Mennyit keres egy könyvelő?

Keresetek

2005-ben az e foglalkozási körben dolgozók átlagosan havi 144 ezer forintot, átszámítva évi mintegy 7 ezer eurót kerestek (az összes foglalkozási ág átlaga 150 ezer forint, vagyis évi 7200 euró). Ezzel itthon a kereseti felső mezőnybe tartoznak a könyvelők az irodai foglalkozás-főcsoporton belül, amely az Európai Unió statisztikáiban 2003-ban és 2004-ben évi 6 ezer euró - egy főre jutó - átlagkeresettel szerepel.

© sxc.hu

A könyvelők havi alapbére és bruttó keresete 2000-ről 2005-re nagyjából egyenletesen nőtt, mindkettő 90 százalékkal, lényegében tehát változatlan maradt az alapbéren felüli keresetrészek hányada.

A megyék közötti különbségek szerkezete jócskán eltér az összes hazai foglalkozási ág átlagától (aszerint 7 megyében átlagos volt a kereset, 12- ben átlag alatti, s csak a fővárosban átlag fölötti). A könyvelők körében a fővárosiak vitték haza a legtöbbet, itt a havi kereset átlagosan 50 ezer forinttal múlta felül a 144 ezer forintot. Több mint 35 ezer forinttal maradt az országos átlag alatt Szabolcs- Szatmár-Bereg, Veszprém és Nógrád megyében, míg a legrosszabb helyzetben a somogyi könyvelők voltak, ott ugyanis 105 ezer forint körül alakult az átlagkereset.

A nők e munkakörben is kevesebbet keresnek a férfiaknál, átlagosan mintegy 70 ezer forinttal. 2005-ben a nők átlagos lemaradása főleg abból adódott, hogy a 35 év alatti nők átlagosan 80 ezer forinttal kaptak kevesebbet, mint a férfiak, s ezt az sem tudta ellensúlyozni, hogy az 54 év fölöttiek több mint 20 százalékkal többet kerestek a férfiaknál.

Munkaerőpiac 

A szakmakör

Ide tartozó foglalkozások (munkakörök): analitikus könyvelő ● anyagkönyvelő ● folyószámlakönyvelő ● gépkönyvelő ● kontírozó könyvelő ● mérlegképes könyvelő ● termelési könyvelő Kapcsolódó foglalkozások: adószakértő ● adótanácsadó ● anyagnyilvántartó ● bérelszámoló ● kisvállalkozások gazdasági ügyintézője ● könyvvizsgáló ● okleveles pénzügyi revizor ● pénzügyi asszisztens ● pénzügyi projektasszisztens ● pénzügyi szakértő ● pénzügyi ügyintéző ● számviteli asszisztens ● számviteli ügyintéző

A könyvelők 2005-ben négyötöd részben alkalmazottak voltak, az 50 év fölöttiek körében e hányad valamivel kisebb. A foglalkoztatottaknak nagyjából 90 százaléka nő.

A könyvelők a létszámukhoz mérten valamivel nagyobb arányban jelennek meg álláskeresőként a munkaügyi hivatali regisztrációban, mint az összes hazai foglalkozási ág átlaga (2005-ben körülbelül tíz százalék az összes, mintegy 7 százalékkal szemben). Az álláskeresőknek 2005-ben 5 százaléka volt pályakezdő, arányuk 2000 és 2005 között csökkent. Az álláskeresők zöme 2006 tavaszán nő volt.

Könyvelőket a munkáltatók nem a munkaügyi hivatalokon keresztül keresnek, 2006 tavaszán például e körben kevés volt a bejelentett állásajánlat.

A Nemzeti Szakképzési Intézet e téren végzett jövőelemzéséből kiderül, hogy teret hódítanak a multinacionális könyvvizsgáló cégek, automatizálódnak a munkafolyamatok, specializálódnak a munkakörök, foglalkozások, nőnek az adminisztrációs terhek és szaporodnak az ellenőrzések. 

Ahhoz, hogy valaki könyvelő legyen, minimális képesítés - szakközépiskola, technikum elvégzése - szükséges. A könyvelő gazdálkodási egységek pénzügyi, számviteli, gazdasági adminisztrációját látja el.

Elvárt szakmai készségek

Jogtárhasználat, könyvelői szoft-verek használata, szakszöveg értelmezése.

Elvárt szakmai ismeretek: a könyvelő járatos legyen az adózást, eljárásjogot, gazdaságjogot érintő kérdésekben, a költségvetési, munkaügyi, pénzügyi statisztikai (gazdaságsztatisztikai), számítástechnikai (felhasználói), számviteli, társadalombiztosítási, tervezés-elemzési, vállalkozási kérdésekben, emellett elengedhetetlenek a nonprofit ismeretek, valamint az idegennyelv-tudás.

Egészségi feltételek: e munkakörben a súlyos fogyatékosság kizáró ok, a mozgáskorlátozottak részlegesen foglalkoztathatók.

2005-ben – a KSH adatai szerint – az irodai foglalkozás-alcsoportban a foglalkoztatottak mintegy 24 százaléka nem a lakóhelyén dolgozott (az összes foglalkozási ág esetében ez 32 százalék).

Az Európai Unió országaiban – az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat 1998 és 2006 közötti, államonként eltérően hézagos adatai szerint – általában nőtt az irodai foglalkozás-főcsoport létszáma. Magyarország 30 százalék körüli növekedéssel Finnországgal együtt a foglalkoztatottak számát növelők élén helyezkedik el.  A nők és a férfiak létszáma nem azonos mértékben gyarapodott, így a nemek közötti arány megváltozott, tíz irodai foglalkozásúból már nem egy-kettő, hanem kettő-három férfi.

Az Európai Unió statisztikáiban 2003-ban és 2004-ben átlagosan évi mintegy 6 ezer euró egy főre jutó átlagkeresettel szerepelnek a magyar irodai foglalkozásúak. Az Eurostat kimutatás szerint Németországban a főcsoport-átlagkereset csaknem hétszerese volt a magyarnak, Izlandon több mint az ötszöröse, Nagy-Britanniában, Svédországban, Finnországban a négyszerese, s más országokban is meghaladja a háromszorosát. A magyarországinál alacsonyabb jövedelemmel Lengyelország és Szlovákia szerepel. Magyarország e foglalkozási főcsoportban a keresetnövekedési középmezőnyben foglal helyet.