„Nem akartam magam felidegesíteni, ezért inkább be sem mentem. Amit mondtam volna, arra úgysem figyelnek, amit ők mondtak, az meg nem érdekel” – ezekkel a keresetlen szavakkal jellemezte az oktatási bizottság egyik kormánypárti tagja az oktatási intézmények államosításáról szóló törvénytervezet szerdai vitanapját. Az ugyanis a Fideszben is sokakat kiborított, hogy az oktatási államtitkárság a frakcióval egyeztetés nélkül nyújtotta be a javaslatot. A kormánypárti frakciók elégedetlenségét a tervezettel szemben jól mutatja, hogy csak tőlük 97 módosító indítvány érkezett, egyedül az a Michl József 21-et jegyez ezekből, aki egy hete a köztévében az LMP-s Osztolykán Ágnessel szemben próbálta meg védeni a mundér becsületét, azt hangoztatva: a rendelkezésre álló pénz és idő is éppen elég lesz majd az Orbán-kormány egyik legfontosabb reformintézkedéséhez.

Michl József optimizmusát egyelőre maga az államtitkárság és a kormánypártok képviselői sem osztják. Mint elsőként megírtuk, a birtokunkba került nem nyilvános hatásvizsgálati lap szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is úgy látja: nem állnak rendelkezésre teljes mértékben a források az államosítás megvalósításához, ráadásul az intézmények átadása-átvétele szinte teljesíthetetlen feladatokat ró a közigazgatásra, nem utolsósorban a rendkívül szűk határidők miatt. A törvényt ugyanis a hónap végén fogadhatják el, vagyis alig 30 nap marad a végrehajtásra.

Nem tudják

Kíváncsiak voltunk, az Emmi szerint mennyi pénz hiányzik, így rákérdeztünk, de az államtitkárság válaszában azt írta: „az átcsoportosítás természetesen nem az Emmi feladata, a szükséges kormányzati lépések megtörténtek, illetve kellő időben megtörténnek ahhoz, hogy hosszú távon is biztosítva legyen a feladatokhoz a költségvetési fejezet". Az oktatási bizottság már említett kormánypárti tagja szerint ők sem kaptak erről tájékoztatást. Egy fideszes vezető azonban úgy becsülte, 20 és 90 milliárd között lehet az összeg.

A kormányban is okozott vitákat az oktatás államosítása, a Fideszben sokan még most is elégedetlenek

Horváth Szabolcs

A költségvetésben egyelőre 400 milliárd forintot különítettek el az intézmények fenntartására, a gazdasági bizottság egyik kormánypárti tagja szerint „ennél öt-tíz százalékkal nem lehet több a szükséges plusz forrás, ha jól tervezték a kiadásokat” – mondta egy kormánypárti gazdaságpolitikus. Márpedig könnyen elképzelhető, hogy ennél jóval több pénzt kell majd találni az amúgy is az immár harmadik Matolcsy-csomagra hangolt büdzsében.

Az Emmi egy általa igen fontosnak tartott kérdésben ráadásul vereséget szenvedett a kormányon belül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal (KIM) szemben: az oktatási államtitkárság azt akarta ugyanis, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ állományába kerüljenek azok a volt önkormányzati dolgozók, akik az oktatásügy igazgatási feladataival foglalkoztak. A KIM viszont ragaszkodott hozzá, hogy az érintettek az új járási hivatalok kötelékébe kerüljenek. Mint az oktatási államtitkárság válaszából kiderül, végül ez utóbbi mellett született kormánydöntés.

"Nem fogja tudni ellátni"

Csakhogy így az államtitkárság szerint „a KIK nem fogja tudni ellátni azokat a feladatokat, amelyek a köznevelési intézményfenntartás körében összehasonlíthatatlanul nagyobb mértékben jelentkeznek (ld. az egész átadás-átvétellel összefüggő rendkívüli mennyiségű többletfeladatot)”, sőt olyanokat sem, mint „a tankötelesek nyilvántartása, rendszeres adatközlés az állami intézményfenntartó központ és tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője számára”, vagy éppen „a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartás megküldése – az állami intézményfenntartó központon keresztül – a lakóhely, ennek hiányában tartózkodási hely szerint illetékes óvodának, általános iskolának”. Az Emmi most azt írta ezzel kapcsolatban, hogy a „szervezetek együttműködnek egymással, céljuk az intézmények hatékony és eredményes feladatellátásának és működésének biztosítása”.

Pedig az átadás-átvétel feladatainak teljesítésére így is rendkívül kevés idő jut. „Az apparátus munkájának nagy része abból áll, hogy ezen dolgozunk. Alapító okiratokat kell megszüntetni, újakat írni, mindenről leltárt készíteni, egyezkedni a járási hivatallal, hogy ki, hova, milyen irodába kerüljön, óriási munka ez most” – mondta lapunknak egy fideszes polgármester, aki „bízik benne”, hogy év végéig mindennel végezni tudnak. „Drukkolok a tankerületi vezetőknek, de attól tartok, szinte megoldhatatlan feladat elé állítja őket, ami most jön: a nagy részük pedagógus, vagy volt önkormányzati dolgozó. Hiába nagyon jó szakemberek, arra biztosan nincsenek felkészítve, hogy egyszerre tíz, a helyzet miatt amúgy is feszült önkormányzattal ilyen rövid idő alatt minden egyeztetést lefolytassanak arról, ki, hol, hova, milyen épületbe kerüljön” – mondta egy fideszes oktatáspolitikus.

Apróság a fentiekhez képest, de a KIM végül abban is lenyomta az Emmit, hogy eldőlt: a Klebelsberg Központnak illetéket kell fizetnie a kormányhivataloknak a tulajdonjog átjegyeztetése után, ez 40 millió forintot jelent, amit az oktatási államtitkárság szerint beterveznek majd a KIK költségvetésébe.

A KIK nem venné át ugyanakkor a „köznevelési intézmények fenntartói feladatainak ellátásában részt vevő ún. funkcionális feladatokat ellátó alkalmazottakat”, mint például az iskolai rendszergazdák, pénzügyesek, műszaki munkatársak, és más „kisegítő feladatokat, valamint a személyi, tárgyi, műszaki, pénzügyi feltételek biztosítását szolgáló műveleteket ellátó” dolgozókat, akik „nem felelnek meg a munkakörükre előírt képesítési követelményeknek”. Az önkormányzati iskolák számos ilyen munkakörben megbízási szerződéssel foglalkoztatott munkatársaikat elbocsáthatják. Az előterjesztés szerint legalább 2013 őszéig türelmi időt kellene adni a számukra, de fideszes forrásunk szerint „most úgy áll, hogy nincs türelmi idő”. Az államtitkárság most csak annyit közölt, az érintettekre „a Munka törvénykönyvének, illetve a Kjt-nek (a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény - a szerk.), illetve a Nemzeti köznevelésről szóló törvény szabályai érvényesek”.