A fővárosban jelenleg 13 általános profilú kórház működik. Ezeken kívül számos országos hatáskörű intézmény – így idegsebészet, kardiológia, sportegészségügy, onkológia, reumatológia, gerincsebészet, pszichiátria –, valamint két gyermekkórház. Az épületeknek legalább a fele pedig alapos felújításra, átépítésére szorulna.

Utolsóként 1980-ban épült komplett tömbkórház a fővárosban – Dél-Pesten a Jahn Ferenc. A rendszerváltást követően több címzett állami nagyberuházás révén új műtő- és hotelszárnyak épültek például a kőbányai Bajcsy-kórházban, a XI. kerületi Szent Imrében, Zuglóban az Uzsoki utcában, a Honvédkórházban, de jutott az országos intézeteknek is némi támogatás – legutóbb a Kékgolyó utcai onkológiai központ uniós pénzből több új épülettel bővülhetett, illetve válthatta le egyik-másik korszerűtlen pavilonját. A tavalyi országgyűlési választások előtt bokrétaünnepséggel felavatott, ám azóta be nem fejezett, a Semmelweis Egyetem klinikáihoz csatolt Korányi épület méreteit tekintve ugyancsak messze van attól, hogy az orvosegyetem XIX. századi gyógyító infrastruktúráján érdemben javítson.

Ötleteltek, ígértek, de semmi sem lett belőle

A felismerés, hogy a széttagolt, csaknem száz telephelyen működő fővárosi gyógyintézmények infrastruktúrája nem alkalmas a korszerű és hatékony gyógyításra, már az ezredforduló után világossá vált, így az egészségügyi ellátás átszervezése folyamatosan napirenden volt a fővárosi önkormányzatban. Horváth Csaba főpolgármester-helyettes már 2007-ben arról beszélt, hogy két év alatt egy új, 3 ezer ágyas óriáskórházat kell a Nagyvárad téren építeni. Ebben kapott volna helyet a Szent István, a Szent László, a Heim Pál gyermekkórház és a Semmelweis Egyetem több klinikája. Az elgondolás persze papíron maradt.

Túry Gergely

A második Orbán-kormány startjával az egészségügyben is új, a Semmelweis-tervvel fémjelzett korszak indult el. A fővárosi kórházakat államosították, és megszületett a „Budapest Koncepció”, amelyet 2011-ben kormányhatározat ragjára emeltek. E szerint át kell alakítani az Országos Sportegészségügyi Intézetet, új országos pszichiátriai és addiktológiai intézetet kell felállítani a bezárt OPNI helyett, valamint három sürgősségi központot kell kialakítani: dél-pestit, budait, észak-pestit. Ebből az öt tervből 4,5 máig nem valósult meg, ha legalább félmegoldásnak tekintjük, hogy a Nyírő Gyula kórházon táblát cseréltek és kinevezték a lipótmezői pszichiátria utódának. A Budapest Koncepció be is volt árazva: a három sürgősségi központot 53 milliárd forintból gondolták kihozni, nem titkoltan az államosított fővárosi kórházvagyon egy részének az értékesítéséből.

A budai változat

Ha a szükséglet és az ésszerűség oldaláról nézzük egy új nagy kórház felépítését, a budai oldal lakosságának a gondját megoldhatná, ha a Szent János kórház helyett egy az agglomerációból is jól megközelíthető intézmény épülne. (A János-kórház, akárcsak a lipótmezői OPNI telekként hasznosítása 2007-ben megfogalmazott javaslatának mindkét érintett kerület – akkor ellenzékként politizáló – fideszes önkormányzata keresztbe feküdt, máshonnan pedig nem volt forrás az építkezésre. Így maradt minden a régiben, csak a számtalan előző átépítési terv mellé újabbak kerültek a János-kórház archívumába.)

Egy nagy budai kórház egyértelműen kiváltaná a Szent Jánost, ugyanakkor felvetné a kérdést, hogy mi legyen az egyetem Kútvölgyi úti tömbjével és a több menetben szépen korszerűsített, ugyanakkor szakmai szempontból teljessé sosem tett Tétényi úti Szent Imrével. Persze az is lehetőség lenne, hogy a Szent Imre és a Kútvölgyi bővítésével – mindkét helyen adottak erre az elvi lehetőségek – kettéosztani a Jánost és a jelenlegi helyét megszüntetni.

A Dél-Pest-variáció

A dél-pesti régióban egyik lehetőség a szocialisták Nagyvárad téri óriáskórház tervét megvalósítani, ami óvatos becsléssel is 40 milliárd forintos projekt. A másik a dél-pesti kórház sürgető felújítását összekötni egy jelentős bővítésével, ahol helyet kaphatna az egyesített Szent István, amelynek része a fertőzőbetegeket gyógyító Szent László és a Gyáli úti Merényi kórház, baleseti sebészetével, valamint pszichiátriájával.

És ha Észak-Pest lesz a befutó

A harmadik lehetőség Észak-Pest, ahol némi építkezéssel a Bajcsyban helyet lehetne adni a VII. kerületi Péterfy kórháznak, amely még őrzi a második világháború és az 56-os forradalom homlokzati sérüléseit. Okvetlenül nagyszabású felújításra szorulna a Fiumei úti baleseti sebészet, tovább kellene építeni a Honvédkórház korszerű tömbjét, hogy alkalmas legyen a külső telephelyeit befogadni, régi épületeit korszerűre cserélni. Az újpesti Károlyi kórház sorsa már régóta billeg – 2012-ben a traumatológiai részlegét már beolvasztották a Honvédkórházba –, újra és újra felmerül a teljes megszüntetése. Ha publicitást nem is sokat kapott, de évek óta vannak lobbistái annak a gondolatnak, hogy a Megyeri híd közelében, az M0-s útról könnyen elérhető helyen legyen egy zöldmezős nagy kórház.

És végül a Sportkórház

Ismerve a fideszes politikusok preferenciáit és észjárását, azért azt a lehetőséget sem kellene számításon kívül hagyni, hogy a kiábrándítóan üres, újonnan épült és épülő stadionokban megsérült sportolók számára végre korszerű gyógyintézményt kellene avatni. Ehhez minden feltétel adott: ott áll a Sportkórház első Orbán-kormány idején elkezdett, s azóta sem befejezett Alkotás úti épülete. A startra kész befejezéséhez nagyjából 6 milliárd forint elegendő lenne, és akár egy év alatt produkálható lenne a látványos eredmény. Igaz, ennek a kórháznak annyi köze lenne a fővárosi lakosság gyógyításához, mint a stadionoknak az egészséges életmód népszerűsítéséhez.