„Másodállásban egy vidéki szakközépiskolában dolgozom, ahol megbízási szerződéssel hat órában tanítok. A fizetésemet számla ellenében kaptam eddig, de december óta semmit, nem tudom, mikor fogom megkapni a béremet” – mesélte egy középiskolai tanár a hvg.hu-nak, aki szerint körülbelül tíz kollégája van hasonló helyzetben az iskolában. A helyi tankerületben semmiféle ígéretet nem kaptak arra vonatkozóan, hogy mikor kapják meg a fizetésüket. „Folyamatosan falakba ütközünk, az intézményfenntartó központban általában nem veszik fel a telefont, ha ez mégis megtörténik, azt mondják nem érnek rá a problémánkkal foglalkozni.”

Emellett más gondok is felmerültek: az iskola minden évben részt vesz egy másik városban tartott zenei versenyben, azonban ez idén valószínűleg elmarad, mivel nem tudni, ki fogja kifizetni az utazás és étkezés költségeit.

Teljes a káosz

Egy nevét és munkahelyének elhallgatását kérő székesfehérvári tanár pedig azt mondta, hogy március elsején egyszer csak az egész intézményükben kikapcsolták a telefont, mivel a KLIK nem fizette ki a számlájukat. Ahhoz, hogy visszakapcsolják a vonalakat, mindegyikre plusz pénzt kellene fizetni, ami több tízezer forint lenne. Felhívtuk az iskolát, fogadni ugyan tudnak hívást, de megerősítették, hogy kimenőeket nem tudnak kezdeményezni. A tanárok szerint óriási a káosz, de senki nem mer panaszkodni.

Máshol olyan körlevelet küldtek a pedagógusoknak, hogy bánjanak takarékosan a krétával, mert ha elfogy, nem tudják, mikor tudnak újat rendelni. (Hoffmann Rózsa egyik nagy vihart kavart nyilatkozata volt, amikor az oktatási államtitkár éppen arról beszélt, hogy szerinte egy elkötelezett pedagógus saját pénzéből is vehet krétát, ha éppen elfogy az iskolában.)

Fülöp Máté

Egy ugyancsak neve elhallgatását kérő középiskola igazgatója is sorozatos gondokról beszélt. „Hosszú és bonyolult mindennek az elintézése, például egy munkavállalónk már két hete kérvényezte áthelyezését, ám ezt még mindig nem tudtuk elintézni, mert csak a KLIK intézményvezetője adhat erre felhatalmazást” – mondta az igazgató. Egy másik nehézségként említi, hogy náluk az adminisztratív személyzeten spóroltak: eddig például a gazdasági ügyintézőjük látta el a dolgozók béreinek és adózásának adminisztrációját, de őt januártól átvezényelték az önkormányzathoz, így az igazgató, az igazgatóhelyettes és az iskolatitkár feladata lett a bérszámfejtés.

Erőltetett menet

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint annak ellenére, hogy januárban Hoffmann Rózsa „sikertörténetnek” nevezte az iskolák állami átvételét, még most is állandóak a panaszok és az elégedetlenség az iskolák részéről. A PDSZ volt az egyetlen szakszervezet, amely nem írta alá a megállapodást az oktatási államtitkársággal. Az elnök februárban jelentette be, hogy a szakszervezet határozatlan idejű sztrájkot hirdet az egész országban – mert az oktatási rendszer átalakításával kapcsolatban nem sikerült megállapodnia a kormánnyal. A hvg.hu kérdésére a PDSZ elnöke megerősítette, hogy a március 15. utáni időszakra időzítik a sztrájkot, a pontos időpontot várhatóan március 8-án, pénteken jelentik be.

„Az átadás után több mint két hónappal probléma van a cafetéria és a túlóra kifizetésekkel, sok helyen nem finanszírozzák a munkába járás költségeit, emellett a bérek utalása is csúszott, februárban és januárban is három nappal” – mondta Mendrey László. Az adminisztráció több tankerületben „kézi erővel folyik”, mivel még mindig nem építették ki az intézményfenntartó informatikai rendszerét. A PDSZ elnöke szerint többek között ez okozhatja a „folyamatos, húsbavágó, megoldatlan problémákat”. A legfőbb ok azonban az, hogy túlzottan gyorsan hajtották végre az intézmények átvételét, nem készítették elő a folyamatot, szükség lett volna ugyanis egy legalább féléves próbaidőszakra – ám ez a PDSZ korábbi javaslatának ellenére nem történt meg.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint egyébként a közoktatásban tapasztalható bajok okozója, hogy eddig még mindig nem született megállapodás a tulajdonjogok és az üzemeltetés kérdésében az önkormányzatok, a tankerületek és az intézményvezetők között. Gondot okoz, hogy sokszor nem tudják a technikai alkalmazottak, például a takarítók, hogy kiktől kaphatnak utasítást. „Az erőltetett átvétel-átadás most bosszulja meg magát, az a baj, hogy ezt a gyerekek is meg fogják érezni” – tette hozzá.

Egy budapesti gimnázium igazgatója szerint például még mindig nem döntötte el a helyi tankerület és az önkormányzat, hogy ki fogja kifizetni a diákok védőitalát a körzet egyik középiskolájában, ugyancsak nem tudják egyelőre, hogy miből fogják megoldani az intézmény honlapjának fejlesztését, amire nagy szükség lenne. Egy alapfokú és középfokú oktatást egyaránt végző iskolát az átalakulási folyamatban úgy osztottak meg, hogy az alapfokú oktatást folytató rész fenntartója a KLIK, üzemeltetője az önkormányzat, míg a középiskolai rész esetében mindkét szerep az intézményfenntartó központé. A volt közös iskolának azonban csak egy zongorája van, azt a megoldást találták, hogy délelőtt a hangszer az önkormányzaté, délután pedig a tankerület tulajdonát képezi. „Azzal azonban nem számoltak, hogy mi törtéhet akkor, ha ebédszünetben esik egy virágcserép a zongorára.”

Minden rendben van?

Lövei Tünde, a KLIK sajtófőnöke a hvg.hu kérdéseire reagálva azt írta: „az intézmények átadás-átvétele rendben lezajlott, hiszen az erről szóló megállapodásokat december végére az önkormányzatok többsége aláírta az intézményfenntartó központtal." Azt azonban belátta, hogy „a kezdeti időben a működtetés és a fenntartás különválása okozott – leginkább törvényértelmezésből fakadó – problémát, és jellemzően ez is csak ott, ahol az önkormányzat maradt az iskola működtetője”.

Lövei Tünde elismerte, hogy érkezett hozzájuk olyan megkeresés, miszerint egyesek – például a megbízási szerződéssel dolgozó tanárok – nem kapták meg fizetésüket, ám a helyzet „már megoldódott, ezeket már kifizették” – nem tudnak olyan iskoláról, ahol még mindig tartoznak. Arról sem értesültek, hogy egy iskolában kikapcsolták a telefonközpontot, ám az igaz, hogy „van olyan önkormányzat, amely jelezte, hogy a telefonok működtetését nem vállalja, a megoldás itt saját telefonos flotta kiépítése lehet”. Az útiköltségek kifizetése a KLIK szerint „utólagosan, rendben megtörtént”, a cafetériát pedig rendezni fogják. Arra a kérdésre, hogy van-e pénzügyi, illetve állománybeli problémája az intézményfenntartó központnak, azt a választ kaptuk, hogy „az állomány feltöltése most zajlik, minden feladatot finanszíroz az állam”.