A büntetőeljárási törvény módosítását javasolja a Fidesz, hogy szigorítsák a házi őrizet szabályait. Kormánypárti forrásból úgy tudjuk, a módosítás arra reagálna, hogy a múlt héten megszökött a házi őrizetből az ároktői banda néven ismert bűnözői csoport két tagja. A rablógyilkossággal vádolt bűnözők azért kerültek házi őrizetbe, mert tárgyalásuk elhúzódott, és letelt az a négy év, ameddig a törvény szerint előzetes letartóztatásban lehet tartani a vádlottakat.

A kormánypártok ezért úgy kívánják módosítani a büntetőeljárási törvényt, hogy a házi őrizetet csak ott lehessen elrendelni, ahol megvannak a nyomkövető (közismert nevén lábperec) használatának feltételei. A tervezett módosítás ugyanakkor kimondaná, hogy azokat, akiket 15 évnél hosszabb vagy életfogytiglani börtönnel büntethető bűncselekményekkel vádolnak, akkor sem lehet házi őrizetbe helyezni, ha eltelik a négy év.

MTI / Beliczay László

Információink szerint a Fidesz-frakcióban is vita volt a javaslatról, amely kormánypárti vélemények szerint is alkotmányellenes lehet. Volt olyan vélemény, hogy a határozatlan idő helyett 5-6 évre kellene módosítani az előzetes letartóztatás maximális időtartamát, de ezt elvetették. Ezzel kapcsolatban egy magas rangú kormánypárti politikus úgy fogalmazott: ha kell, "megharcolják" ezt a harcot az Alkotmánybíróság előtt.

A módosítás további eleme lenne, hogy ha a bírósági eljárás hossza meghaladja a két évet, automatikusan meg kellene vizsgálni, milyen szerepe van ebben a bírónak vagy az ügyésznek. Előírnák azt is, hogy életellenes bűncselekmények esetében a szakvéleményeknek 90 napon belül el kell készülniük. Ennek előzménye, hogy az ároktői banda pere épp a szakvélemények késése miatt húzódott el.

Kihagyják a bizottsági ülést a Fidesz-KDNP-s tagok

Kocsis Máté, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke, illetve Gulyás Gergely, a Fidesz jogász szakpolitikusa szerdán sajtótájékoztatót tartott a témában, ahol hivatalosan is megerősítették a hvg.hu értesüléseit a készülő törvénymódosításról. Közölték: eltörlik az előzetes letartóztatás felső határát, ha életellenes bűncselekményről van szó, illetve kiemelten súlyos bűncselekmények esetén előzetesben is használnák a lábperecet. Az eljárást felgyorsítandó 60-90 napos határidőhöz kötnék a szakértői vélemények elkészülését, aki pedig ezt nem teljesíti, az rendvédelmi bírságra számíthat - mondta Kocsis és Gulyás. A módosításokat két héten belül beterjesztik a parlamentnek.

Arra a kérdésre, hogy nem alkotmányellenes-e az előzetes meghosszabbítása, a fideszes politikusok úgy válaszoltak: igen, felmerülhetnek alkotmányos aggályok, de még fontosabb, hogy a társadalom biztonságban érezze magát. A hvg.hu megkérdezte, nem félnek-e attól, hogy a négyéves limit eltörlése esetén még jobban elhúzódnak a perek. Kocsis Máté erre azt válaszolta, hogy más eszközökkel próbálják gyorsítani az eljárást. Miért nem a börtönökön változtatak, miért a bíróságon? - kérdeztük még, mire a politikusok úgy válaszoltak, hogy a bv-intézmények gyakorlatán is szándékukban áll változtatni, de ez most egy másik ügy. 

Az ároktői esettel kapcsolatban azt mondták, a szökevények szeptember 1-től már csak lábpereccel lehettek volna házi őrizetben, de nem így történt - ezért következhetett be a szökés.

Közölték: a kormánypárti tagok nem mennek el parlament alkotmányügyi bizottságának délutáni ülésére, amelynek napirendjén "az előzetes fogvatartás törvényes határidejének túllépéséhez vezető rendszerszintű problémák feltárása és a lehetséges megoldási javaslatok" szerepelnek. Szerintük csak az ellenzéki pártok hisztériakeltésének terepe lesz a bizottsági ülés, nem lesznek érdemi javaslatok a törvény átírására.

Aggódó jogvédők

"Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy emiatt az egy, rosszul felmért eset miatt ezentúl az igazságszolgáltatás lassúságát a terhelteken verik le. Olyan embereken, akikről még nem is tudják, hogy bűnösök vagy sem, de ezzel a módosítással általános szabályként kimondják, hogy inkább üljön még tovább börtönben" - mondta Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Szerinte az eddigi négy éves időtartam már eleve hosszúnak számított, hiszen az előzetes letartóztatást akkor kell házi őrizettel felváltani, ha még csak nem is a jogerős, hanem az elsőfokú ítéletig képtelenek voltak eljutni a hatóságok.

"Ráadásul újabb elmarasztaló strasbourgi ítéletekre is számíthatunk, és a magyar állam fizethet, hiszen mindig ez lett a vége, ha egy ügyben ésszerű időn belül nem fejezték be az eljárást, miközben a vádlott börtönben ült" - mondta a jogvédő szervezet vezetője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a büntető eljárási törvény értelmében soron kívül kellene eljárni minden olyan esetben, ahol fogva tartják a gyanúsítottat. "Ezt szinte soha, sehol nem tartják be, például előfordul, hogy hosszú hónapokig húzódik akár csak egyetlen szakvélemény beszerzése" - tette hozzá Kádár András Kristóf.

„Egyértelműen alkotmányellenes a lépés, de nem csodálkozom, hogy a Fideszt nem érdeklik az alkotmányossági szempontok, máskor sem izgatták magukat emiatt” – mondta a hvg.hu-nak Sánta Szabolcs Miklós, a Társaság a Szabadságjogokért ügyvivője, aki szerint„felháborító, hogy nem a rendszer működésén próbálnak javítani, hanem korlátlan szigorral reagáltak, éppen most, amikor amúgy is rendszeresen ítélik el Magyarországot Strasbourgban a büntetőeljárások elhúzódása miatt. Sánta szerint nem az a megoldás, hogy az előzetesben eltöltött időt maximalizálják, hanem hogy a hatékonyságot fokozzák. Ráadásul eddig sem foglalkozott senki azzal, hogy a gyanúsítottak fogva tartása esetén soron kívül kellene kezelni az eljárást, ezek után végképp nem lesz semmi, ami megakadályozza az ügyek elhúzódását.