Szerkesztőségi állásfoglalással tisztelte meg a New York Times Magyarországot, a cikk következtetései azonban korántsem hízelgőek. Rögtön a címben azzal vádolják meg ugyanis Magyarországot, hogy csak súlyosbítja a migránsválságot.

A cikk aggasztónak tartja, hogy újabb nyár telt el anélkül, hogy valamiféle megoldás született volna korunk legnagyobb humanitárius válságára. Miközben menekültek ezrei az életüket kockáztatva vágnak neki a Földközi-tengernek, hogy menedéket találjanak az erőszak elől, addig több közép- és kelet-európai ország – különösen Magyarország – barátságtalanul áll hozzá a problémához, és makacsul megtagadja a menekültek befogadását. A lap szerint ez szégyen, ha azt vesszük, hogy 1989-ben épp Magyarország volt az, amelyik megnyitotta a határait összekötve így a keletet és a nyugatot. Akkor az emberi jogok általánosan elfogadott nemzetközi elveire és humanitárius megfontolásokra hivatkozott Magyarország.

Ez ma már nem igazán szempont – írja a lap utalva arra, hogy amikor 2015-ben az Európai Unió úgy döntött, hogy segít a menekültáradattal birkózó Olaszországnak és Görögországnak, és helyet biztosít 120 ezer migránsnak, akkor Magyarország és Szlovákia az Európai Bíróságra (EB) vitte az ügyet. A kvótaperben az EB ezen a héten Magyarország ellen ítélt, a lap szerint azonban a döntés egyébként sem sokat javítana a menekültek helyzetén, hiszen amúgy is csak az érintettek alig negyedének a sorsát rendezné (és a kelet-európai országokra ennek is csak a töredéke jutott).

Ettől függetlenül a lap szerint Európának humanitárius megoldásokat kellene találnia a helyzetre, az erőfeszítéseket és a terheket is meg kell osztaniuk a tagországoknak.

Nem Magyarország az egyetlen, amely ki akarja zárni a bevándorlókat. Ezen a téren Donald Trump amerikai elnök is botrányos példát mutat, és a brexit is jórészt a bevándorlók kizárása érdekében született meg.

Különösen szomorú azonban a New York Times szerint, hogy olyan országok, amelyek korábban a vasfüggöny lerombolását ünnepelték, néhány muszlim menekült befogadásában most az európai jog és értékek megsértését látják. A lap szerint Orbán Viktor miniszterelnök részéről különösen arrogáns lépés volt, hogy még pénzt is kért az Európai Uniótól a határok védelmére. Az Európai Bíróság döntésének most arra kell emlékeztetnie Magyarországot és a szomszédait, hogy az emberi jogok és a humanitárius megfontolások, amelyeket régenolyan fontosnak tartottak, nem opcionálisak.