A pénzügyminiszter javaslata szigorítja a költségvetés megalkotására és módosítására vonatkozó szabályokat, egyben elveszi a Költségvetési Tanács vétójogát. A vétójog a tanács elnöke szerint is üres formalitás.
Az uniós helyreállítási eszköz Tisza által az utolsó pillanatban „hazahozott” 10 milliárd euróját (6,5 milliárd euró támogatás, a többi kedvezményes hitel) nagyon gyorsan el kell költeni legalább formailag, ehhez a pénzt a magyar költségvetésnek előbb kell prezentálnia, minthogy az utalások befutnának Brüsszelből. A pénzforgalmi hiány így idén nagyon magas lesz – cserébe a következő éveket könnyítik a brüsszeli utalások. Mit jelenthet mindez a gyakorlatban?
Az idei évre a Pénzügyminisztérium GDP-arányosan, eredményszemléletben 7,5 százalékos költségvetési hiánnyal kalkulál. Az uniós RRF-forrásokat azonban részben előfinanszírozni kell, emiatt jelentősen megugorhat a büdzsé finanszírozási igénye.
Májusban megállt a deficit növekedése, júniusban pedig óriásit esett a költségvetési hiány, de még mindig kiugróan magas, az éves cél 80 százalékán áll.
Összesen 577 millió forintos kiadással számolnak a vármegyei és főispáni elnevezések kivezetésével kapcsolatban – szúrta ki a Népszava az erről szóló jogszabály-módosítás egyik dokumentumában.
A 7 százalékot meghaladó mínusz kiemelkedő, de nem ritka. Orbán így is messze van a Gyurcsány-féle szintektől.
A volt miniszter szerint kiszámíthatóbb gazdaságpolitikával valamennyi lefaragható lenne a hiányból.
A 400 ezer gyereknek járó iskolakezdési támogatás, a közmédia átmeneti vezetése, a küszöbön álló gyors, és a későbbi alaposabb Alaptörvény-módosítás is téma volt a kormányülés utáni tájákoztatón, ahol Magyar Péter beszélt Sulyok tamás államfő távozásáról, a Tisza választási ígéreteinek – mint például a családi pótlék duplázása – betartásáról és arról is, hogy minden minisztériumnál folyik az átvilágítás, és a vagyonkezelő alapítványoknál is nézik, hogy „hol, mennyi pénzt loptak el”.
Az első negyedévben az államháztartás GDP-arányos hiánya 9 százalék volt, ez a második legrosszabb első negyedéves adat 1999 óta. Az állami kiadások 2025 első negyedévéhez képest 19 százalékkal alakultak magasabban.
„Orbán Viktor ugyanúgy hazudott és trükközött a számokkal, mint ahogy azt anno Gyurcsány Ferenc tette” – mondta a miniszterelnök. Állítása szerint az infrastruktúra is jelentős fejlesztésre szorul, például 91 híd kritikus állapotban van.
Növekedési pályán indulhatott el a magyar gazdaság, de nem lesz olyan nagy a lendülete, mint a 2020 előtti években volt. Egy kisebb inflációs sokk veszélye reális, a költségvetés nem menthetetlen, a vendégmunkások nélkül pedig nem lehet hosszú távú növekedés – mutatta be Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
Négyszázról ötszáz forintra emelik a számsorsjátékok alapdíját, a Szerencsejáték Zrt. ígérete szerint ekkora mértékben emelkednek a nyereményösszegek is.
Az év első öt hónapjában nem csak a költségvetési kiadások szálltak el, a bevételek csak lanyha ütemben emelkedtek köszönhetően egyebek mellett az új szja-kedvezményeknek és az üzemanyagok „védett” árázásának, tehát a Fidesz választási intézkedéseinek. A költségvetés adósságának növekedését azonban 1,6 ezer milliárd forinttal mérsékelte a forint erősödése, annak köszönhetően ugyanis a devizaadósság forintban számolva kevesebbet ér.
Az új kormány első hónapjában – alighanem a kiadásfagyasztásoknak köszönhetően – nemhogy emelkedett volna, de némileg csökkent a költségvetési hiány. A deficit így 3,8 ezer milliárd forinton, az éves terv 90 százalékán stagnál.
Ahogy a másik két nagy hitelminősítő, a Fitch is lanyha gazdasági növekedésre gyorsuló inflációra, magasan ragadó költségvetési hiányra (2027: 5,9 százalék) és emelkedő államadósságra (2027: 76,2 százalék) számít. Ősszel felminősítéshez vezethet, ha sikerül tartós, hiteles adósságcsökkentési pályára állítani az országot.
Már nagyban számol Magyar Péter és pénzügyminisztere, Kármán András, hogyan javíthatja a magyar költségvetés és gazdaság helyzetét az uniós kasszarobbantás.
Két tételnél is külön tájékoztatást kért tavaly az Állami Számvevőszék az akkori kormánytól – most bemutatták, milyen válaszok érkeztek.
Nem változtatott Magyarország adósbesorolásán az S&P. Bóvliba minősíthetik az országot, ha a következő két évben nem sikerül stabilizálni az államháztartást. De leminősítést okozhat egy jelentős külső sokk is. A helyzet amúgy rossz, a költségvetési hiány idén GDP-arányosan 6,8 százalék lehet, és még jövőre is 5,25 százalék. Az államadósság jövőre 74 százalékra emelkedik. Az ország csak 2030-ban lesz képes kijutni az uniós túlzottdeficit-eljárásból. A gazdasági növekedés idén mindössze 1,6 százalék lehet, de jövőre is csak 2,4 százalék.
A Költségvetési Tanácsnak formálisan vétójoga van ugyan, ám az adósságszabály elvétéséhez nem fűződnek konkrét, jogilag definiált szankciók. Horváth Gábor elnök szerint a fő mutatók bizonyos mértékű eltérésekor szükséges lenne a költségvetési törvényt is módosítani.
A lap által megismert irat szerint az Orbán-kormány azzal számolt, hogy módosítható a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel kötött koncessziós szerződés.
