Alapos tájékozódás után megindította szerdán az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a médiaengedélyeztetési irányelv vélt megsértése miatt - értesült a BruxInfo. A testület az eljárás első szakaszában szokásos hivatalos felszólító levelet (letter of formal notice) küldött Budapestnek, amelyben közli, hogy véleménye szerint a magyar Országgyűlés nem megfelelően alkotott törvényeket az uniós keretjogszabályról.

A lap úgy tudja, egy külföldi műholdas televíziós szolgáltató panaszolta be Magyarországot még tavaly Brüsszelben. A vállalat állítólag szeretett volna műholdas televíziós adásokat sugározni a reménybeli előfizetőinek, ezt azonban csak azzal a feltétellel engedélyezte volna neki a hatóság, hogy rendelkezik magyarországi telephellyel és állandó, Magyarországon bejegyzett cég nyújtja a szolgáltatást. A televízió-társaság azzal érvelt, hogy az uniós jogszabályok értelmében neki joga van határokon átnyúló szolgáltatást végezni. Bár a magyar törvény nem írja elő kötelezően a magyarországi telephely meglétét, de nem is tiltja meg a hatóságnak, hogy pótlólagos feltételeket támasszon.

A BruxInfo úgy tudja, aznEurópai Bizottság a panasz nyomán információkat kért Budapesttől, és “mivel nem kapott kielégítő válaszokat a kabinettől, megindította szerdán az eljárást”. A testület tehát úgy látja, hogy a hatályos magyar törvény ütközik az EU működéséről szóló uniós alapszerződés 56-os cikkével, amely a szolgáltatások szabad áramlásának alapelveit fekteti le, valamint az engedélyezési irányelv 3-as és 6-os cikkével, mindent összevetve pedig “aggályaink szerint a magyar médiaengedélyezési rendszer nem felel meg az európai uniós előírásoknak”.

Az uniós alapszerződés 56-os cikke előírja, hogy nem lehet a letelepedés és a szolgáltatás szabadságát korlátozni pusztán amiatt, mert a szolgáltatást nyújtó vállalat vagy személy más tagországban van bejegyezve, mint a szolgáltatást igénybe vevők, ez esetben a magyar előfizetők.

A médiaengedélyeztetési irányelv kérdéses rendelkezései pedig egyrészt azt írják elő, hogy “a tagállamoknak biztosítaniuk kell az elektronikus kommunikációs szolgáltatások szabad nyújtását”, másrészt pedig azt, hogy a tagországi hatóságok bejelentési kötelezettséget előírhatnak, de adminisztratív jellegű döntésre (pl. telephely létrehozására) nem kötelezhetik a szolgáltatót.

Tisztviselők rámutattak, hogy a szerdán indult eljárásnak nincs köze a médiatörvénnyel kapcsolatos korábbi bizottsági aggályokhoz.