Államosítás után: csak a kréta el ne fogyjon

Egymásnak adják a kilincset az iskolaigazgatók irodájában a tanárok, hogy végre aláírva leadhassák azt a tájékoztatót, amelyben tudomásul veszik, a jövőben olyan helyen dolgoznak, amelyet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) vett át. Két héttel az átadás után ugyanis a bürokrácia gépezete eljutott idáig, hogy a napokban kiosszák azt a tájékoztatót, ami nélkül eddig jogszerűtlenül dolgoztak. A kétoldalas papír azonban még nem egyenlő az új munkaszerződéssel, azt ugyanis még nem kapták meg a tanárok, így nincsenek tisztázva a pontos hatáskörök, munkaköri leírások

Januártól összesen 2748 általános iskola, középiskola és más közoktatási intézmény irányítását vette át az állam a KIK-en keresztül. A gondot a finanszírozás és döntéshozatal kettőssége okozza: az oktatással kapcsolatos kérdésekben a kijelölt tankerületi vezetők döntenek, az azzal kapcsolatos kiadásokat az állami mamut állja. Ugyanakkor a felújítást (ahogy a megszüntetett Mozgásjavító intézet szakközépiskolájánál), a dologi költségeket, így például, a betört ablak cseréjét, a fenntartó önkormányzat fizeti ki.

Hoffmann nyilatkozata olaj volt a tűzre

Habár Hoffmann Rózsa január 8-án, évadnyitó sajtótájékoztatóján sikertörténetnek nevezte az átállást, abból egyelőre sem a tanárok, sem a gyerekek és a szülők nem éreznek semmit. Az általunk megkérdezett iskolaigazgatók és tanárok ezt máshogy ítélik meg, ám a kaotikus helyzet leírását csak név nélkül vállalták, múlt héten ugyanis a KIK-től levelet kaptak, amelyben a nyilatkozatot megtiltották számukra.

Eddig egyedül a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium 49 pedagógusa vállalta a nyilvánosság előtt, hogy tiltakoznak az államosítás ellen, és követelik, hogy a  „kialakult veszélyes és káros helyzet megváltoztatása érdekében haladéktalanul kezdődjenek valódi tárgyalások az igazgatókkal, a pedagógusokkal, a diákokkal, az oktatási szakemberekkel, a szülői, tanári és érdekvédelmi szervezetekkel”. Internetes petíciójukhoz cikkünk megjelenéséig 2260-an csatlakoztak.

Kevesebb lesz a "borítékban"

Az átalakítás igazi csattanója februárban következhet be, vagyis amikor a fizetések nem érkeznek meg harmadikáig – véli az egyik budapesti iskola igazgatója. Hoffmann Rózsa a már említett év eleji sajtótájékoztatóján azt mondta, a bérek januárban határidőig megérkeztek, és ez így lesz minden hónapban. Az iskolákat azonban arról tájékoztatták, hogy a tanárok fizetésüket nem harmadikán, hanem egy héttel később kapják meg a következő hónapban. Ráadásul több tanár kevesebbet is kap a megszokottnál, januártól ugyanis megszüntetik az úgynevezett minőségi bérpótlékot. Ezt eddig az iskolaigazgatók adták a tanároknak jutalomként, vagy mert átlagon felül dolgoztak, vagy mert más munkát (például diákönkormányzat segítése, iskolai programok megszervezése) is elláttak. Az összeg tanáronként 5200 forint lehetett, de mivel nem mindenki kapta, ezért az igazgatók akár összevontan többel is kiegészíthették az amúgy nem soknak nevezhető béreket.

Az általunk megkérdezett igazgatók azt mondták, az oktatási kormányzat ígéretet tett arra, hogy később kidolgoznak egy új rendszert, és azt visszamenőleg is kifizetik, de hogy az mikor lesz, nem tudni. Mint ahogy ígéretet tettek a cafeteria rendezésére is. Étkezési utalvány, BKV-bérlet nem járt minden iskolába, de ahol eddig adtak, ott januártól visszavették. Az intézkedések miatt jelentősen nő a sztrájkkészültség. Időben sem kapnak pénzt, és még kevesebbet is – mondta egy iskolavezető.

Kréta még van

Stiller Ákos

Az oktatási államtitkárság hétfői közleményében azt írta, arra törekszenek, hogy minden tanár kaphasson valamilyen cafeteriát. Ennek érdekében utasították a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, hogy sürgősen mérje fel a korábbi juttatások kedvezményezettjeit és nagyságrendjét, hogy a kieső támogatások pótlásáról a költségvetés gondoskodhasson. Úgy tudjuk, több iskolában már pénteken kiadták a tankerületi vezetők az utasítást az igazgatóknak, hogy számolják ki, kiknek, mennyi plusz juttatást adtak.

Meddig tart ki a lendület

Jelenleg egyébként a legnagyobb gondot a pénzhiány okozza, az államosított iskoláknak ugyanis megszűnt a költségvetési önállóságuk: se készpénzzel, se bankszámlával nem rendelkeznek. „A helyzet odáig fajult, hogy nem tudjuk postára adni a leveleket, mert nincs miből. Így egy kolléga naponta átviszi az önkormányzathoz, ahol elintézik a postázást” – meséli egy tanár. Egy másik igazgató pedig abban reménykedik, hogy nem fog eltörni egy lakat vagy zár sem, mert még kulcsmásolásra sem tud néhány száz forintot adni.

Most még a lendület továbbviszi a rendszert, de mi van, ha elfogy a kréta, a papír? – tette fel a kérdést egy iskolaigazgató, aki szerint azok az intézmények, amelyeknek volt eszük, elkezdtek bespájzolni az ősszel. Találtunk olyan iskolát, ahol októberben arra kérték a diákokat, hogy hozzanak be fejenként egy csomag papírt, hogy januártól tudjanak mire fénymásolni.

Egy másik iskolában – amelynek fenntartását teljesen átvette az állam – viszont már attól rettegnek, mikor érkezik meg a gázszámla. Az előző havi 3 millió forint volt, s ugyan a bankszámlájukon nyolcmillió volt, ahhoz már nem tudnak hozzáférni. A Klebelsberg-központ vezetője, Marekné Pintér Aranka a múlt héten a pénzhiánnyal kapcsolatban az Indexnek úgy nyilatkozott, minden tankerületi igazgató hivatala kapott 5-5 millió forintot az intézmények folyó kiadásainak teljesítéséhez.

Ám még ha lesz is pénz, a helyzetet bonyolítja a társbérlet: a tanárok bérét és az oktatással kapcsolatos kiadásokat a Klebelsberg-központ állja, szakmai kérdésekben is a tankerületi vezetők döntenek. Ugyanakkor a portások, gondnokok, technikai személyzet bérét és a dologi kiadásokat az intézmény működtetői, az önkormányzatok fizetik ki. A spórolás miatt azonban egy-egy számla kifizetésénél valószínűleg a két intézmény egymásra mutogat majd. Egy általános iskolában emiatt már azon viccelődnek, hogy a következő havi szakmai konferenciára egy portást is el kell küldeni, az útiköltségeket ugyanis csak akkor tudják majd kifizetni.

Postások egyelőre a tankerületi vezetők

„Most a hipóval kerültem bajba, pedig azt hittem, már minden iskolai eszköz besorolásával megvagyok” – mesélte egy olyan iskola vezetője, ahol egy kis tanmedence is található. Amennyiben ugyanis a hipót takarítása akarja használni, akkor az önkormányzattól kell engedélyt kérnie, és a számlát oda kell kiállítatni. Ha pedig a medence fertőtlenítésére, az oktatási tevékenységnek számít, így a KIK helyi vezetője az illetékes.

Vagyis lenne, mivel a tankerületi vezetők szinte egyedül vannak: se irodájuk, se megfelelő számú alkalmazottjuk. Jelenleg tulajdonképpen postásként működnek az iskolaigazgatók és Marekné Pintér Aranka, a KIK vezetője között. Ahogy egy iskola vezetője mondta, „fentről megüzenik, milyen új összesítést akarnak (hányan mennének nyugdíjba, mennyi cafeteriát fizettünk eddig). Megcsináljuk, eljönnek érte, és elviszik. Ha kérdésünk van, vagy igényük, a válaszuk az, majd bent megkérdezzük”.