Első körben nyitott állapotban tesztelik az elektronikus jegyrendszer most telepített beléptetőkapuit a Deák téri metróállomáson.

Az első hetek csak a szoktatásról szólnak. Ennyi időt kapnak a fővárosiak arra, hogy ráérezzenek, ezentúl szűkebb réseken kell átverekedniük magukat, ha járműre szeretnének szállni. Csak ezután zárulnak elvileg a kapuk. Kifelé fotocellák nyitják majd a szárnyakat, befelé első körben ellenőrök „olvassák le” a bérleteket és a jegyeket, és ők nyitják a kapukat is. Vagyis analóg üzemmódban debütál a digitális rendszer. Így viszont leginkább az utasok tűrőképességét, illetve a kapuk mechanikáját, strapabírását tesztelheti a megrendelő Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

A jövő nyárig a tervek szerint összesen 810 kaput szerelnek fel a metróállomásokon. Az előzetes tesztelés célja hivatalosan az, hogy valós körülmények között tapasztalatokat szerezzen a gyártó, valamint a BKK azok működéséről és a visszajelzések alapján szükség esetén lehetőség legyen a továbbfejlesztésre, illetve javításra (pl.: hardver, szoftver, beállítások, biztonság, zárási sebesség, nyitási sebesség, üzemeltetési tapasztalatok stb).

Utasok az új beléptetőkapu tesztideje alatt a Corvin-negyed metróállomáson 2013. június 10-én

MTI / Máthé Zoltán

A rendeltetésszerű kártyás üzemmód legfeljebb jövő nyáron kezdődhet meg, de akkor is csupán a BKK és BKV dolgozók és hozzátartozóik használhatják elektronikus bérletüket. Ha megkapják addigra. A belső kártyák kiadása és tesztje az eredeti ütemterv szerint 2015 őszén zajlott volna le. Csakhogy azóta többször is új kottát kapott a RIGÓ néven futó projekt.

Rendszerek váltása: egyedül nem megy

A Népszabadság tavaly májusban írta meg, hogy eredeti formájában működésképtelen lenne a milliárdokért kiépülő elektronikus jegyrendszer. A főváros közlekedésszervező cége ugyanis kifelejtette a 2014-ben kiírt tenderből a központi hardver- és szoftverrendszerek, tranzakciós rendszerek összekapcsolását a saját hálózatával – pontosabban a BKK saját maga kívánta megoldani a rendszerintegrációt. De kiderült, hogy ez nem megy. Így hiába vásárolta meg a projektelemeket a tendergyőztes Scheidt & Bachmanntól, nem volt, aki összehangolja a különálló részeket a BKK rendszerével.

Ráadásul nem csak ez volt a baj. A tenderkiírásban szereplő elemek mindegyike bizonyított már külföldön, csakhogy nem egy helyen, így ezeket is össze kellett hangolni. Azután arra is rájöttek, hogy a kártyaolvasók és az adatközpont közötti kapcsolat túl lassú lesz, így az elvártnál lassabb lenne az áthaladás a metróállomásokon fölszerelt beléptetőkapukon, illetve a jegyellenőrzés a járműveken.

A BKK azóta több menetben módosította a német céggel kötött szerződést, amelynek értelmében a szállítói szerződés értéke 44,4 millió euróról 59 millió euróra (13,8 milliárdról 18 milliárdra) emelkedett. A projekt teljes költsége azonban 27,8 milliárdról csak 31 milliárdra nőtt, mivel a S&B 2 milliárddal csökkentette a majdani üzemeltetésre felszámolt díjat. A változtatások miatt azonban módosítani kellett a hitelszerződésen is. A projekthez 17 milliárd forint hitelt nyújtó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) több feltételt is szabott ehhez, amelyek teljesítése cirka egymillió euróval (312 millió forinttal) drágította a beruházást.

Többéves késésben a kártyás rendszer

Amíg pedig a fenti gondokkal küzdött a BKK és a főváros, elakadt a kártyák ügye. A BKV dolgozói kártyák kiadása és tesztelése kétéves késésben van. A 25 ezer kártya a beléptetőkapuk idén ősszel kezdődő próbaüzemére se készült el. A BKK és az elektronikus kártyák kiadására monopóliummal rendelkező Nemzeti Mobilfizetési Zrt. tavaly óta egymásra mutogat. A fővárosi közlekedésszervező cég szerint a Nemzeti Egységes Kártyarendszer (NEK), illetve a Nemzeti Elektronikus Jegyrendszer Platform (NEJP) létrehozása, az ezekhez szükséges jogszabályok változása, valamint a Közlekedési Hatóság átalakítása és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának Belügyminisztériumba olvasztása egyaránt hátráltatta a kártyakibocsátást.

A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. korábban azzal érvelt, hogy a kártyák kiadását lehetővé tevő jogszabályi környezet utolsó eleme, az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény és a kapcsolódó kormányrendelet már 2015-ben megszületett. A többi jogszabály 2011 és 2014 között jelent meg, így ezzel nem indokolható a fővárosi projekt késése. Ráadásul a BKK arra is lehetőséget kapott, hogy a fővárosi elektronikus jegyrendszert csak később integrálja a nemzeti kártyarendszerbe. A BKK azonban az azonnali csatlakozás mellett döntött.

MTI / Máthé Zoltán

A késés oka az állami cég szerint a BKK késlekedése. A dolgozók személyes adatainak begyűjtése is nagyon elhúzódott. Ezek összegyűjtését elméletileg tavaly elvégezte a BKV. A BKK dolgozók között már korábban kiosztottak néhány száz kártyát, ami azonban még nem olyan, mint a majdan bevezetni kívánt lesz, bár a BKK reményei szerint integrálható azzal.

A T-System bakiparádéja után óvatosabbak

A Nemzeti Mobilfizetési Zrt. egyébként úgy vélte, hogy a BKK már régen megkezdhette volna a tesztüzemet, lévén az elektronikus személyi igazolványok és a diákigazolványok alkalmasak lennének a BKK központi adatbázisához kapcsolódni, ha működne. (Idén áprilisban fel is merült, hogy külön közlekedési kártya helyett e-személyivel utazhatnának a budapesti közösségi közlekedés járműveit használók. Az utazás díját pedig a kártya mögé rendelt virtuális számláról emelnék le. Az ötletet ugyan nem vetették el, de mellette lesz e-jegy is.)

Csakhogy közben az elektronikus közlekedési kártyát is magában foglaló nemzeti elektronikus jegyrendszerplatform (NEJP) kiépítése is erős késésben van. 2015 augusztusában tendert írtak ki, de csak tavaly nyárra sikerült lezárni. A négy induló közül végül az AH-NEJP Konzorcium pályázatát hozta ki győztesnek a Mobilfizetési Zrt. A konzorciumot az Antenna Hungária Zrt. vezeti, amely a MÁV mellett tagjai között tudhatja az I-Cell Mobilsoft Zrt.-t. Ez utóbbi a tehergépkocsik használatarányos útdíjfizetési-rendszer kiépítésével szerzett magának nevet. De ez a cég szállította a mobil traffipaxokat a rendőrségnek egy másik vállalkozással közösen.

Az egységes közlekedési kártya pilot programja egyébként részben a fővárosi elektronikus jegyrendszerprojekt támogatása révén valósulna meg. A próbaüzem tavasszal indult volna Budapest mellett Debrecenben. Csakhogy a vállalkozási szerződést idén nyáron módosítani kellett, mivel a pénz nem érkezett meg hozzá.

A BKK-tól származó információk szerint az EBRD sem siettetné az elektronikus jegyrendszer bevezetését. A T-System szerencsétlen e-bérletes belépője okán a főváros pedig különösen óvatossá vált.