„Both Zoltán, hírközlési igazgató Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság” – olvasható a Hírközlései és Informatikai Tudományos Egyesület által szervezett MediaNet2013 konferencia programjában. A tanácskozást október 3-ra hirdették meg, a program már napok óta kint van az egyesület honlapján. Információink szerint viszont az NMHH belső hálózatán csak kedden jelent meg, hogy igazgatóvá nevezik ki a miniszteri biztost – eddig nem is volt ilyen tisztség a hatóságnál.

A hvg.hu úgy tudja, kormányzati szándék szerint ő kerülhet a médiahatóság hírközléssel foglalkozó elnökhelyettesi posztjára is. A hírközlési igazgatói poszt pár nappal ezelőtt jelent meg az NMHH szervezeti és működési szabályzatában (szmsz), amelyet szeptember 12-én tettek közzé a hatóság honlapján, és az adatok alapján szeptember 11. óta hatályos.

Távozott Szalai jobbkeze

Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettesi megbízatása közös megegyezéssel - az új szmsz hatályba lépése után egy nappal -  szűnt meg szeptember 10-én. Korábban az NMHH-nál Mátrai volt a felelős a negyedik – a bírósági pereskedés miatt megtorpant – mobilszolgáltató elindításáért, illetve a piacon lévő három mobilszolgáltató frekvenciaszerződéseinek újratárgyalásáért. A korábbi elnökhelyettes négy nappal azután jelentette be távozását, hogy bejelentette: stratégiai megállapodást kötött a Magyar Telekommal, a Vodafone-nal és a Telenorral, melynek keretében a cégek 100 milliárd forintot fizetnek be az államháztartásba, az állam pedig 2022-ig meghosszabbítja a szerződéseiket a 900 és 1800 frekvenciákra.

Fülöp Máté

Mint korábban megírtuk, Mátrait még az áprilisban elhunyt Szalai Annamária kérte fel a posztra 2010-ben. Forrásaink szerint a médiaügyekkel foglalkozó elnöknek „korlátozott volt a tudása” hírközlési területen, ezért kérte fel a korábbi tapasztalatai alapján a piaci viszonyokat ismerő Mátrait. Egy, a szakterületet jól ismerő fideszes forrás szerint a kormánypárt környezetében nem sok hírközléshez értő szakember volt, és mivel Mátrai jóban volt Szalaival és a volt fejlesztési miniszterrel, Fellegi Tamással, rá esett a választás. (Az NMHH-nál történt, állítólag a titkosszolgálatokkal összefüggő botrányról itt olvashat részletesebben.)

A gerinc agya

Both Zoltán személyében ismét egy olyan szakember kerül az NMHH vezető székébe, aki jó kapcsolatokat ápolt a volt fejlesztési miniszterrel. Both még 2011 márciusában került az állami tulajdonban lévő – eredetileg piackutatásokkal foglalkozó – Kopint-Datorg Zrt. igazgatótanácsának élére.

Ma már ez a cég felelős a kormányzati infokommunikáció nagy részéért, szerepe Both elnöksége idején bővült. A társaságot 2011-ben keresztelték át Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltatóvá (NISZ), amely tavaly megvette a Magyar Telekomtól a rendvédelmi szervek (rendőrség, mentő, tűzoltóság, katasztrófavédelem) rádiós rendszerét működtető céget. Idén a NISZ részt vett az elektronikus közszolgáltatási rendszereket fejlesztő és üzemeltető – az adás-vételről szóló közlemény szerint nemzetbiztonságilag is fontos – IdomSoft Zrt. államosításában is. Az ügylet 1,3 milliárd forintjába került az államnak.

Both nemcsak a NISZ elnökeként, de két éve miniszteri biztosként is jelentős szerepet játszik az állami infokommunikáció átszervezésében. Fellegi 2011. július 1-től azzal bízta meg, hogy dolgozza ki a teljes állami intézményrendszert lefedő új hálózati szolgáltatási konstrukciót, azaz segítse elő a teljes kormányzati IT átszervezését. A kinevezéséről szóló közlemény szerint a Magyar Posta, az Magyar Villamos Művek, a NISZ, a MÁV, az Állami Autópálya Kezelő, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ egyes feladatköreit hangolja össze. (A MediaNet konferencia programja szerint az NFM miniszteri biztosa is előad majd október 3-án, de itt személy nincs megnevezve, csak annyi, hogy "felkérés alatt".)

Pár hónappal kinevezése után az egyik, nem különösebben aktív fideszes képviselő törvénymódosítást nyújtott be a parlamentnek, mely szerint az állami elektronikus ügyintézés nagy sávszélességű, védett infrastrukturális hátterét, az úgynevezett Nemzeti Gerinchálózatot 2012-től nem a Magyar Telekom cége, hanem az állami MVM üzemelteti majd az optikai hálózatán keresztül. Ugyanakkor a javaslat szerint a NISZ lett lényegében a rendszergazda, ő biztosítja az infokommunikációs szolgáltatásokat a központi kormányzati és területi közigazgatási szerveknek, az állami szolgáltatóknak. (A ötlet nem volt új, a korábbi kormányok is foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy ne egy magáncégtől béreljék az infrastruktúrát, hanem állami cégek rendszerét vegyék igénybe, mert így olcsóbban kihozható.)

Kormányzati források szerint a tervezet előkészítőit a Both körül dolgozó szakértők között kell keresni. Pár hónappal később, 2012 februárjában az MVM megalapította az MVM Net nevű cégét. Ez a társaság honlapja szerint a gerinchálózat szabad kapacitásait kihasználva biztosít távközlési szolgáltatásokat kormányzati és üzleti ügyfeleknek. Az MVM Net igazgatóságát a kezdetektől Both irányítja.

Rá érdemes figyelni 

„A média- és sajtóügyeket lezártuk” – mondta a hvg.hu-nak egy, a területet ismerő kormánypárti szakpolitikus. A képviselő arra utalt, hogy az NMHH élére került Karas Monika – aki korábban a Magyar Nemzet és a Hír Tv jogászaként dolgozott – személyénél fontosabb, hogy ki igazgatja majd a hírközlési területet a hatóságnál, ki kapja meg Mátrai feladatkörét.

Kormányzati forrásaink szerint Bothot sokra tartják, őt tekintik az állami mobilszolgáltató egyik szorgalmazójának. Információink szerint a Fidesz környezetébe tartozó szakemberek között első perctől nem volt egyetértés, hogyan kéne felépíteni és a piacon helyzetbe hozni az új mobilszolgáltatót. Úgy tudjuk, Fellegi – Bothoz hasonlóan – maga is támogatója volt az ötletnek, de a megvalósítás módjával nem értett egyet.

A mobilszolgáltatók berágtak

Horváth Szabolcs

A Magyar Posta, a Magyar Villamos Művek és a Magyar Fejlesztési Bank 2012 elején létre is hozta az új szolgáltatót, de az MVM még a cég megalapítása előtt jelezte, a legfontosabb elemet, a távközlési hálózatát nem fogja apportálni, ez a Both elnökölte MVM Net-ben marad. Egy kormányzati forrás szerint maga Fellegi sem volt igazán segítőkész a jogalkotással, ezért kellett végül rendeletalkotási jogot adni az NMHH elnökének. Végül az ügy ezen a jogi banánhéjon csúszott el. A piacon lévő három cég – Magyar Telekom, Vodafone, Telenor – ugyanis a bíróságon megtámadta a frekvenciatendert: a mobilszolgáltatók arra hivatkoztak, hogy a kiíráskor hatályos volt az a kormányrendelet, mely leszögezte, állami tulajdonú cég nem nyerheti el azt a frekvenciát, amelyhez hozzájutott az állami vállalat. Az NMHH viszont ezt vitatta, és arra hivatkozott, hogy az eljárás közben megjelent a médiahatóság tiltást feloldó rendelete. Végül a bíróság a mobilcégeknek adott igazat, idén áprilisban pedig az állami konzorcium úgy döntött, amíg a piacra lépés lehetősége meg nem nyílik, a társaság nem végez tevékenységet, munkatársai nagy részét elbocsátotta.

Kormányzati forrásaink szerint a kormányban még mindig nem mondtak le a negyedik mobilszolgáltató elindításáról és ebben az NMHH-nál szerepet kaphat Both Zoltán. A televíziók digitális átállásával ugyanis felszabadul a 800 megahertzes frekvencia, továbbá a bírósági döntés következtében a 2011-ben kiírt frekvencisáv blokkjai is szabadon maradtak. Mátrai Gábor az utolsó sajtótájékoztatóján azt mondta, a kabinet nem mondott le arról a negyedik szolgáltatóra vonatkozó terveiről. Ezért olyan frekvenciákat is értékesíteni kívánnak - jelentette be -, melyekkel egy új szereplő is fel tudja venni a versenyt a piacon lévőkkel.