„Minket itt vizsgáztatni próbálnak, ezekre a kérdésekre nem lehet válaszolni. Pedig, azért jöttünk ide, hogy meghallgassuk a diákokat” – mondta Halász János, a Hallgatói Hálózat Szabadegyetem című rendezvényén, kedden, a Sirályban. Füzessi Károly, a HaHa egyik tagja azt a kérdést tette fel a beszélgetés elején az államtitkár felé, hogy tartja-e még magát a kormány a felsőoktatás önfinanszírozóvá tételéhez. Halász erre annyit válaszolt, hogy a hallgatók által követelt hat pont nagy része már teljesült és jelenleg is folynak tárgyalások a „felsőoktatási kerekasztal” keretében, amelyben a kormány mellett a Magyar Rektori Konferencia, az Országos Hallgatói és a Magyar Ipari Kamara vesz részt.

Eddig egy megbeszélést tartottak február elején, várhatóan a következő héten folytatják. Az Oktatói Hálózat egyik tagja elmondta, hogy nem tartja értelmezhetőnek az ipari kamara szerepét a tárgyalásokban, mivel a gazdasági szereplők nem feltétlenül képviselik a művészeti egyetemek és a bölcsésztudományi szakok érdekeit. Halász erre reagálta elmondta, hogy a művészeti intézmények helyzetét rendezni kívánja a szaktárca, ugyanakkor nem árult el konkrétumokat.

Se tandíj, se pénzkivonás - az államtitkár szerint
 
Arra a kérdésre, hogy miért van szükség tandíjra és pénzkivonásra az oktatásban, az államtitkár már a megszokott választ adta. „A felsőoktatásban nincsen tandíj és pénzeket sem vontak ki, éppen ellenkezőleg az egyetemek adósságainak rendezése következtében plusz 23 milliárd forinttal támogatta idén az intézményeket az állam”. Emellett a korábban még fizetőssé tervezett 16 szakon is lesznek államilag finanszírozott helyek – a HÖOK javaslata alapján megállapítottak az említett szakokra egy mínium ponthatárt, hogy a hallgatók 10-15%-a bekerülhessen. Több hozzászóló elmondta, hogy ezzel csak az a probléma, hogy olyan magasak lettek a pontok, hogy alig fog valaki bekerülni a legnépszerűbb szakokra – a pécsi egyetemen például csak ketten tudnák elérni a megfelelő küszöböt a jogász képzésre.
 
Többen tették fel a kérdést, hogy miért van szűkség röghöz-kötésre, amire azt válaszolta Halász, hogy a kormány nem vezette be röghöz-kötést. „Azt várjuk el a diákoktól, hogy egy bizonyos időt dolgozzanak Magyarországon is, ha az állam kifizeti a képzésüket” – mondta az államtitkár. Doncsev András hozzátette, hogy Bajorországban az orvosképzésben részt vevőknek – nem, hogy helyben kell maradniuk öt évig – de még abba is beleszólhat az állam, hogy mely intézményekben dolgozzanak. Majd feltette azt a kérdést, hogy azt várják-e a hallgatók, hogy a kormány biztosítson mindenkinek munkahelyet, a diploma megszerzése után – erre többen felmordultak. Az államtitkár szerint 55 ezer diáknak biztosítja a kormány a bekerülést a felsőoktatásba 2013-tól.
 
TGM a HaHáról

A beszélgetés alatt több, magát „függetlennek” valló felszólaló rákérdezett, miért ül le az államtitkár a pont HaHa-val – és miért nem más civil szervezettel. Emellett megkérdezték a mozgalom aktivistától, hogy valóban igazak-e a, a január 28-i Magyar Nemzetben megjelent vádak, miszerint Soros György és liberális baloldali szervezetek állnak-e a szervezet mögött. A Hallgatói Hálózat tagjai cáfolták a sajtóhíreket, elmondták, hogy a mozgalmat diákok hozták létre, és ők szervezik a megmozdulásokat is.
 
Később Tamás Gáspár Miklós tartott előadást, a diákmozgalmak szerepéről. Elmondta, hogy a Hallgatói Hálózat a konkrét oktatás politikai kérdések mellet, fontos társadalmi, morális problémákkal is foglalkozik. Mindenképpen elengedhetetlen cél, hogy a felsőoktatáshoz és a szellemi javakhoz mindenki, korlátlanul és ingyenesen hozzáférhessen. Szerinte egyre többen ábrándulnak ki a részvételi demokráciából, éppen ezért nagyon nagy sikernek tekinthető a mozgalom megjelenése. „A szervezet aprónak tűnik, de politikailag és morálisan hatalmas siker” – tette hozzá. Továbbá azt is elmondta, hogy a Hallgatói Hálózatot ért vádakkal szemben valójában egyáltalán nem lenne probléma, ha mozgalmat támogatnák olyan csoportok is, melyeknek van hatalmi érdekük.