Tóta W. Árpád
Tóta W. Árpád

A sport kétségtelenül része a kultúrának, de csak egy része neki. Figyelemre méltó a Fidesz leépülése ezen a téren.

Épphogy elhajoltunk az olimpiai rekordpofon elől, és kábé másnap kiderült, hogy a világbajnoki uszoda terve blöff volt, ahogy a költségvetése is. Ugyanez vonatkozik a Puskás Stadionra is, aminek csaknem a duplájára ugrott az ára, röpke százmilliárddal. Valószínűleg igaz, hogy ellopják, amennyit gondoltak, olimpia nélkül is. Mégis megkönnyebbülés, hogy azt a féktelen lakomát nem kell végignéznünk.

Számolatlanul, felfoghatatlanul ömlik a pénz a sportberuházásokba, olyan arányban költ már erre Magyarország, mintha a bolygó sorsa múlna rajta. Mintha csak mi tudnánk egy aszteroidáról, amit kizárólag focisták képesek eltéríteni bombagóllal, és most áldozatot nem kímélve készülünk a jövő nagy csatájára.

Szerintünk az ötödik elem a foci.

A sport kétségtelenül része a kultúrának, de csak egy része neki. Figyelemre méltó a Fidesz leépülése ezen a téren. Valaha még érdekelte őket, hogy bárdok zengjék a dicsőségüket; ma megelégszenek a lovagi tornával. A kultúrairányítás csúcsán olyan alakok tűnnek fel, akik sok mindenre jók lennének ebben az iparban: kesztyűbábnak, rajzfilmfigurának vagy tragikus hősnek egy Pintér Béla-darabban, de speciel a Magyar Művészeti Akadémia élén úgy néznek ki, mint papucs orrán pamutbojt.

Megpróbálták pedig, csak nem ment. Frusztrációik, kontraszelekciójuk, a saját korlátoltságuk keretei kudarcra ítélték a próbálkozásukat. Pedig Budapestre költözésük óta nyomasztja őket az urbánus, liberális kultúra. Próbálkoztak saját folyóirattal, irodalmi hetilappal, közönségszínházzal és magaskultúrának szánt giccsel. De szinte mindig besült. A pátoszból, történelemhamisításból és sérelmekből kotyvasztott menü, ami egy választási győzelemhez elég, ezen a terepen közröhej. Maradt számukra a dühödt rombolás.

Úgy tűnik, a mai magyar jobboldal – és ebbe a Jobbik beleértendő – kulturálisan nem kompatibilis semmi mással, mint a panoptikummal. Itt a siker kizárt, ha nincs tér kísérletezésre, ellentmondásra, szabad gondolkodásra. Ideális esetben egy kormány ezt úgy valósítja meg, hogy támogat mindenféle tehetséges műhelyt a lojalitás elvárása nélkül, vagy ha ehhez nincs elég önuralma, akkor legalább hagyja élni őket, és engedi, hogy mások támogassák őket belátásuk szerint – akár norvégok is. Na ez az, ami nem megy. Nem viselik a vákuumot, muszáj nekik uralni és irányítani mindent, a színpadoktól az irodalmi díjakig.

Egyedül a filmszakma úszta ezt meg – de milyen áron? Szerencse kellett hozzá, egy amúgy rendkívül visszataszítóan, szégyentelenül harácsoló oligarcha, aki viszont konyít valamit az iparhoz, amit rábíztak. A filmtámogatási rendszer az egyetlen, amelynek van mivel dicsekednie. De milyen áron? – ugyanezt kérdezhetik a Fideszből is. Ehhez nagyvonalúság kell. Nyíltan ellenzéki filmnek kevés esélye lenne, de legalább a rendezőnek nem kell hűségnyilatkozatot tennie. Ellentétben az olimpikonokkal.

És nem kell megfelelnie a népnemzeti ideológiának. Nem kötelező kereszténységről vagy a dicső múltról forgatni népviseletben. Azt úgyis kiröhögnék Cannes-ban és Berlinben. A magyar film jó időket él. Ismét. Ehhez nem feltétlenül kell Vajna, az pedig végképp szükségtelen, hogy kaszinókkal és ajándékba hitelezett tévécsatornával fizessünk ezért a teljesítményért – sőt ami pénzt magáncélra felzabál a hörcsög, azt többek közt a filmalapban is lehetne hasznosítani. Irányítani viszont így kell. Nem a központ írja a forgatókönyvet, nem azért nyer egy pályázat, mert van benne rovásírás vagy életfa, hanem mert megüti a mércét, és nem csak a hazait.

Ki tudja, egyszer talán megfertőz a jó példa más ágazatokat is. Működhetne így a tankönyvkiadás, az egész oktatásügy: felszabadult kreatív energiákkal, egyéni innovációval és független műhelymunkával, szabadsággal és a sikergyanús ötleteket honoráló, alkalmazó irányítással. A tehetség és a kezdeményezés szabadon eresztése nemcsak a művészetnek használ, hanem a gazdaságnak, energiaiparnak, tudománynak, de még a sportéletnek is. Minden területen jót tesz, ha nem fentről jön az ötéves terv, hanem azokra bízzák, akik értenek hozzá, és akiknek szívügyük.

Ennek a kormányzásnak talán a legnagyobb átka a tervgazdaság. Egyenesen következik a hatalom telhetetlenségéből, de iszonyú árat fizetünk ezért. Az őrségváltás nyomán inkompetens senkik alakítják saját képükre a rájuk bízott, szorgos hajbókolásért nekik ajándékozott uradalmakat. Kevesen akadnak köztük, akik nem akarnak mindent jobban tudni, akik képesek a feladatokat delegálni. Hozzák magukkal a korlátaikat, és a legtöbbször be is szorítják közéjük a náluk okosabbakat és tehetségesebbeket. Orbán Viktor alacsony horizontjának százmilliárdos szotyiszalonok állítanak emléket. És történnek uralma alatt jó dolgok, de nem az ő együttműködési rendszerében, hanem mert szembemennek a működési elvével. Azért, mert vannak még tehetségek, akiket véletlenül hagynak dolgozni, akik legyőzik az undorukat, és művelik kertjeinket.

A magyar film megint szép lett, ahogy a rezsimnek ellenálló színházi élet is. Azt bizonyítják, hogy lehet másképp gondolkodni, másképp élni, és érdemes is. Hogy van élet odaát, a beszűkült bunkóság korlátain túl. Sőt nemcsak élet, hanem világsiker is.

TÓTA W. ÁRPÁD

a HVG munkatársa

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!