Az Alkotmánybíróságtól két törvényszék is kérte a folyamatba lévő ügyeik leállítását előíró februári kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének megállapítását. Mivel azonban eljárási hiba miatt már visszamenőlegesen meg lett semmisítve a rendelet, az alkotmánybírók szerint nincs mit vizsgálniuk.
Egy hallássérült hajléktalan ember ügyében mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy csak akkor lehet valakit megbüntetni, ha a magatartásával veszélyezteti, akitől pénzt kér, vagy más módon szabálysértést követ el. A konkrét ügy érintettje még csak meg sem szólított másokat, némán koldult, mégis pénzbüntetést kapott.
A határozat szerint csak akkor büntethető, ha mások biztonságát közvetlen veszélynek teszi ki.
Tarr Zoltán a felvidéki magyarok jogvédelmének újabb mérföldköveként üdvözölte a 17 éves pereskedést lezáró egyedi döntést, amely éppen aznap született, amikor az Európai Parlament is határozatban ítélte el a szlovákiai magyarok birtokelkobzásának gyakorlatát.
Több száz hektár vízparti terület és zöldfelület veszhet el, ami nemcsak a tó jövőjét veszélyezteti, de az ott élők egészséges környezethez való jogát is, érvelnek a civilek, akik az Ab-tól várják a rendelet megsemmisítését.
Hajszálon múlott, de 8:7 arányban a fővárosi rendelet ellen döntött az Alkotmánybíróság.
Földi András professzor Polt Pétert és más alkotmánybírókat, a Kúria elnökét, illetve Navracsics Tibort és Szájer Józsefet is elővette.
Az ügyvéd részletesen leírta, hogyan lehet a leggyorsabban elmozdítani Polt Pétert az Alkotmánybíróság elnökét és Varga Zs. Andrást a Kúria elnökét.
A magyarok kétharmada bíróság elé állíttatná Orbánt – derül ki a HVG megrendelésére készült friss Medián felmérésből. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette az Orbán-kormány szolidaritási hozzájárulási perekről szóló rendeletét. Nyolc év után távozik Orbán Balázs a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanácsadói testületének elnöki pozíciójából. Már nem gyanúsított Szabó Bence. A magyar fél hiánytalanul visszaszolgáltatta a márciusban feltartóztatott pénzszállító rakományát. Kezdje a napot a HVG hírpodcastjával!
A főpolgármester a szolidaritási hozzájárulásnak elnevezett kormányzati elvonás ügyében hozott ítélet nyomán azt írta, lezárult az a sötét időszak, amely Budapest kivéreztetéséről szólt.
Az Alkotmánybíróság visszamenőleges hatállyal, egyhangúlag megsemmisítette a jogszabályt, mert kihagyták az Országos Bírói tanácsot az előkészítéséből. Az ellene szóló tartalmi kifogásokkal emiatt nem is foglalkozott.
A most alkotmánybíró fideszes Hende Csaba 2021-ben az országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnökeként maga írta alá azt a pótlólag beillesztett paragrafust a gyermekvédelminek nevezett törvényben, amelyről e héten tárgyalt az Alkotmánybíróság.
Az uniós pénzek hazahozatala érdekében villámgyorsan át kéne szervezni az államot és az alaptörvényt, amiben viszont jócskán megnehezítheti a Tisza dolgát a testület.
A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria is a joggal visszaélésnek minősítette, hogy a Millenia nevű híroldal saját megfigyelőket delegált olyan külföldi szavazókörökbe, ahová a Tisza Párt adminisztratív hiba miatt nem tudott saját embert küldeni. A taláros testület ebben a média javára döntött, az MTVA panaszát azonban visszautasította.
Az Ab továbbra is irányadónak tartja korábbi nyilatkozatát, amely szerint feladatait a hatályos alaptörvény és a rá vonatkozó jogszabályok által meghatározott alkotmányos keretek között látja el.
Szabó Marcel indítványára az Ab elnöke nem reagált.
A hódmezővásárhelyi polgármestert a kampányban kétszer is másfél millió forintra büntette a Nemzeti Választási Bizottság, a döntést a Kúria is jóváhagyta, az Alkotmánybíróság azonban már az utóbbi testület döntését megsemmisítette.
Ezért a testület érdemi vizsgálat nélkül visszautasított egy erről szóló panaszt.
A médiahatóság szerint 9 évre nevezik ki a vezetőjüket, Koltay András kinevezése pedig 2030-ig szól. A Kúria is hasonló választ adott.
Úgy tűnik, egyelőre nem érzik úgy, hogy távozniuk kellene.
