A sorozás visszaállításának tiszás tervével (is) riogatott a fideszes propaganda a kampány idején. Bár Magyar Péterék egyértelművé tették, hogy nem áll szándékukban a sorkatonaság újbóli bevezetése, a most induló alkotmányozási folyamat lehetőséget adna a helyzet tisztázására s egyben egy fontos adósság törlesztésére. Annak idején ugyanis, a sorozás 2004-es (nem megszüntetésekor, hanem) felfüggesztésekor
a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötte a parlament: megszűnt a fegyveres szolgálat alternatívájaként választható polgári szolgálat lehetősége.
Vagyis éles helyzetben ugyanazzal a dilemmával kerülhetne szembe ma is minden hadköteles férfi, mint az 1989-es rendszerváltás előtt: hadkötelezettség esetén, ha akar, ha nem, katonaként kellene szolgálnia.
Azért, hogy egy esetleges háborús helyzet – és az ezzel automatikusan élesedő hadkötelezettség – esetén senkinek ne kelljen választania a lelkiismerete és a törvény között, a keresztény Bokor közösség indított kampányt. A kezdeményezést – afféle ökumenikus egyetértésben – több felekezet több vezetője is támogatásáról biztosította; köztük katolikus püspökök (Beer Miklós, Székely János, Varga László, Várszegi Asztrik), valamint Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát mellett Fabiny Tamás nyugalmazott evangélikus püspök, Iványi Gábor metodista lelkész és Darvas István főrabbi.
HVG / Túry Gergely
A 2010-ben elhunyt (1982-ben a magyar katolikus püspöki kar által a nyilvános papi működéstől eltiltott, 1997-ben Róma által rehabilitált) Bulányi György piarista szerzetes nevével fémjelezett Bokor mozgalomnak súlyos történelmi tapasztalatai vannak arról, mi történik, ha valaki, például az erőszakmentesség jegyében, megtagadja a katonai szolgálatot, vállalva annak az ódiumát, hogy ezzel még a saját egyháza vezetésével is konfliktusba kerülhet. A rendszerváltást megelőző években a csoport tagjai összesen 45 évet töltöttek különböző büntetés-végrehajtási intézetekben a fegyveres szolgálat megtagadása miatt. De nemcsak ők, hanem – a szintén katolikus Regnum Marianum lelkiségi mozgalom mellett – például az adventisták, a pünkösdisták, a nazarénusok vagy Jehova tanúi közül is több százan sínylődtek hasonló okokból az ország különböző börtöneiben.
„A polgári szolgálat jogi lehetőségének visszaállítása nem egy nosztalgikus kérés, hanem a magyar jogállamiság egyik hiányzó alapkövének pótlása” – írta Csapody Tamás, a téma kutatója és a kampány egyik kezdeményezője a Szemlélek.hu-n megjelent cikkében.
