Szakpe Szilvia
Testvéremmel együtt két bt., valamint egy kft. tulajdonosai vagyunk, és egyik ismerősünktől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy összességében a legolcsóbb módja a két bt-énk megszüntetésének az, hogy beolvasszuk azokat a kft-ébe. Én azonban kétkedéssel fogadom ezt, tekintettel arra, hogy a beolvadásnál könyvvizsgálót is igénybe kell venni, valamint a cégeljárás illetéke is elsőre magasabbnak tűnik. Akkor mi lehet az alapja, hogy mégis ezt javasolta? Mindent együttvéve igaza lehet?

A felmerülő költségek és adminisztratív terhek szempontjából lehet megvizsgálni az előnyöket és a hátrányokat.
Ha a ténylegesen kifizetetendő költségeket nézzük, akkor egyetértek Önnel, mert az átalakulással, beolvadással kapcsolatos illetékek és költségek lényegesen magasabbak a végelszámolással kapcsolatos költségeknél. Az átalakulás cégbírósági költségei:
• Illeték       50.000 Ft
• Közzétételi díj elektronikus eljárásban      3.000 Ft
• Közzétételi díj nem elektronikus eljárásban  15.000 Ft
• Meghirdetés a Cégközlönyben két alkalommal  30.000 Ft
Az átalakulási vagyonmérleg hitelesítéséhez könyvvizsgálót is igénybe kell venni. A könyvelési és az ügyvédi költségek az átalakulásnál a gyakorlat szerint magasabbak, mint a végelszámolásnál.

Ha a betéti társaságok végelszámolással szűnnek meg, akkor cégenként 15.000 Ft az illeték, a  közzététel költsége 3.000 Ft elektronikus eljárás esetében, illetve 7.000 Ft hagyományos esetben. A cégeknek csak akkor kell meghirdetniük a Cégközlönyben a végelszámolási hirdetményt, ha a gyorsított végelszámolási eljárást választják. Ennek költsége 15.000 Ft cégenként.

Ha a megszűnéssel kapcsolatos adminisztratív terheket nézzük, akkor valószínű a beolvadás az egyszerűbb megoldás, mert ilyen esetekben nem kell a végelszámolással kapcsolatos – nem egyszerű - eljárást elvégezni. Ugyanakkor az adminisztratív terheknek is lehet költségvonzata, ilyen például a könyvelés, az adóbevallások és az iratelhelyezések költségei, de a ráfordított idő sem mellékes.
   
A betéti társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a végelszámolás egyszerűsített módon is lefolytatható akkor, ha a társaság a végelszámolás megindításáról szóló határozatától számított harminc napon belül valamennyi tartozását kiegyenlíti. Ilyenkor a végelszámoló személyét, a végelszámolás megindulását (a jogutód nélküli megszűnésről szóló határozattal együtt) elegendő a végelszámolás megtörténtével (az ehhez előírt mellékletek csatolásával) együtt bejelenteni a cégbírósághoz, amely rendelkezik a társaság törléséről és annak közzétételéről.

Lényeges különbség az is, hogy az átalakulás nem jelenti az átalakult társaságok azonnali APEH ellenőrzését, ellentétben a megszűnéssel. Az adózás rendjéről szóló törvény alapján kötelező adóhatósági ellenőrzést lefolytatni annál a cégnél, melynek végelszámolásáról döntöttek. A végelszámolás elrendelését követően a cég korábbi vezető tisztségviselője a kezdő időpontot megelőző nappal köteles tevékenységzáró beszámolót készíteni, a végelszámolót tájékoztatni a folyamatban lévő ügyekről, átadni számára az iratanyagot.

A végelszámoló a fenti adatok alapján elkészíti a végelszámolási nyitómérleget, majd a hitelezők bejelentései alapján korrigálja azt, az eljárás befejezésekor pedig benyújtja a legfőbb szerv elé az adóbevallásokat, a beszámolót, a mérleget és a vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyás céljából. A végelszámolás kezdő időpontját megelőző (tevékenységzáró) és az eljárás alatti időszakra vonatkozó revíziót az adóhatóság a végelszámoló által készített záró adóbevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles befejezni. A kérdésére helyes válasz – véleményem szerint - csak a konkrét tények birtokában adható. 

Dredán Ilona
A férjem szülei eladják az egyik ingatlanukat és a 2 gyermeküknek szeretnék adni a bejövő bevételt, mely az új adótörvény szerint adómentes lesz. Azt a részt, amelyet a férjem kap, ingatlanvásárlásra szeretnénk fordítani. Az lenne a kérdésem, hogy kell-e ez után nekünk ajándékozási illetéket fizetni. Ha igen hány százalékot, illetve a törvényben lévő takarékbetétkönyv átruházásával ez elkerülhető lenne-e?

Az ajándékozási illeték általános mértéke szülő-gyermek kapcsolatban 18 millió forintig 11 százalék, 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18 százalék, valamint a 35 millió forint feletti rész után 21 százalék. Az illetékekről szóló törvény alapján mentes az ajándékozási illeték alól a takarékbetét ingyenes megszerzése. Takarékbetétnek minősül a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és annak kamata, ideértve a magánszemély bankszámla, illetőleg folyószámla szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és annak kamatát. Tehát a takarékbetét fogalomkörébe tartozó pénzátadással törvényesen elkerülhető az illetékfizetés.

petobetty
Egyéni vállalkozó vagyok, öt hónapos kismama, jelenleg táppénzen. 2007. november 11-én mentem táppénzre, elvileg a táppénzt 2006. év alapján kapom (eddig még nem kaptam), minimálbérem volt akkor. A 2007-es évemnél már több lett a jövedelmem, de ezt is sajnos módosítani kell önellenőrzéssel, mert nem vállalkozói kivéttel lett a többlet, hanem osztalékként, ami később nem számít bele a Tgyás-ba. Azt olvastam az OEP honlapján, ha egy napra is ebben az évben visszamennék dolgozni, tehát megszakadna a folyamatos táppénz, akkor az idén a szülésig (július) már a 2007. év alapján kapnám a táppénzt. Igaz ez rám is, mint egyéni vállalkozóra? Ha nem szakad meg a folyamatos táppénzem, akkor mi alapján kapom a szülés utáni juttatásokat?

A biztosított egyéni vállalkozó táppénz-megállapítása a táppénzre vonatkozó általános szabályok szerint történik. A táppénz összegét az általános szabályok szerint kell kiszámítani, ezért az egyéni vállalkozóként elért, bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet (kivétet) rendszeres jövedelemnek kell tekinteni. 
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. §-a szerint a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. Így a 2007. évi kereseti adatokat kell figyelembe venni a számításnál, ha Önnél a táppénzre jogosultság kezdő napja 2008. év egyik napja lesz. Ez a rendelkezés független az egyéni vállalkozói státusztól.Az egészségbiztosítási pénzellátás (terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.
 
A táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani a terhességi-gyermekágyi segély összegét, ha a biztosított rendelkezik az irányadó időszakban a terhességi-gyermekágyi segély kezdő napját megelőző naptári évben, vagy közvetlenül megelőzően visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel. Így az Ön a terhességi-gyermekágyi segélyének összege a 2007. évi kereseti adatai alapján lesz meghatározva. A gyermekgondozási díj összege a naptári napi átlagkereset 70%-a, mely nem haladhatja meg a  mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-át. A gyermekgondozási díj összegének megállapításánál csak azokat a jövedelmeket lehet figyelembe venni, amelyek után a biztosítottnak egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.

A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkereset megállapítása két módon történhet.A táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani a gyermekgondozási díj összegét, ha Ön a gyermekgondozási díj kezdő napját megelőző naptári évben vagy azt közvetlenül megelőzően 180 nap naptári jövedelemmel rendelkezett. Valószínű az Önnél a gyed kezdő időpontja már 2009. évben lesz, ezért a gyermekgondozási díj összegének megállapítása a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján lesz megállapítva, ha addig nem változik a szabályozás.

Béres Molnár Gergely
könyvvizsgáló, adószakértő
www.e-audit.eu