A 17. Alaptörvény-módosításnak nem is a megszavazása az érdekes – ez a papírforma szerint a Tisza-kétharmaddal simán átment –, hanem az, ami ezután jön: hatályba tud-e lépni, és mikor. Ez amiatt fontos, mert a módosítás legtöbbet emlegetett és politikailag is legizgalmasabb eleme, hogy a Tisza-kormány által írt jogszabály szerint a hatálybalépés másnapján a törvény erejénél fogva megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök, Sulyok Tamás mandátuma, pedig a lemondott Novák Katalin helyét átvett államfő 2029 tavaszáig lenne hivatalban.
Az Alaptörvény-módosítás egy hatalmi pozícióból, az alkotmányozó parlamenti többség által küldött erős és egyértelmű üzenet, politikai selyemzsinór Sulyok Tamásnak.
Nehéz is másképp értelmezni, hiszen Magyar Péter hosszú ideje – már a választás előtt is, a voksolás éjszakáján, majd azóta szinte minden nap – világos üzeneteket küld Sulyok Tamásnak: a NER rendszerének hallgatással történő kiszolgálása miatt méltatlanná vált a posztjára, ezért le kell mondania, ha pedig nem teszi, akkor jelentős társadalmi felhatalmazására hivatkozva a Tisza mozdítja el. Sulyok, noha kezdetben állítólag fontolgatta, idővel egyértelművé tette, hogy nem távozik önként, így a Tisza az Alaptörvénybe írta a leváltását. Az élénk közéleti-politikai vitát kiváltó
lex Sulyok muníciót adott a hangját a választási vereség óta kereső Fidesz-KDNP-nek, hogy Stop önkény! felkiáltással kampányt indítson és – Orbán Viktor nélkül – tüntessen.
https://www.youtube.com/watch?v=2_62BMVTiE0
Ahogy Magyar Péter sokszor elmondta, hogy Sulyok Tamás nem maradhat szerinte a posztján, és ha kell, eltávolítják, úgy a köztársasági elnök is sokszor elmondta, hogy sem a felvetéssel, sem a módszerrel nem ért egyet. Mint jelezte: az Alaptörvény-módosítás szövege a „jelenlegi köztársasági elnökre”, nem pedig általában az elnöki tisztségre vonatkozik, így „egy konkrét személyre szabott jogszabály, amit semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni”. Attól is tart, hogy utóda a Tisza „politikai kinevezettje” lesz.
Az aggályai hangoztatásán kívül Sulyok amúgy lépéseket is tett, hogy megállítsa, lassítsa az elmozdítására irányuló szándékot. Magyarországra hívta és állásfoglalást kért a Velencei Bizottságtól, és bár az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete vizsgálódott is, véleményt eddig nem mondtak. Sulyok azzal is próbálkozott, hogy az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérte, de a testület azt a jelzést küldte neki, hogy a 15-ből 7 tag kizáratta magát a döntésből, amivel ellehetetlenítették az ügy tárgyalását.
https://hvg.hu/itthon/20260619_sulyok-tamas-beadvany-alkotmanybirosag-ules-alkotmanybiro-kizaras
Most, hogy végül az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény-módosítást, Sulyok Tamásnál pattog a labda. Miután az Országgyűlés elnöke aláírásra elküldi neki az elfogadott törvényt, három dolgot tehet az államfő, és minderre öt nap gondolkodási ideje van. Az egyik, hogy aláírja, ami a korábban hangoztatott aggályai és konkrét, akadályozó lépései ismeretében meglepő fordulat lenne, így ez kevéssé valószínű. Ha jogilag vagy tartalmilag nem ért egyet az államfő egy elé kerülő törvénnyel, van két másik lehetősége is: kétféle vétót is alkalmazhat, de ebben az esetben ez egyre szűkül.
Politikai vétót, vagyis a parlamentnek visszaküldést Alapörvény-módosítás esetén nincs joga alkalmazni az államfőnek – nem is lenne sok értelme, mert minden más törvénynél az a szabály, hogy ha a Parlament szó szerint ugyanazzal a tartalommal fogadja el újra a kifogásolt jogszabályt, másodszorra az államfőnek már alá kell írnia, így ez legfeljebb a folyamat lassítására jó, de ebben az esetben nem alkalmazható. A másik opciót, az alkotmányossági vétót, vagyis az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra küldést pedig
csak abban az esetben lépheti meg az államfő, ha az Alaptörvény módosításának eljárási szabályai szerinte aggályosak, ráadásul tartalmilag az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja az Alaptörvény-módosítást.
Még ennek tudatában is elküldheti persze Sulyok az Alaptörvény-módosítást a testületnek eljárási szabálytalanságra hivatkozva, az Ab-nek azonban, ha minden szabályos volt, elvileg gyorsan le kell zárnia a vizsgálatot, és ismét Sulyok elé kerül a törvény aláírásra. Erre a legvalószínűbb forgatókönyvre készül is a Tisza-kormány. Magyar Péter miniszterelnök a parlamenti szavazás előtt elő is állt azzal, hogy értesülése szerint a Fidesz már megírta Sulyoknak a beadványt, amivel Polt Péter Ab-elnöknél támadhatná saját leváltását – ezt Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető cáfolta.
Tulajdonképpen amúgy mindegy is, hogy Sulyok fordul-e az Alkotmánybírósághoz, mert ha a törvényi határidőre, öt napon belül az államfő nem írja alá a 17. Alaptörvény-módosítást, Magyarék életbe léptetik a B tervüket: elindítják ellene a megfosztási eljárást. Ez, a köztársasági elnök közjogi felelősségre vonását, leváltását célzó, az amerikai elnökök impeachmentjéhez hasonló eljárás 2012 óta az Alaptörvényben létező jogi kategória, de még sosem alkalmazták. A megfosztási eljárás úgy indul, hogy azt az országgyűlési képviselők ötöde – legalább 40 fő – írásban kezdeményezi.
https://hvg.hu/360/20260623_allamfovesztes-alaptorveny-modositas-egymondatos-selyemzsinor-sulyok-tamas-elmozditasa
A kétharmados Tisza-frakció könnyen és gyorsan összegyűjtheti az aláírásokat, és beadhatja az indítványt, de indokolni is kell, hogyan sértett Alaptörvényt Sulyok, amiért méltatlanná vált. Itt kapóra jöhet indokként az államfő időhúzása – sőt, mintha a Tisza-kormány szándékosan akarná kiprovokálni, hogy Sulyok okot adjon az eljárásra. Ezután az Országgyűlés tiszás többségű igazságügyi bizottsága továbbengedi az ügyet az Országgyűlés elé, ahol titkos szavazáson, kétharmados többséggel megindítható az eljárást.
Fontos, hogy az Országgyűlés határozatának meghozatalától a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit, így feladatát átmenetileg az Alaptörvény szerint az Országgyűlés elnöke, vagyis a tiszás Forsthoffer Ágnes veszi át. Átmeneti államfőként Forsthoffer ugyan nem oszlathatja fel az Országgyűlést, és korlátozottan gyakorolhatja csak a kegyelmi jogkörét, de gyakorolhatja az államfőt megillető legfontosabb közjogi jogosultságokat, például a törvények kihirdetését. Vagyis
aláírhatja és kihirdetheti a 17. Alaptörvény-módosítást, amelynek hatályba lépése másnapján Sulyok Tamás elnöki megbízatása automatikusan megszűnik, mint ahogy okafogyottság miatt az ellene indított megosztási eljárás is.
Az államfői tisztség megszűnésétől számított 30 napon belül le kell bonyolítani az új elnök megválasztását. Az időpontot a közben ideiglenes köztársasági elnök Forsthoffer helyett megbízott új házelnök tűzi ki. A kitűzés – főleg, ha a Tisza-kétharmadnak van már konkrét jelöltje – és a titkos szavazással lebonyolított államfőválasztás pár nap alatt végig vihető, hiszen bár ajánlani 40 képviselő tud jelöltet, csak a Tisza jelöltje tudja már az első fordulóban megszerezni a kétharmados többséget. Mivel a megválasztott államfő a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, akár az is elképzelhető, hogy augusztus 20-ára új államfője legyen Magyarországnak.
Az Alaptörvény-módosítás nemcsak Sulyok elmozdításáról szól, más fontos elemei:
- 12 éves (vagy három ciklusos) időkorlát az országgyűlési képviselőknek
- Függetlenebb Alkotmánybíróság. 70 éves életkori határ bevezetése
- Erősebb bírói önigazgatás, a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívása
- Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása
- Kevesebb sarkalatos törvény
- Az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása
- A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése
- A közpénz védelmének erősítése
- A vármegyék visszanevezése megyékre
- Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata
- Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése - egységes rendészeti igazgatás
A fentiek közül fontos, szimbolikus elem az országgyűlési képviselők mandátumkorlátozása. Csakhogy a végleges szöveg szerint nemcsak azt a képviselőt „nyugdíjazzák”, aki összesen legalább 12 évig volt már képviselő, hanem azt is, akit három választáson országgyűlési képviselővé megválasztottak. Ez utóbbi félmondat azonban – egyértelműsítés hiányában – valójában egy, a 12 éves időkorlátot tovább szűkítő értelmezésre ad alapot. Akit háromszor választottak meg, még nem biztos, hogy 12 évig volt képviselő, mivel előfordul, hogy valaki csak a ciklus közepén lesz képviselő, neki pedig a három ciklus ellenére sincs meg a 12 éve.
https://hvg.hu/360/20260707_zavaros-ellentmondo-korlatozas-magyar-peter-alaptorveny-modositas
Legalább ilyen fontos, sőt, a Tisza kampányígéreteit tekintve még fontosabb az Alaptörvény-módosítás elemei között a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) létrehozásának rögzítése. Ami a részleteket illeti, a kormány közben már be is nyújtotta a társadalmi konzultációval véglegesített törvényjavaslatát az NVVH-ról. Ez az a szervezet, amely a Tisza Párt kampányígérete szerinti elszámoltatást végigviszi, és amit részben ugyanezért a Fidesz–KDNP szívesen hasonlít az ÁVH-hoz. A részletes jogszabály-tervezet alapján a HVG is megírta, hogy
a vagyonvisszaszerzési hivatal hatalma szinte korlátlan lesz, ám a korlátlan nem feltétlenül jelent kontrollálatlant.
https://hvg.hu/360/20260710_korlatlan-hatalom-vagyonvisszaszerzesi-hivatal-szuperhatosag-ezermilliardok-nvvh-ebx
Az Alaptörvény-módosítás része az alkotmánybírók korábbi – még a Fidesz-kétharmad által eltörölt – felső korhatárának visszaállítása, így az éppen 70 éves kora előtt elnökként odahelyezett Polt Péter volt legfőbb ügyész, valamint a 71 éves Haszonitsné Ádám Mária, a 74 éves Juhász Miklós és a 72 éves Lomnici Zoltán kényszerül távozni. Ezenkívül Czine Ágnesnek életkorától függetlenül novemberben lejár a 12 éves mandátuma, amely nem újítható meg. Így a 15 tagból 10 marad. Egy, a Törvényalkotási Bizottság által eszközölt módosítás szerint ráadásul a korhatári korlátot a mandátum közben is alkalmazni kell, így újabb két alkotmánybíró esik ki a következő években.
https://hvg.hu/itthon/20260708_alkotmanybirosag-korhatar-modosito
Nyitóképünkön Sulyok Tamás köztársasági elnök. Fotó: Sándor-palota
