novemberi számában megjelent interjúban az orvosprofesszor azt mondta, a doktori iskolában a minőségi képzés mindenek felett kell álljon, ebben nem lehet kompromisszumot kötni. Véleménye szerint a színvonalból és a minőségi képzésből semmiképpen nem lehet engedni, és a jövőben egyre inkább angol nyelven kell megjeleníteni az eredményeket.

A konzervatív pedagógus

Gombocz János diplomáját az ELTE Bölcsészkarán szerezte, 1995 óta a neveléstudományok doktora. 1968 óta tanít Semmelweis Egyetem Testnevelés-elmélet és Pedagógia Tanszékén, fő területe a neveléselmélet és a sportpedagógia. 2011-es megszűnéséig tagja volt a korábban Schmitt által vezetett Magyar Olimpiai Bizottság alá tartozó Mező Ferenc Közalapítványának, majd az annak utódjaként létrejött Mező Ferenc Sportbizottságnak.

Nikolaj Georgiev 1987-es munkája - Schmitt bőven merített belőle
©

1963-68 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán tanult, ahol pedagógiai előadó és magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Az 1970-es években a Semmelweis Egyetem Neveléstudományi Tanszékén tanított. 1995-ös doktori disszertációját Az ellenőrzés, értékelés a pedagógiai tárgyak oktatásában címmel írta.

2002-ben került be az MTA Sporttudományi Munkabizottságába. Tanári pályafutása alatt nyolc egyetemi doktori témavezetést és nyolc PhD-témavezetést vállalt (főként testneveléssel és pedagógiával kapcsolatos szakdolgozatokhoz referált), jelenleg tagja a TF Doktori és Tudományos Tanácsának. Önéletrajza szerint eddig 78 magyar és 10 idegen nyelvű publikációja jelent meg. Alapítása óta szerkesztőbizottsági tagja a Kalokagathia című sportpedagógiai kiadványnak és a Hoffmann Rózsa jelenlegi oktatási államtitkár által szerkesztett Mester és Tanítvány nevű, önmeghatározása szerint "konzervatív pedagógiai folyóiratnak."

Az atlétikaedző és az ügyvéd

A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Intézet Atlétikai Karának az egyetem honlapján elérhető önéletrajzából kiderül, hogy Kovács Etele a Magyar Testnevelési Főiskola tanári szakán végzett, később ugyanitt szerzett atléta szakedző képesítést, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem pedagógia szakára járt. Doktori értekezését 1985-ben Célok meghatározása és pontosítása a testnevelő tanárjelöltek atlétikai képzésében címmel írta, életrajza szerint angol középfokú nyelvvizsgája van.

A pedagógus a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete (MTTOE) felügyelőbizottságának elnöke. Az az egyesület hírlevele szerint az MTTOE és tagszervezetei a MOB támogatásával önálló jogi személyként működnek.

Kovács 1961-ig a Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyárban dolgozott – az életrajzából nem derül ki, hogy milyen munkakörben. 1966-ban már főiskolai tanársegéd lett a Magyar Testnevelési Főiskola Atlétika Tanszékén, majd 1972-től adjunktus, 1986-tól docens, 1989-től tanszékvezető ugyanitt. 1995-től általános rektorhelyettes volt, 2001-től sportszakmai dékánhelyettes, atlétika tanszékvezető.

Életrajza szerint nemzetközi terepen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és az  International Association of Athletics Federations (IAAF) nemzetközi edzőképző munkájában vett részt előadóként, többek között Athénban, Kairóba, Kuwaitban, Pekingben és Tel-Avivban.

A tényfeltáró bizottságnak Fluck Ákos ügyvéd is tagja volt, aki a jelentés összefoglalójában az aláírása mellett megjegyezte, hogy különvéleményt fogalmazott meg a jelentéssel kapcsolatban. Hogy ebben mit írt, azt az egyetem nem hozta nyilvánosságra, Fluck Ákost pedig egyelőre nem sikerült elérni. Flucknak egyébként az Andrássy úton van ügyvédi irodája, részletesebb információkkal a SE jelentést közlő honlapja sem szolgál az életútjáról.