Újabb nyílt levelet írt annak a miskolci gimnáziumnak a tanári kara, amelynek hetekkel ezelőtt indult tiltakozása országos mozgalommá nőtte ki magát. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szerdán a helyszínen egyeztetett a pedagógusokkal és a diákokkal. Az újabb nyílt levelet már a fővárosi, XIV. kerületi Teleki Blanka Gimnázium teljes tantesületével együtt írták a miskolciak.

A tantestüet, amely első levelében az oktatás állapotáról, lehetőségeiről nyilatkozott keserűen, második levelét Orbán Viktor miniszterelnöknek, Czunyiné Bertalan Judit közoktatási államtitkárnak, valamint Balog Zoltán szakminiszternek címezte.

Mint írták, "látván 2016. január 6-án közzétett nyílt levelünk országos támogatottságát, igazolva érezzük, hogy a felvetett problémák valósak". Kérik a levél címzettjeit, hogy "az áldatlan helyzet feltárásában, orvoslásában a pedagógustársadalmat támogatni szíveskedjen". Kérik továbbá, hogy az általuk alább felvázolt problémahalmazok mindegyikével foglalkozzon a felállítandó oktatási kerekasztal. 

Az első halmaz a túlzott központosítás (amit Balog Zoltán egy interjú tanúsága szerint maga is túlzottnak érez): mint írták, az állami fenntartást ott érzik jogosnak, ahol az önkormányzatnak ez nem férne bele. Máshol viszont "a túlzott centralizáció kártékony, a mindennapi működést akadályozó hatású". 

A levélírók kérik, hogy az iskolák kapják vissza az önálló gazdálkodási jogukat. Szüntessék meg az általános iskolák és a gimnáziumok kettős irányítását (Klik mint "fenntartó" – Önkormányzat mint "működtető"). Az igazgatók kapják vissza korábbi hatásköreiket. 

A második problémakört az egymással nem koherens változtatások adják a tanárok álláspontja szerint. Rövid idő alatt sok változtatás történt, de mindez túlterheli a rendszert, a reformok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket – olvasható a levélben. Kérik, hogy "a jövőben csak olyan oktatással-neveléssel kapcsolatos reform léphessen életbe – kizárólag felmenő rendszerben, gyakorló pedagógusok bevonásával, szakemberek által kidolgozva –, amelyet kellő alapossággal megterveztek, előkészítettek, hatásait tesztelték".

A bevezetendő változásoknak előzetesen teremtsék meg a feltételeit (pl. mindennapos testnevelés) – írták. "A legfrissebb érettségi változtatásokat haladéktalanul vonják vissza! A változások nem érinthetik a tanulókat hátrányosan, nem érinthetik a már 2 évvel ezelőtt befejezett tantárgyak követelményeit" – áll a levélben.

A harmadik gond a levél szerint az ellehetetlenülő kompetenciafejlesztés, tudáselmélyítés: a NAT (Nemzeti Alaptanterv) rengeteg új ismeretanyagot tartalmaz a korábbiak mellett, a kompetencia alapú oktatás azonban időigényes, a tanultak elmélyítését, gyakorlását követeli – írták a hermanosok. "A jelenlegi NAT túlzsúfoltságával éppen ezt nem veszi figyelembe, így a kívánt célok elérése ellen hat. Tanárok és diákok egyaránt túlterheltek a tartalmi követelmények és a magas óraszámok miatt".

Ezért kérik, hogy a tantervet gondolják újra, különös tekintettel a tananyag csökkentésére (elsősorban a lexikális tudásanyag és életkori sajátosságoknak nem megfelelő tartalom csökkentésével). A diákok heti óraszámát is csökkenteni kell, mert jelenleg többet dolgoznak, mint a felnőttek kötelező munkaideje. A tanárok fontosnak tartják azt is, hogy a tankötelezettséget emeljék vissza 18 évre. Kérik továbbá, hogy kapják vissza a magas színvonalú kompetencia alapú tankönyveket, a kifogásolható újakat pedig vonják vissza. 

A negyedik problémahalmaz az adminisztráció kontra tanítás. Mint a levélben megfogalmazták, a pedagógus feladata a nevelés-oktatás, a gyerekekkel való foglalkozás. A tanítás "alkotómunka, amit nem lehet bürokratikus indikátorokkal minősíteni. A pedagógus nem adminisztrátor" – írták. A megnövekedett bürokrácia, a minősítési rendszer hibás bevezetése és eltúlzott feladatrendszere (portfólió, minősítés, tanfelügyelet, BECS stb.) nem eredményez jobb minőséget az oktatásban, teremt viszont szakmai és bérfeszültséget, elvonja a pedagógus erejét és figyelmét az oktató-nevelő munkától (és nem mellékesen saját családjától is).

A levélírók szerint a bevezetett életpályamodell sok elemében igazságtalan. Például méltatlan, hogy évtizedek óta kiválóan és eredményesen oktató, szűkebb-tágabb környezetükben elismert tanárokat Pedagógus 1-be sorolt be a rendszer.

Az ötödik fejezet szerint nem a pedagógusok bére a rendszer legnagyobb problémája. A béremelés látszólag folyamatos, valójában egy korábbi ígéret többlépcsős megvalósítása, miközben – ahogy azt a levél szerint Balog is elismerte – az emelés mértéke éppen a legtapasztaltabb, legtöbbet dolgozó pedagógusok esetében volt a legkisebb.

A levélírók kérik, hogy az oktatást segítő dolgozók bérét is azonnali hatállyal rendezzék. A bizalmatlanságot sugalló „kötelező benttartózkodási időt” és a túlórák ingyenességét el kell törölni – írták a Herman Ottó tanárai.

Az előttük álló egyeztetéssel kapcsolatban azt kérték Orbántól, Balogtól és Czunyinétól, támogassák egy olyan oktatási kerekasztal létrejöttét, amely rövid időn belül, szigorúan szakmai alapokon képes a rendszerszintű problémákra érdemi válaszokat adni. "Az oktatási kerekasztal tárgyalópartnereként számítsanak az alulról jövő kezdeményezésként alakuló közalkalmazotti tanácsok országos szintű szervezetére is" – írták.

A levelet azzal zárták, hogy a felsorolás közel sem teljes, a nyílt levél - amit oldalakon keresztül tudnának folytatni – csak indikátora lehet a bajoknak. "Sürget az idő! Gyermekeink jövője a tét" – írták a levél végén.

A levelet a tanitanek.com több mint húszezer csatlakozójának és a csatolt nevelési-oktatási intézmények nevében írták alá a miskolciak és a zuglóiak.

A levél még Balog Zoltán tegnapi miskolci látogatása előtt született, de nem vesztette el aktualitását, mert a miniszter a tanárokkal találkozva a további konzultáció ígéretén kívül gyakorlatilag egyetlen engedményt tett, bejelentette, hogy három évig szüneteltetni fogják a minősített pedagógusok tanfelügyeleti ellenőrzését.