A Budai Vár megújításával kapcsolatos fenntartásai miatt pár napja lemondott Nemzeti Hauszmann Tervet jegyző Hauszmann Bizottság három tagja, Csomay Zsófia Ybl-díjas építész, Lővei Pál művészettörténész és Schneller István építész-urbanista, Budapest volt főépítésze. Döntésükről nyílt levelet tettek közzé. Lemondásuk fő okaként azt jelölik meg, hogy a kormány döntéseiről az újságokból értesülnek, a fejlesztésekről a testület nem folytathatott vitát, és azok nem illeszkednek semmilyen hosszabb távú fejlesztési koncepcióba, átgondolatlanok, rapid módon történnek.

A bizottságot 2014-ben hozta létre a kormány azzal céllal, hogy a Budai Várnegyed felújításával kapcsolatos szakmai vitákat lefolytassa. A tucatnál is több bizottsági tag között történészeket, építészeket, várostörténészt is találunk. A Nemzeti Hauszmann Terv egy tíz évre szóló fejlesztési koncepció, melynek keretében megújul a Várnegyed, azaz a Palota és a Polgárváros.

A kormány korábban arról döntött, hogy a Budai Várban újjáépítik az 1954-ben elbontott Lovardát, az 1971-ig szinte ép, akkor viszont elbontott főőrségi épületet, valamint a Stöckl-lépcsőt. Megépülne a Palota E és F épülete közti nyaktag – akkor ki lehetne menni onnan a Buzogány-toronyhoz –, valamint a romokkal és üres területekkel teli Szent-György térrel is kezdene valamit a kormány, és teljesen, az utolsó szögig újjáépítenék a Palotában utóbb elpusztult Szent István-termet.

Mindezek mellett zajlik Orbán Viktor felköltöztetése a Karmelita kolostorba, csak ez úgy 15 milliárd forintba kerülhet 2016-17-ben a jelenlegi számítások szerint. Ezen kívül elkészülhet végre több mélygarázs. Mindez hatalmas költözésekkel jár, a Palota épületéből el kell vinni a 80-as években oda költöztetett közgyűjteményeket. Az Országos Széchényi Könyvtárat egyelőre nem tisztázott helyszínre, a Magyar Nemzeti Galériát a városligeti múzemi negyedbe, a Budapesti Történeti Múzeum állományának egy részét a Kiscelli Múzeumba.

Mivel a kormány szerint a palotát elfoglaló három fenti intézmény alapterületének most mindössze 34 százaléka látogatható, ezt az arányt a költöztetéssel legalább a kétszeresére kell emelni. L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár szerint úgy fogják berendezni a palotát, ahogyan a Horthy-korszak idején kinézett, és mint Versailles-t, látogathatóvá teszik. Legelőször a háború után megsemmisített Szent István-termet állítanák helyre, ezt azzal indokolta korábban az államtitkár, hogy az ország egyetlen reprezentatív terme, a Parlament Vadászterme túl kicsi a maga 300 négyzetméterével, bár a Szent István-terem még ennél is jóval kisebb, csak 78 négyzetméter. Pedig a lemondott Csomay Zsófia szerint a régi épületek visszaépítése szakmaiatlan, a parkolók fölé lovardát telepíteni szintén az. "Oktalan nosztalgia" üli torát, mondja Csomay a hvg.hu-nak, aki szerint a tervezett Palotamúzeumról nem sokat tudni, mivel egyelőre a Szent István-terem az egyetlen konkrétum benne. Azt mondja az építész, hogy az egész Palota akkora terület, hogy nem lehetne mivel megtölteni ahhoz, hogy múzeumként működjön.

A Hauszmann-bizottság eredetileg azért alakult, hogy ezeket a terveket próbálja szakmai oldalról támogatni, mivel ül benne számos építész, helytörténész, a költözésben érintett intézmények képviselői, önkormányzati delegáltak, de a lista egyre bővült, ma már harmincnál is többen vannak, közülük mondott le most három. De hiába képviseltette magát a bizottságban ennyi szakma és testület, a döntéseket a kormány hozza, a bizottság csak javasol, ahogyan azt L. Simon korábban lapunknak elmondta. Csomay is erről számolt be: nagy megtiszteltetésnek vette meghívását a bizottságba, de ülésről ülésre számára és a többiek számára is kiderült, a politika nem kíváncsi a véleményükre, nem ad a szavukra. A harmadik ülés után lett ez egyértelmű, amikor elmondták az ellenérveiket. Ekkor egy nyílt levéllel próbálkoztak, szintén eredménytelenül. 

A Stöckl-lépcső látványterve

MTI / Közti Zrt.

Azt még mindig nem lehet tudni, mennyibe kerül a rekonstrukció, csak azt, hogy a Vár-projekt költsége folyamatosan nő: január 8-án derült ki, hogy 2017 végéig a Várba költözik az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség mellett a Miniszterelnökségi Kabinet is. Az NGM például a Szentháromság tér 6-ba költözne, ahol most a Magyarság Háza működik, annak használóit tehát szintén el kell költöztetni.

A Hauszmann Tervet nem csak a kilépők támadták, Erő Zoltán építész szerint például nem lehet ennyi eklektikus épületet egyszerűen újjáépíteni a 21. században, mintha nem történt volna semmi velük a történelem viharaiban.

 Ez olyan, mintha a kormány feladná a harcot a Munkácsy-féle Krisztus-trilógiáért, és inkább megfestetne egy újat

- mondja a hvg.hu-nak. "Vajon ki lesz kíváncsi egy 2018-as gipszstukkóra?" – mond egy példát az eredetiség értékeire az építész, aki szerint a kormányzat Várba költözése sincs rendben, mert forgalomterhelést okoz, márpedig a Vár eddigi fejlesztési dokumentumai mind arról szóltak, hogy csökkenteni kell a Vár forgalmi terhelését. 

A hvg.hu-nak nyilatkozó Csomay Zsófia szerint egyébként a turizmusnak sem használna a fejlesztés, mert a kormányzati beköltözés miatt újabb területek válhatnak megközelíthetetlenné (ahogyan most a köztársasági elnök hivatala, a Sándor-palota előtti sétányon őrség áll), és a múzeumok elköltözése miatt a turisták, látogatók is kevesebben jönnének. Ugyanakkor a Vár közlekedési terhelése mégis nőne, ha a minisztériumok felköltöznek oda.

A Szentháromság téren a Magyarok Házának épületére vissza akarják emelni azt az emeletet, amely elpusztult a háborúban, s amely így még jobban elnyomja majd a Mátyás-templomot – hangzik az újabb bírálat, ehhez pedig hozzájön az, hogy az MNB is épületeket vásárol: ilyen a Régi városháza vagy az Országház utca utolsó tömbje, amelyben mélységi fejlesztések lesznek. Vagyis a kép azt sugallja, hogy a hétköznapi emberek, lakók kiszorulnak a Várból, a politika pedig beköltözik. Csomay nem ért egyet azzal a koncepcióval, hogy a Várnak, a Palotának reprezentációs hellyé kell válnia, szerinte a Kádár-korban kialakult demokratikus szemléletet, hogy a Palotába múzeumok, könyvtár költözzön, maradjon, meg kell tartani, ekkor lett "az embereké a vár".

A Magyarság Házának épülete 1936-ban

Fortepan / Ebner

Hauszmann Alajos tervei alapján 1891-1905 között épült fel a Palota épületegyüttese, de egyesek szerint ez a hauszmanni terv maga is felemás történelmi hagyomány, az ő terveinek visszaépítése sem szakmai evidencia tehát. Erről szól a lemondók nyílt levele is:

mind a funkció, az építészeti stílus, a történelemszemlélet, mind az észszerűség szempontjából legalábbis kérdéses témát többen vitattuk.

Elértük az ugyancsak kilépő Lővei Pál művészettörténészt is, aki elmondta, ő és társai már a lemondást megelőzően is elégedetlenek voltak a bizottság működésével. Legutóbb levélben kértek L. Simon Lászlótól pár szakmai, gyakorlatias dolgot, például az eddigi négy Hauszmann Bizottság-ülés jegyzőkönyvét, korábbi fejlesztési terveket, de egész egyszerűen nem kaptak semmilyen választ. Lővei szerint ebből is látszik, hogy ők csak díszletként szerepelnek a történetben.

A többi tagnak nem szóltak a kilépésről, voltak persze egyeztetések bizonyos körökben, és Lővei szinte biztos abban, hogy lesznek további kilépések is, bár az egész testület feloszlását nem tartja valószínűnek, mert vannak ott politikusok is, akik minden kormányzati szándékkal egyetértenek.

Miközben a vitatott fejlesztések gőzerővel haladnak a megvalósulás felé, a szakemberek szerint a jogos fejlesztések egy helyben toporognak, ez mondható el a Szent György térről és a tabáni oldal újragondolásáról. Van pozitív fejlemény is, előrelépés történt az újabban feltárt művészettörténeti, régészeti leletek modern prezentációjában, mondja Csomay.