Talán érthető, hogy nem lehetett egy mozdulattal állami fenntartásba visszavenni a kekvarendszerből az egyetemeket, de túl sok időt, energiát és bizalmat fecsérelt el az új kormány a régi rendszer lényegét nem érintő reformmal. Most elindult az őszi félév, ugyanazokkal a vállalhatatlan feltételekkel, mint amelyekkel a tavaszit zártuk.
Felemás helyzetbe kerültek azok az egyetemek, amelyek kimaradtak a modellváltásból, azaz a kekvásításból: megmaradt ugyan az autonómiájuk, ám pénz alig-alig érkezett hozzájuk. A Magyar-kormánytól többet remélnek, de kérdés például, hogy mikor jön a rég várt bérkorrekció – most ugyanis a dolgozók zöme sokkal kisebb fizetést kap, mint a hasonló pozícióban lévő, de kekvás egyetemen alkalmazott kollégáik. Jön-e egységes felsőoktatási bértábla? Mi lesz a kancelláriarendszerrel, marad-e a kétfejű vezetés? Meddig tart a türelem?
Az idei tanévtől újra rendelkezik érvényes Erasmus mobilitási pályázattal az a 21 magyar egyetem, amely 2023 óta az alapítványosodás miatt kimaradt az oktatási csereprogramból.
A színésznő állításait nem találták megalapozottnak, az egyetem szerint nem történt megalázó, sértő vagy diszkriminatív bánásmód a felvételin.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítványba ülhetne a Vidnyánszky Attila által kisajátított múzeum igazgatóhelyettese, amelynél súlyos hiányosságokat tárt fel a minisztérium. Az egyetem „határozottan visszautasítja”, hogy azt írtuk, a saját embereikkel töltenék fel a kuratóriumot.
Elképesztően buta hibával töltötte fel a Színház- és Filmművészeti Egyetem azt a szenátusi határozatot, amelyben látható, kiket jelölnek az intézmény fő döntéshozó, a rektor személyéről is döntő szervezetbe: hiába vannak elvileg kitakarva a nevek, bárki láthatja őket.
A mesterségesintelligencia-informatikus is bekerül a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékébe.
Pataki András a színésznő vádjaira úgy reagált, hogy nem beszélt senkivel sértő vagy személyeskedő hangnemben, állítása szerint egyetlen jelentkező nemzetiségi hátterét sem minősítette negatívan.
A színművész súlyos vádakat fogalmazott meg egy videóban a nemzetiségi kultúrák specializáció felvételijén szerzett negatív tapasztalatairól.
Az idei felvételi is megmutatta, milyen hatalmas különbségek lehetnek az egyes szakok között: van olyan képzés, ahova a maximális 500 pont kellett, máshova elég volt 102 is. A rendszer ráadásul olyan összetett, hogy még sok diák sem tudja jól kiszámolni a saját pontjait. Íme a legfurcsább adatok az idei felvételiről.
A felsőfokú szakirányú továbbképzések indításában az egyetemek és főiskolák gyorsan és rugalmasan tudnak alkalmazkodni a munkaerőpiaci igényekhez, így ezekben jelennek meg először például az AI-hoz vagy a fenntarthatósághoz kapcsolódó képzések.
Hogyan képzelik el a jövőjüket? Magyarországon vagy inkább külföldön tanulnának tovább? Kihatott-e a kormányváltás a felsőoktatási jelentkezésre? Ezekről kérdeztük a 2026-os Pont Ott Parti résztvevőit!
Élnek vagy visszaélnek a lehetőséggel? A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora szerint ez a fő kérdés a kekvákkal kapcsolatban, és az ő egyeteme jól működött az új kormányzat által kivezetni kívánt alapítványi rendszerben. Gyuricza Csaba, aki korábban egy uniós zászló levétele miatt került reflektorfénybe, abban bízik, hogy a változtatás során figyelembe veszik az intézményi sajátosságokat.
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen (EKKE) speciális modellváltó intézmény: ott nem egy közérdekű vagyonkezelő alapítvány, hanem a katolikus egyház lett a fenntartó. Az oktatók ugyanakkor Egerben is az autonómia teljes felszámolásáról beszélnek. A rektor és az egyház ezt a HVG-nek cáfolta.
Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora szerint a modellváltás elsősorban a szabályozatlanság miatt csúszott félre, de így is több pozitívuma volt, mint negatívuma, ezért nem lenne jó visszatérni a régi, állami rendszerre. Fel kell-e oszlatni a mostani kuratóriumokat? Újra kell-e választani minden rektort? Kötelező volt-e a diósgyőri DPK-ra videóüzenetet küldeni? És miért kell kétmilliót keresnie Varga Juditnak? Interjú.
Katz Sándor, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének igazgatója a jelölt.
Senkinek nem jó, hogy van egy egymással szemben álló Freeszfe és egy SZFE – mondják a Színház- és Filmművészeti Egyetem fideszes lenyúlásakor létrejött Freeszfe vezetői, akik a HVG-nek beszéltek arról, hogyan lehetne helyrehozni a 2020-ban kialakult helyzetet, és miért szaporodtak meg a gondjaik a Fidesz bukása óta.
Sorra lázadtak fel az alapítványi fenntartás ellen az egyetemeken hallgatók, tanárok, szakszervezetek, az átfogó felsőoktatási reform azonban szakemberek szerint kétharmaddal sem lesz egyszerű, és kérdés, mire érdemes lecserélni a mostani rendszert. A közérdekű vagyonkezelő alapítványok, azaz a kekvák megszüntetéséről szóló Alaptörvény-módosító javaslat mindenesetre már a parlament előtt van.
Szabó Gábor arról is beszélt, hogy szerinte nem összeférhetetlen a politikai szerepvállalás egyetemi tisztségviselőként.
Katz Sándor nem kommentálta a híresztelést, de nem is cáfolta azt.
