A nyári termelési krízishetek után már nem „csak a szokásos” a helyzet a paksi atomerőműben: ismét előállt helyzet, hogy a védelmi rendszer hibajelzése egy turbina nem tervezett leállítását eredményezte. Bár a javítás csak fél napig tartott, éppen a hiba helyétől és jellegétől lett a helyzet rizikósabb.
Egy harmadik pedig egyáltalán nem, így a teljes atomerőmű is csak 50 százalékos kapacitással dolgozik.
Tótth András az energetikai államtitkári székből a múlt héten állt fel.
Tótth András energetikai államtitkár szakmai elismertsége egyik csúcsának tartja, amikor lebeszélte az MVM-et a Mátrai Erőmű megvásárlásáról, amelyet távozása után a politika mégis megvetetett. Azt mondja, kizárólag szakmai alapon választott csapattal ment Kapitány István minisztériumába, és felülről sem kapott ejtőernyősöket. HVG-portré.
Bár még tart a Pakson már működő és az épp csak építeni kezdett atomerőművek átvilágítása, Kapitány István miniszter máris elszólta magát a magyar atomjövőt illetően. Amúgy nagyon úgy néz ki, hogy az atomenergiára egyre kevésbé lesz szükség.
Három egymást követő napon döntött az állami energiacég összesen 210 millió forintnyi támogatásról. Október 2-án átvett levelében azonban felmondta a szponzorációs szerződéseket.
Hetekkel a kinevezése után lecserélte az igazgatósági elnököt az MVM-ben az állam mint tulajdonos. A csúcsvezetői feladatmegosztás friss verziója formálisan ugyan nem ismeretlen a cégcsoport történetében, ám a döntésnek csak akkor lehet valódi értelme, ha általa eddig nem látott átalakulást készítenek elő.
A lap szerint, ha az MVM magánvállalat lenne, egyértelmű, hogy a tulajdonosokat kellene, hogy terhelje a veszteség.
Meglódult a nagykereskedelem, jelentősen több áramot és gázt adtak el.
A magyar erőművi mixből fájón hiányzik néhány modern gázerőmű. Az új egységek, megkésve bár, de épülnek, az egyiken a Tisza-kormány célkeresztjében álló Mészáros Lőrinc dolgozik.
Az MVM egyelőre a mostani haváriahelyzetet kezeli, nem a végleges kármentesítés kezdődött meg.
Vontatottan halad a kormány által beígért rendszerváltás az energiaszektorban: az akcióterv gyors és teljes sorcserékre is készült, de eddig alig néhány személyi változtatásra futotta a minisztertől. Utánajártunk, mi lehet ennek az oka.
Az atomerőmű napok óta nem kommunikál, Magyar Péter viszont szerdán este már az egész energiaszektort átfogó fejlesztési tervet is bejelentette. Eközben az egy hete tartó áramkrízisben csak az lett sokkal valószínűbb az előző naphoz képest, hogy talán mégse kell leállítani azt az utolsó, még termelő paksi generátort. Mikor és hogyan lehet majd mindennek vége?
Ha végül mégsem lesz elég áram, akár a lakosság egy részét is le lehet kapcsolni ideiglenesen az áramrendszerről. Lényegében ezt jelentette be a kormányfő azt követően, hogy közölte: a paksi atomerőművet le kell állítani. Kit, milyen alapon lehet az áramszolgáltatástól megfosztani? És miként nehezíti a kormány munkáját az, hogy mára elavult jogszabályokkal kéne harcolnia a mostani krízishelyzetben?
Krízistervet dolgoznak ki, mely nagy közületi és ipari fogyasztóknak kellene csökkenteniük a fogyasztásukat.
Óráról órára értékelik a helyzetet.
Rezsicsökkentési aknamező és külön paksi univerzum is vár Bertalan Zsoltra, az MVM élére kinevezett új sebészre. Mérlegre tettünk az esélyeit – és ezen keresztül mindent, ami az ország energiajövőjét meghatározhatja.
A tárcavezető mai nappal bocsátotta el az energiacég vezetőit.
A május végén felszabadított uniós pénzekből másfél milliárd euró jut a helyreállítási alapból az energetikára. A miniszter első magyarázatai nem igazán egyértelműsítették, voltaképpen mire és kihez is érkezhet majd ez az összeg. Megpróbáltuk megfejteni.
Már 1,5 millió háztartás megkapta a Fidesz januári „rezsikedvezményét”, de az elszámolás még bőven folyamatban van. 600 ezren voltak, akik a gáz helyett inkább villanyra kérték a 30 százalékos diszkontot.
