Komoly tanulságul szolgálhat a Tisza Párt vezette új kormánynak, hogy a köztársasági elnök megállította az állami vagyon védelmét szolgáló, elkapkodott törvénymódosítást. Tőzsdei kisbefektetők és kisebbségi tulajdonosok jogai sérülhetnének.
Ilyen gyors sikert még nem értünk el
– kommentálta elégedetten Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége elnöke, hogy Baka András köztársasági elnök hétfőn normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól az állami vagyon védelmében sebtében elfogadott törvénymódosítás miatt. Az államfőhöz forduló szervezet számos ponton aggályosnak tartotta a még ki nem hirdetett paragrafusokat, legfőképpen azért, mert egyes tőzsdei vállalatok esetében a nélkül változhatna meg a főtulajdonos, hogy a tőkepiaci törvény hatályos szabályai szerint nyilvános felvásárlási ajánlatot kellene tenni a kisbefektetőknek. Utóbbiak sokat veszíthetnek egy olyan cég esetében, amelynek az árfolyama egyre csak esik.
Baka is felfigyelt erre az anomáliára, sőt arra is: az új – helyenként „homályos” és „hiányos” szabály a kisebbség rovására kedvezne a zártkörű tőkealapok befektetési jegyeit legalább 60 százalékban birtokló többségnek – megfelelő jogorvoslati lehetőség nélkül.
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége szerint a kisbefektetői jogokat teljesen kiiktató változtatások is bekerültek a tőkepiaci törvénybe, ezért azt kéri Baka Andrástól, ne írja alá a jogszabályt.
A pénzpiaci szabályoknak az állam érdekében, közhatalmi eszközökkel történő befolyásolása, illetve torzítása általánosságban is megingathatja a magyar pénzügyi rendszer iránti bizalmat
– figyelmeztetett az államfő. Kár is lenne ilyen, a korábbi rezsimre emlékeztető húzásokkal letörni a nemzetközi pénzvilág választások óta tapasztalt lelkesedését. Az alkotmánybíróknak soron kívül, legkésőbb 30 napon belül dönteniük kell arról, jogosak-e az észrevételek.
A történtek pozitív üzenete, hogy 16 év után Magyarországon működik a kontroll a rohanvást, 26 óra alatt, kellő szakmai megalapozottság és társadalmi egyeztetés nélkül átvert törvénymódosítások felett. Aggasztó ugyanakkor, hogy – még ha a közpénzek védelmében is – a kormány átgondolatlanul terjeszt be egy törvénymódosítást, amit az Országgyűlés „robotüzemmódban” fogad el.
A kritikus jogszabályt „jobb későn, mint soha” alapon Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtotta be. A Tisza-kormány több ágon próbálja megfogni az elődje által magánkezekbe csorgatott közpénzt. Azt a 2,5 ezermilliárd forintot például, amit az elmúlt fél évtizedben titkos magántőkealapokba helyeztek főleg azért, hogy az Orbán-éra csókosait gazdagítsák vele – többek közt Mészáros Lőrincet, Tiborcz Istvánt, Jászai Gellértet, Szíjj Lászlót vagy Balázs Attilát. Hogy mennyire a 24. órában jár a kormány a vagyonvisszaszerzésben, arra élesen rávilágít Balázs Attila holdingvállalatának, a Bayer Constructnak a csődje – csak ebben a cégcsoportban több száz milliárd forintnyi közpénz ragadhat be.
Közel 37 milliárd forintos igényt nyújtott be a zuglói önkormányzat a Bosnyák-téri monstrumot építő ZVK Development csődeljárásában. Eddig 2,9 milliárdos kompenzációról vitáztak.
