szerző:
MTI

Közös levélben fordultak az oktatási államtitkárhoz és az Európai Unió oktatásért felelős biztosához a Hallgatói Hálózat, a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) képviselői és az Oktatói Hálózat kezdeményezői, akik azt javasolják, hogy a két tárgyalópartner szerdai brüsszeli találkozójukon tekintse át "a magyar oktatási rendszer átalakításával kapcsolatos problémákat".

A magyar közoktatási és felsőoktatási rendszer átalakítása elhamarkodottan, a szükséges szakmai előkészítés és társadalmi vita nélkül zajlik - írják levelükben a szervezetek. A törvények előkészítése során figyelmen kívül hagyták a demokratikus törvényhozási gyakorlat elemi szabályait: nem készültek szakmai elemzések, hatástanulmányok, elmaradtak az érdemi szakmai és civil egyeztetések.

Az átalakítás jogi keretei sem megfelelőek, az oktatási törvények hiányosak és inkoherensek; egyes kérdésekben eljárási részletekre is kiterjednek, míg számos alapvető kérdést kormányrendeletek körébe utalnak - sorolták kifogásaikat. Álláspontjuk szerint a kormány oktatáspolitikája megszünteti a közoktatás intézményi sokszínűségét, államosítja (vagy egyes esetekben az egyházak kezébe juttatja) a helyi, az önkormányzati és az egyéb szervezetek által létrehozott és fenntartott iskolákat, megszünteti az egyetemi autonómiát és ellehetetlenít nagy múltú, nemzetközileg is elismert felsőoktatási intézményeket.

Az iskolákra központilag előírt oktatási és nevelési tartalmakat kényszerít rá, megszünteti a kreatív pedagógusi munkát, amely a tanulók egyéni, csoportos és helyi szükségleteinek megfelelően alakíthatja az oktatás tartalmát - írták, hozzátéve: határozottan kifogásolják az egyetemi felvételi keretszámok radikális, átgondolatlan és ad hoc csökkentését, amely nem veszi figyelembe sem a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetet sem a szakmailag megalapozott fejlesztési irányokat.

Andrulla Vasziliu EU-biztos február 10-én folytatott megbeszélést Brüsszelben Jávor Andrással, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közigazgatási államtitkárával, és egyetértésre jutott vele abban: Hoffmann Rózsa oktatási ügyekben illetékes államtitkár Brüsszelbe utazik, hogy megvitassa az Európai Bizottságban a magyar közoktatási, valamint felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban felmerült aggodalmakat.

A biztos akkor azt mondta, a magyar felsőoktatási törvény elemzése jelenleg is folyik a unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményében. A közoktatási reformmal kapcsolatban két konkrét kifogást is megemlített a ciprusi EU-biztos: a tankötelezettség korhatárának 18-ról 16 évre csökkentését, valamint a szakképzés időtartamának négyről három évre csökkentését, ez utóbbin belül egyúttal a közismereti tárgyak oktatásának visszaszorulását.

Hoffmann Rózsa február 11-én azt mondta, nem lepte meg a brüsszeli felkérés. Kiemelte: miután értesült, hogy az oktatási biztos bizonyos aggodalmának adott hangot, magától jelentkezett, hogy szívesen ad első kézből tájékoztatást a magyar köz- és felsőoktatást érintő kérdésekről. Az eddig ismert felvetésekre reagálva akkor azt mondta, Európa 19 országában 16 év a tankötelezettség korhatára, mindössze három államban magasabb ennél. Ha Magyarországot emiatt elítélik, akkor másik 18 országot, köztük Franciaországot és Finnországot is el kellene ítélni.

A közismereti tárgyak számának csökkentése szintén ismert kritika - folytatta az államtitkár, hozzátéve: az, hogyan épül fel az iskolarendszer tartalma, milyen tantárgyak vannak, mit tanítanak, szakmai kérdés. Nem is érti, miért ad ez okot aggodalomra, és ráadásul még végleges döntés sincs, hiszen még nincsenek kész tantervek. Hoffmann Rózsa a felsőoktatást és a hallgatói szerződést ért bírálatokra úgy reagált, mielőtt a kormányrendeletet megalkották, előzetes normakontrollt kértek, és a jogi vizsgálatok semmilyen aggályt nem jeleztek.