Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Az Alkotmánybíróság szerint a korrupcióval vádolt és állásából felfüggesztett szegedi bírónak jár a fizetés, bár a Kúria korábban ezzel ellentétes döntéseket hozott.
Az Alkotmánybíróság (Ab) megsemmisítette a Kúria két munkajogi döntését egy megvádolt szegedi bíró ügyében, mert azok alaptörvény-ellenesek.
Az Ab határozatának indoklása szerint a bírói függetlenséghez hozzátartozik, hogy akkor is jár a bíró részére illetménye, ha az ellene folyó büntetőeljárás miatt függesztették fel hivatalából, hiszen az összeférhetetlenségi szabályok is vonatkoznak rá, tehát például más kereső tevékenységet is csak nagyon korlátozott körben folytathat - derül ki az Ab honlapján kedden közzétett döntésből.
A bírót 2011 decemberében a kecskeméti bíróság letartóztatta, majd 2012 januárjában a szolgálati bíróság felfüggesztette bírói tisztségéből, munkáltatója pedig megtiltotta illetménye folyósítását. Emiatt a bíró munkaügyi pereket indított. Az első és másodfokú bíróságok részítéleteiben a keresetnek helyt adtak. A Kúria viszont a munkáltatónak adott igazat az illetmény felfüggesztésében.
A bírói függetlenséget az alkotmány védi, a bírák jogállásáról szóló törvény pedig többek között kimondja azt, hogy "a bírói tisztségből való felfüggesztés idejére a bírót megilleti az illetménye, amelynek legfeljebb 50 százalékát egy hónapra vissza lehet tartani", továbbá, hogy "nem jár illetmény a felfüggesztés időtartamának azon részére, amelyre a bíró akkor sem kapna illetményt, ha a felfüggesztésre nem került volna sor."
Az Ab megalapozottnak találta az alkotmányjogi panaszt, szerintük a bírói függetlenség a bírói tisztséget viselő személy vonatkozásában egyrészt szakmai függetlenséget, másrészt személyi függetlenséget jelent. A szakmai függetlenség azt garantálja, hogy a bírót ne lehessen ítélkezési tevékenysége során utasítani, közvetlenül befolyásolni. A személyi függetlenség pedig egy több összetevőből álló független közjogi státust jelent, amely a bírót szolgálati jogviszonyának fennállása során megilleti. Ennek részeként a függetlenséget hivatott biztosítani a megfelelő bírói javadalmazás is, melyet a bírákra vonatkozó szigorú összeférhetetlenségi szabályok indokolnak.
Az Ab határozata hivatkozik az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának 2010-es számú ajánlására, mely szintén a bírói függetlenség egyik garanciájaként tekint a megfelelő javadalmazásra. Az Ab határozata rámutat arra is, hogy a bírói függetlenség nem a bíró kiváltsága, hanem a jogkeresők érdeke.
Az Ab döntése szerint amikor a Kúria az indítványozó bíró részére nem ítélte meg illetményét, korlátozta a bírói függetlenséget.
A 15 tagú Ab 6 tagja, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Salamon László fűzött különvéleményt a határozathoz.
Az alkotmánybírósági indítványt benyújtó szegedi bíró csaknem két évtizeden át ítélkezett a Szegedi Városi Bíróságon, majd a Csongrád Megyei Bíróságon tanácselnökként, volt a büntető ügyszak csoportvezető bírája, 2011-től pedig néhány hónapig a büntetőkollégium megbízott vezetője. Ellene a vád vezető beosztású, hivatalos személy által, üzletszerűen, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés, hivatali visszaélés és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás.
Az ügyészség szerint 2009 és 2011 között több esetben megállapítható a vádlott büntetőjogi felelőssége, többnyire gyanúsítottak előzetes letartóztatásának megszüntetését intézte többszázezer forintért cserébe. Az érintettek ellen fegyveres rablás, lopás, csalás, adócsalás, orgazdaság, lőfegyverrel visszaélés gyanúja miatt folyt eljárás.
A Debreceni Törvényszéken tavaly márciusban kezdődött elsőfokú büntetőperben az indítványozó mellett egy másik szegedi bírót is megvádoltak, mindketten tagadják bűnösségüket, a bizonyítási eljárás a vége felé tart, tavasszal megszülethet az elsőfokú ítélet.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.