Kormánytámogatással készül az új magánegyetem

Öt-tíz éven belül legyen a kontinens 30 legjobb üzleti iskolája között – nem kicsit álmodtak a Mol által gründolt Central European School of Business szervezői. A majdani büszkeségről hivatalosan egyelőre nem sokat árulnak el az olajtársaságnál, mondván, „a termék még nincs kész”, sokat sejtet viszont a HVG birtokába jutott projekt-összefoglaló, amellyel a hazai nagyvállalatok figyelmét és főként anyagi hozzájárulását igyekezett elnyerni a Mol.

A brosúrából mindenekelőtt a szervezők bölcs előrelátása tűnik ki. A tavaly márciusban kelt 14 oldalas füzetke ugyanis tényként rögzíti, hogy a projekt az állam támogatását is élvezi, valamint azt, hogy a kormány a rendelkezésükre bocsátja az egykori Államigazgatási Főiskola épületét. Az anyag alapján a Molnál már 2013 első negyedéve óta számolnak a budai, Ménesi úti ingatlannal, noha „a Budapesten megalakításra kerülő business school működési feltételeinek megteremtésével kapcsolatos egyes feladatokról” szóló kormányhatározat csupán idén június 12-ei keltezésű.

Az üzleti egyetem tervezett helyszíne a Ménesi úton

Túry Gergely

Azt, hogy a kormány támogatása és az ingatlan átadása mit jelent pontosan, még nem tudni. A Ménesi úti ingatlan – amelyhez egy kollégium és egy uszoda is tartozik – a mérete és az elhelyezkedése alapján mindenképpen értékes, bár nem mondható a Gellérthegy ékkövének, és alapos felújításra szorul. Az, hogy ki állja ennek a költségét, még nem tisztázott. Az ügy mindenesetre nemcsak a Mol, hanem a kormány számára is fontos, erre utal legalábbis, hogy egy sor felelőse – az emberierőforrás-, a nemzetgazdasági, a fejlesztési, valamint a Miniszterelnökséget vezető miniszter – is van, méghozzá folyamatos határidővel.

A kormányzati hátszél segíthet lebontani a beruházás előtt tornyosuló akadályokat, és érthetővé válik a Mol igencsak optimistának tűnő becslése is, amely szerint 20 millió euró (az indulásig ennek a fele) kellene az iskola alapításához. Az államtól mindenesetre pénzt nem akarnak – hangsúlyozták forrásaink, akik szerint a Mol nem tett le arról, hogy befektetőtársakat toborozzon az üzleti szférából.

Magyarországon hiány van jó minőségű vezetőképzőkben, ezért valós igény egy üzleti iskola megalapítása. A szakemberprobléma a hírek szerint már évekkel ezelőtt, a dél-koreai Hankook gumigyár ügyvezető igazgatójának is szemet szúrt, amit a stratégiai partnerségi megállapodás aláírásakor a kormánynak is szóvá tett. Arról, hogy miként kapcsolódik majd az új üzleti iskola a hazai felsőoktatási rendszerbe, még keveset tudni.

Példák mindenesetre vannak: a már több mint két évtizede Budapesten működő CEU, vagyis a Közép-európai Egyetem, illetve a 2001-ben alapított, német nyelvű Andrássy Egyetem sokáig amolyan szabályt erősítő kivételként működött a hazai felsőoktatási rendszerben. Állami elismerésüket külön, „személyre szabott” törvények szabályozzák, alapképzést azonban nem folytatnak, az egyetem nevet pedig abban az esetben is használhatják, ha csupán egy tudományterület több szakán tartanak szakirányú továbbképzést. Miközben a fő szabály szerint Magyarországon egészen a közelmúltig csak a legalább két képzési területen mesterképzést, illetve egy doktori képzést szervező intézmény számított egyetemnek. A Molnak már könnyebb dolga lesz, feltéve, hogy egyetemet képzel el magának: a felsőoktatási törvény múlt héten elfogadott módosítása megszüntette a tudományterületek számával kapcsolatos kikötést.

A nyári kánikulában mindenesetre a Ménesi úton semmi sem utal arra, hogy valami nagy dolog lenne készülőben. Pedig az eredeti elképzelések szerint idén szeptembertől indult volna a képzés angol nyelven, nemzetközi tanrend szerint, a régiós sajátosságokra figyelemmel 15–30 fős nemzetközi tanári karral. Az új határidő 2016 szeptembere. A cél az, hogy a jövőben ne drága angol és amerikai iskolákba kelljen küldeni a közép- és felső vezetőket, és nem mellesleg az is, hogy összekössék a közép-európai üzleti elitet – magyarázta a tervekről egy Molhoz közeli forrásunk. A vezetőképzés ugyanis nemcsak Magyarországon, hanem a szomszédos országokban is probléma.

A formálódó Central European School of Business a tervek szerint három pillérre épül majd. Száz hallgatóval képzelik az egyéves MBA-képzést, háromszázzal a kétéves mesterképzést. A nemzeti sokszínűséget sem bízzák a véletlenre: az előkészítő anyag azzal számol, hogy az MBA-hallgatók maximum 25 százaléka, míg a mesterképzés résztvevőinek maximum a 35 százaléka érkezhet egy országból. A harmadik lábat a felső vezetői tréningek jelentik, amelyek már most is működnek. Eddig nyolcvan vezető van túl valamilyen tréningen a szintén a Mol által létrehozott SEED-en (School for Executive Education and Development), amelyben az OTP Bank a partner. A Ménesi úti üzleti iskola alapításában azonban nem vesz részt a pénzintézet – közölték a HVG kérdésére.

A SEED vezetőképzései arra is alkalmasak, hogy összehozzák a hamarosan induló üzleti iskola oktatói gárdáját. Ezt, valamint az iskolát fenntartó alapítvány létrehozását is szeptemberre tervezik. A kapocs a SEED-et most irányító, egyszersmind a Mol igazgatóságát is erősítő Anthony Radev lesz, akit az új iskola leendő rektorának is mondanak. A SEED-en oktat egyébként Beck György, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója és Csák János volt londoni nagykövet, de tartott már előadást Kemény Dénes vízilabda-szövetségi kapitány is.