A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Történelmi igazságtétel vagy kicsinyes politikai bosszú? A nógrádiak választhatnak a magyarázatok közül, miután a megyei közgyűlés 8 igen, 1 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett úgy határozott, a székhelye a jövőben nem Salgótarjánban, hanem újra Balassagyarmaton lesz. Nyilvánvaló az összefüggés az októberi választási eredmény és a döntés között: a bányászváros élére baloldali politikus került – igaz, csak ötvenszavazatos többséggel. De nem alaptalan a másik verzió sem: 1950-ben kapta meg a rangot a kommunista városnak elkönyvelt Salgótarján. Az előterjesztő fideszes politikus szavai mellett az igazságtételi verzióra utal az is, hogy az 5 kormánypárti igen mellett 2 jobbikos és 1 szocialista támogatója is volt a költözés tervének, amit még a salgótarjáni polgármesteri posztról született bírósági döntés (lásd keretes írásunkat) előtt meghozott a megyei közgyűlés.
A bányászváros fideszes elvesztése persze akkor már tény volt, hiszen a tarjáni közgyűlésben kisebbségben maradtak a kormánypártiak (lásd ábránkat). Így aztán ott nem sok mozgásterük maradt, a megyei „vezérkarban” viszont teljes a hatalmuk, így semmi gondot nem jelentett a székhely visszahelyezése Gyarmatra, ami még a XVIII. században lett Nógrád első városa (HVG, 2014. január 4.).
Másképp jártak el a fideszesek ott, ahol politikai társbérlet alakult ki. Siófokon például csúfos vereséget szenvedett a Fidesz–KDNP a polgármester-választáson: az újrázni próbáló Balázs Árpád mindössze 35 százalékot kapott, míg legyőzője, a volt városi rendőrkapitány, a függetlenként indult Lengyel Róbert 62 százalékot (a baloldalnak nem volt saját jelöltje, lényegében a győztesnek bizonyult Lengyel mögött állt). Csakhogy a siófokiak pusztán a polgármesteren adtak túl, a Fideszen nem, hiszen a párt a 8 egyéni körzetből hetet megnyert, így a 11 fős képviselő-testületben biztos többsége lett, még a polgármestert 12.-nek számolva is.
Fideszes kampánycsokik. Nem volt elég édes a választóknak
MTI / Komka Péter
Ezt az erőfölényt rögtön sikerült is érzékeltetni. Az alakuló ülésen megakadályozta a Fidesz-frakció az alpolgármester-választást, korlátozni akarta a városvezető jogkörét – amit szabad (volt) a fideszes polgármesternek, az már nem lenne az a függetlennek. A rapid hatáskörmegvonástól csak a megbízott jegyző fellépése mentette meg Lengyelt, jelezve, hogy a rendeletmódosítás így törvénytelen.
A fideszes zavart az önkormányzati honlapok is igazolják. A siófoki már Lengyelt jelezte polgármesterként keddi lapzártánkkor, Zuglóé még a fideszes Papcsák Ferencet, de hírt már adott arról, hogy a választáson a baloldalt képviselő Karácsony Gergely győzött. Salgótarjánban pedig épp „nem volt” polgármester a honlap szerint: a régi (a fideszes Székyné Sztrémi Melinda) már nem, az új (a baloldali) Dóra Ottó még nem szerepelt a „polgármester” menüpont alatt.
Az ózdi honlap viszont továbbra is Fürjes Pált (Fidesz–KDNP) tünteti fel polgármesterként – joggal, bár a politikus veszített jobbikos ellenfelével szemben októberben. A borsodi ipartelepülésen az ítélőtáblai döntés szerint meg kell ugyanis ismételni a városvezető-választást. Az október 22-ei bírósági döntés elutasította ugyanis a Jobbik felülvizsgálati kérelmét, amely a megyei választási bizottság újraszavazást elrendelő döntését támadta. E testület úgy ítélte meg, hogy a fideszesek által benyújtott – láncszavazásra, pénzen vett voksokra, szabálytalan szavazatokra utaló – bizonyítékok „összességben megalapozzák a választás eredményének a megsemmisítését”. Az ítélőtábla nem ment bele az Ózdon történtek részletes elemzésébe, azt állapította meg, hogy a hozzá benyújtott jobbikos érvek nem voltak elegendőek a bizottsági döntés jogszerűségének megingatására.
Minden bizonnyal az ózdi lesz a legfontosabb utóvédharc az önkormányzati választásokat követően. A borsodi sikerre oly büszke Jobbik „még nagyobb győzelmet” ígér, sőt teljes újravoksolást szeretne, nemcsak polgármesterit, ezért 5 képviselője a mandátumát is visszaadná. Ilyen ismétlés viszont a Fidesznek nem állna érdekében. A 14 tagú testületben ugyanis 8 képviselője van (egy jutott a baloldalnak), így biztosra mehet. Ha új kampány után se tud posztján maradni Fürjes, akkor még mindig bevetheti a kormánypárt Ózdon is az Esztergom-módszert, vagyis a győztes polgármester mozgásterének korlátozását.
Főváros, XV. kerület A győztes Hajdu László (DK) a 738 szavazattal vesztes Pintér Gábor (Fidesz–KDNP) szerint azt a látszatot keltette, hogy az összes baloldali szerveződés közös jelöltje, amivel megtévesztő módon befolyásolta a választói akaratot. Ítélőtábla: „A Demokratikus Koalíció Pártja, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Magyar Liberális Párt, a Magyar Szocialista Párt és a Rászorulókat Támogatók Egyesülete együttműködési megállapodást kötöttek, attól függetlenül, hogy H. L. hivatalosan csak a DK jelöltje volt, az együttműködő szervezetek is saját jelöltjüknek tartották, és választóikat az ő támogatására buzdították. (...) Sem H. L.-t, sem az őt jelölő szervezetet nem terhelte az összefogó támogatást megalapozó megállapodás és a támogató szervezetek logói használatára való jogosultságuk bizonyítása. Mindezek mellett egyik bizonyíték sem tartalmaz H. L. részéről olyan állítást, miszerint ő az egyetlen jelölt a baloldalon, és őt minden baloldali párt jelölte, továbbá nem titkolta el, hogy ténylegesen csak Gy. F. pártja jelölte.” Salgótarján A győztes Dóra Ottó (baloldali összefogás), a vesztes Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz–KDNP), aki ötvennel kevesebb voksot kapott, és újraszámolást kért. Ítélőtábla: Abból, hogy a voksolók számához képest egy szavazókörben „a polgármesterre leadott szavazólapok száma néggyel, az egyéni képviselőjelöltekre leadott szavazólapok száma héttel kevesebb volt, semmilyen következtetést nem lehet levonni, mert az nem ellenőrizhető, hogy a szavazó állampolgár a kapott szavazólapokat valóban elhelyezi-e abba a borítékba, amit az urnába dob, vagy sem. (...) Az a végeredmény, hogy a két legtöbb szavazattal rendelkező polgármesterjelölt szavazatszáma között 50 volt a különbség, önmagában nem tette indokolttá a választókerületekben leadott valamennyi szavazat újraszámolását.” Diósd A győztes Bogó László (független) ellen a vesztes Spéth Géza (Fidesz–KDNP) – utalva a nyertes pártmúltjára – úgy érvelt, hogy ellenfele megtévesztette a választókat azzal, hogy függetlenként indult. Ítélőtábla: „A választási eljárás jogi tagoltságából kiindulva a választási eljárás korábbi elemei az eredmény megtámadása körében már nem tehetők vitássá. Ez azt jelenti, hogy a szavazás eredményének ismertté válását követően az eredménnyel összefüggő jogorvoslat keretében a kampányra vonatkozó jogsértések már nem bírálhatók el, a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással sem. (...) A kampány során biztosított jelölti szabadság rendeltetésellenes gyakorlását, a választási eljárás alapelveinek megsértését a szavazást megelőzően, a kampányidőszakban lehetett volna kifogásolni. A választási eljárás valamely résztvevője által elkövetett esetleges törvénysértés tehát az eredmény támadása körében már nem értékelhető.” |
