„Nincsen olyan világszínvonalú, angol nyelvű üzleti fölsőoktatási intézményünk – tehát egy angol nyelvű business schoolunk – ami az itt dolgozó külföldiek gyermekeinek versenyképes ajánlat lenne az amerikai vagy nyugat-európai egyetemekkel szemben” – konstatálta Orbán Viktor a dél-koreai Hankook gumiabroncsgyár vezetőjének panasza nyomán 2012 novemberében.

Mivel a képzések hiánya aggályai szerint az ország tőkevonzó képességén is sokat ront, a miniszterelnök a kormányzati intézkedések felgyorsítását ígérte az áhított intézmény létrehozásához.

Hogy mi lett volna, ha nincs a gyorsítás, azt nem tudni, mindesetre az ígéret után majdnem három évet kellett várni, hogy megjelenjen a Magyar Közlönyben egy, az iskolalapításra még mindig csak távolról utaló kormányhatározat, amely elrendelte, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) közigazgatási karának Ménesi úti komplexumát bocsássák az állami és magántőkéből létrehozandó business school rendelkezésére.

Regionális nagyhatalom – erről álmodtak

A 2015. júniusi határozat megjelenése után üzleti és felsőoktatási körökben meg is indult a találgatás, hogy mely nagy cég szállhat be az alapításba. A Mol főszerepe biztosnak tűnt, a cég School for Executive Education and Development (SEED) néven már 2014 nyarán létrehozta saját üzleti iskoláját és az intézményt működtető nonprofit zrt.-t, amely az OTP és néhány más bank, illetve távközlési cég támogatásával 2014 szeptemberében el is indította első felsővezetői tréningjeit. (A mozaikszóként kiadott "seed" angolul magot, csírát jelent.)

A társaság akkori tervei szerint a (magán)egyetemi rendszerű képzés 2015 szeptemberében kezdődött volna. A cél pedig nemcsak az volt, hogy a hazai és közép-kelet európai vállalatok következő vezetőgenerációját az újonnan létrehozandó iskola nevelje ki – a nyugat-európai képzéseknél nagyságrendekkel olcsóbban –, de a Mol hvg.hu birtokába került 2014-es projekt-összefoglalója öt-tíz éven belül egyenesen a kontinens 30 legjobb üzleti iskolája közé álmodta az iskolát.

Túry Gergely

Mindennek lassan három éve, és bár a felsőoktatási törvény tavaszi, a CEU-t ellehetetleníteni látszó módosításakor benne volt a pakliban, hogy a kormány az általa támogatott hazai magánegyetemnek akar Soros Györgyé helyett piacot csinálni – a CEU 2002 óta tart Magyarországon gazdasági és üzleti képzéseket is – a gyanú nem igazolódott be.

Bár a SEED honlapjának nevében (www.seed-uni.com) továbbra is benne van az egyetemre való utalás, az intézmény a mai napig is induláskori formájában, „sima” felnőttképző intézményként – saját meghatározása szerint regionális vezetői iskolaként – működik az Andrássy úton bérelt konferenciatermeiben. Az intézményt alapító-igazgatóként az az Anthony Radev (a Mol igazgatósági tagja) vezeti, akit a leendő magánegyetem rektoraként emlegettek anno, a működési forma felfejlesztéséről információink szerint pedig már letettek a tulajdonosok.

Csak a pénzt nem akarták beletenni

Az okokról csak találgatni lehet, a vezetőképző alapításában a Mol mellett társalapító-támogatóként részt vevő OTP vezére, Csányi Sándor többször egyértelművé tette, hogy az egyetem alapításába nem akar beszállni, ahogy nem akart például a Richter Gedeon Zrt. sem, amelynek részvételét pedig a 2015-ös kormányhatározat után sokan szintén biztosra vették.

Az egyetemalapításhoz kellő 20 millió eurót így feltehetően nem akarta egyedül állni a Mol – még úgy sem, hogy már 2014-es projekt-összefoglalójában is tényként számolt a Ménesi úti ingatlankomplexummal, pedig azt hivatalosan csak egy évvel később ruházta rá az említettkormányhatározat. 

Börcsök Zsófia

A SEED jelentkezési statisztikáiból időközben pedig alighanem az is kiderült, hogy a régió multicégei mégsem tolongnak olyan mértékben a képzéseiért, hogy az – főként a kitűzött, versenytársakénál alacsonyabb tandíjjal – egy egész egyetemet is eltartana, a régión kívülről pedig végképp nem jönnek ezért Magyarországra. Erre utal egyébként a SEED menedzsmentjének a hvg.hu megkeresésére küldött válasza is, amelyben kérdéseinket kikerülve azt nem írták le ugyan, milyen okok akadályozták eredeti tervek megvalósítását, de azt elárulták, hogy a 2014-es indulás óta nagyjából 200 regionális felső vezető vett részt a képzéseiken. Ez három évre lebontva nem valami sok: az első egyetemi évre szóló üzleti tervben csak a kitűzött, kétféle MBA-képzésre 400 hallgatóval számoltak, a felsővezetői tréningeket nem is számítva.

Az lett volna a gond, ha át kell adni az épületet

„A SEED célkitűzése továbbra is a full-time MBA-program elindítása” – írta jövőbeli terveiről az üzleti iskola (2017 februárjában még csak levelező MBA-képzést indítottak, 30 résztvevővel), egyetemi távlatok említése nélkül, de továbbra ambiciózus célként határozva meg, hogy tíz év múlva Európa 30 legjobb üzleti iskolája között tartsák számon az intézményt.

A legvalószínűbb forgatókönyv információink szerint, hogy a SEED önállóság helyett valamely külföldi egyetem képzését és papírjait fogja kínálni, vagy meglévő hazai egyetemen gazdasági karával (Corvinus, ELTE) köt megállapodást.

A létre nem jött business schoolnak felkínált Ménesi úti komplexum információink szerint pedig egyelőre marad az államnál – ezt pillanatnyilag nem is bánja senki, tekintve, hogy az NKE eddig ott működő közigazgatási kara a Ludovika épület elhúzódó felújítása miatt még csak most tudta megkezdeni az átköltözést az új kampuszába.