Művészettörténészek, építészek, szociológusok és egyéb értelmiségiek egy csoportja új társadalmi bizottságot alakított a budai Vár és egykori Királyi Palota állami rekonstrukciójával kapcsolatban. Mint ismeretes, a (jelenleg) 34 fős, leginkább szakemberekből álló Hauszmann Bizottság dolgozza ki részleteiben a Nemzeti Hauszmann Tervet, amely a Várnegyed felújításának lesz az alapdokumentuma. A Bizottság üléseinek egy része nyilvános, a vita zárt ajtók mögött zajlik, így az sincs dokumentálva, a kormány a végén mit milyen megfontolásokból ajánl, elfogad vagy elutasít.

A Párbeszéd a Várért Kezdeményezés elindítói (Beke László művészettörténész, Beleznay Éva építész - Budapest korábbi főépítésze -, Buza Péter várostörténész, Bencsik Barnabás művészettörténész - a Ludwig Múzeum korábbi igazgatója -, Ferkai András építész, Gyáni Gábor történész, Marosi Ernő művészettörténész, N. Kósa Judit újságíró, Mélyi József művészettörténész, Perczel Anna építész, Szelényi Iván szociológus, Wessely Anna szociológus) leginkább a nyilvánosság hiányát kérik számon mind a kormánytól, mind a Hauszmann Bizottságtól.

Vitázni akarnak

„Arra kérjük a Nemzeti Hauszmann Terv Társadalmi Testületének tagjait, osszák meg a nyilvánossággal, tárják a szakmai közvélemény elé a terveket.” olvasható a Kezdeményezés egyik, a Bizottság tagjainak címzett nyílt levelében. Már folynak a munkálatok, miközben nem látható egyértelműen a rekonstrukció iránya, elvei, a terveket nem tárták a nagy nyilvánosság elé, és a megvalósítás költségvetési terheiről is nagyságrendileg különböző becslések láttak napvilágot. A kormány még a Testület második ülése előtt közölte a sajtóval az aktuális döntéseket, s miközben a Palotából mindhárom nagy közgyűjteményt kiköltöztetni tervezi, mégis 98%-ban kulturális célokra használná az épületegyüttest. „A magyar kultúra iránti felelősség ebben a helyzetben nem teszi lehetővé a hallgatást, nem halogatható a tisztázás.”

Vidám várlátogatók

MTI / Koszticsák Szilárd

„Nem létezik értelmes magyarázata annak, hogy a nyilvánosság miért nem kaphat képet a tervezett intézkedésekről, hogy az ország, a város ügyei iránt elkötelezett polgárok miért nem jól informáltan, a különböző alternatívák ismeretében alkothassanak megalapozott véleményt az elképzelésekről.” magyarázza létrejöttének okát a Kezdeményezése egy másik közleményében. Ezért a társadalmi testület követni kívánja a kormány és a Hauszmann Bizottság döntéseit, megnyilatkozásait, s felhívják a közvélemény figyelmét azok építészeti, művészettörténeti, urbanisztikai, idegenforgalmi stb. vonatkozásaira, következményeire. Fontos, hogy a Kezdeményezés nem a Bizottság alternatívája, hanem a „nyilvánosságot segítő vitapartnere” kíván lenni. Ennek érdekében üléseket és rendezvényeket tart majd, és ezekről tudósítja a közvéleményt is.

A döntéseket a kormány hozza

A kormány ugyanakkor több kérdésben már döntött – a sok, gyakran egymással is vitázó elképzelést felvonultató Hauszmann Bizottságot csak javaslattevő testületnek tartja, a döntéseket a kormány hozza. A Palota legfontosabb múzeuma a Budapesti Történeti Múzeum lesz, közölte a hvg.hu-val L. Simon László parlamenti államtitkár. Rengeteg a bizonytalanság még a rekonstrukcióval kapcsolatban, hiszen nem tudni, megépülnek-e a kapcsolódó beruházások (Múzeumi Negyed, új OSZK-épület) – és egyelőre még a Lovardáról és Főőrségi épületről sincsenek meg a tervek, hogy a rekonstrukcióhoz milyen funkció párosul.

L. Simon szerint abban egyetért a Bizottság minden tagja, hogy a Várhoz hozzá kell nyúlni, „persze vannak olyanok, akik szerint a legjobb lenne a várat a jelenlegi formájában hagyni, és megvárni, amíg össze nem dől. Ők azok, akik azt is kifogásolják, hogy miért nincs játszótér a Kossuth téren” – ezzel Rév István Magyar Narancsban megjelent kritikájára utalt, aki egyébként nem magával a rekonstrukcióval nem ért egyet: „"Nem a lepusztult, rossz állapotban lévő palota felújításával van gond, nem is a palota és a Vár funkcióinak átgondolásával, hanem a felújítás anakronisztikus terveivel és a döntéshozatali mechanizmussal."