Hamar munka ritkán jó, a reklámadó legújabb módosítása jó példa erre. A reklámadó-törvényt a múlt héten fogadta el a parlament, most máris módosítani akarják, azonban a módosítás súlyos hibákat tartalmaz.

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szúrta ki a módosító indítványban, hogy a fideszes L. Simon László javaslata nem rendelkezik arról, mi történik, ha mind a reklám közzétevője, mind pedig a megrendelő befizeti az adót. A nyilatkozat (a reklámot közzétevő részéről) elmaradása ugyanis a reklám közzétevőjének adókötelezettségét nem érinti, ezért előfordulhat, hogy ugyanazon reklám után mind a megrendelő, mind pedig a közzétevő adót fizet. Vagyis kétszer is beszedheti az állam az adót.

Az ügyvédi iroda kommentárja szerint gond az is, hogy a hirdetőt terhelő adókulcs kifejezetten magas: egy 25 ezer forintos, havi adómentes kereten túlmenően, nyilatkozat hiányában, a hirdetőknek 20 százalékos adókulccsal kell a reklámadót megfizetniük. Csak összehasonlításképpen: az adó egyébként sávos rendszerében ilyen mértékű adóteher a 10-15 milliárd forint közötti árbevételű médiacégeket sújtja. Az ügyvédi iroda szerint nyilvánvaló, hogy a Facebooktól vagy a Google-tól egy magyar hirdető hiába fog várni egy ilyen nyilatkozatot, ezáltal az itt elhelyezett reklámok megrendelőit sújtani fogja a 20 százalékos adóteher. Ezt súlyosbítja továbbá, hogy a jogszabály társasági adót módosító rendelkezése kimondja: ilyen esetekben a hirdető a hirdetés költségét a társaságiadó-alapjával szemben sem számolhatja el. Míg ez a rendelkezés egyrészt kifejezetten logikátlan és idegen a társasági adó rendszerétől, addig további jelentős adóhátrányt okoz az interneten hirdetőknek.

Kisvállalkozó, fizess!

A reklámadóról szóló törvényhez benyújtott módosító értelmében az RTL Klub idén se tudja elkerülni az adófizetést. A módosító javaslatban ugyanakkor megbújik egy olyan kitétel is, melynek értelmében a reklámokat megrendelők, a reklámozók is fizetni kényszerülhetnek.

A módosítás ugyanis kimondja, hogy ha a reklám közzétevője (ilyen például a Google vagy a Facebook) az adókötelezettsége tényéről vagy hiányáról szóló nyilatkozattételi kötelezettségét elmulasztja, akkor a reklám közzététele utáni adókötelezettség a reklám közzétételét tőle megrendelő szervezetet, személyt terheli (reklámozó vagy reklámügynökség). Ebben az esetben az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 25 ezer forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig 20 százalék.

A reklámozók, reklámügynökségek is fizethetnek, ha a közzétevők nem perkálnak

AFP / Kisbenedek Attila

Vagyis ha egy kisvállalkozás, élve az internet adta lehetőségekkel, valamelyik nagy szájton akar hirdetni bármelyik nagy nemzetközi cég közreműködésével, és az a cég nem informálja a magyar hatóságokat arról, hogy ez az illető ott hirdet (és mennyiért), akkor magán a reklámozón fogják bevasalni a különadót. Mely ráadásul igen hamar életbe is lép: elég egy 25 ezer forint feletti hirdetés, ezt könnyű megugrani, és máris lehet fizetni. A módosító ugyanakkor mindenkire érvényes lesz, aki például a Google-nél vagy a Facebooknál hirdet, ez pedig egy átlagemberre vagy egy politikusra is vonatkozik majd.

A törvényjavaslat indoklásában mindeközben az szerepel, hogy e rendelkezéseinek célja kifejezetten az, hogy a reklámozó csak olyan személlyel kössön szerződést a reklám közzététele érdekében, amely transzparens, jogkövető módon eleget tesz a reklám közzétételével kapcsolatban felmerülő reklámadó-kötelezettségének.

A jogszabály azonban a kkv-kat, mikrovállalkozásokat is adó fizetésére kötelezi, ami viszont szöges ellentétben van a kormányzati retorikával. Az Orbán-kormány az elmúlt négy évben azt hangoztatta, a kisvállalkozásoknak kíván kedvező üzleti környezetet teremteni. Ezért megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy hogyan passzol a reklámadó tervezett formája a kkv-k ösztönzésének céljába. Cikkünk megjelenése után a tárca közölte, hogy a törvényjavaslat a tisztességes versenyt támogatja, ugyanis, ha a hirdető vállalkozások tisztességes reklám-közzétevővel hirdetnek, akkor semmilyen adó-kötelezettségük nincsen, hiszen kizárt, hogy egy tisztességes reklám-közzétevő ne adná ki az adó megfizetéséről szóló  nyilatkozatot.

Ennek ellenére a minisztérium felhívta a figyelmet arra is, hogy a Törvényalkotási Bizottság szerdán délután módosító javaslatot nyújtott be, amely a 25 ezer forintos határt 2,5 millió forintra emelte.

A Facebook helyett az embereken verik le

A hvg.hu korábban már írt arról, hogy problémákba ütközhet az olyan nagy cégek megadóztatása, mint a Facebook vagy a Google, mégpedig azért, mivel Magyarországnál sokkal nagyobb gazdasági erővel rendelkező országok bicskája is beletört az ehhez hasonló kezdeményezésekbe. A mostani módosítóval ezt a problémát igyekeznek most kiküszöbölni hazánkban, ám ahelyett, hogy a nagy nemzetközi cégek után mennének, azok után nyúlnak, akiket könnyebben el lehet érni, vagyis a magyarországi bejegyzésű cégek, magánszemélyek után.

Csakhogy kérdés lesz az, hogy mennyire tudnak a magyar hatóságok például a közösségi oldalakon hirdetők után menni: vajon folyamatosan pásztázzák majd ezeket a szájtokat és magyar vállalkozói hirdetések után kutatnak? Illetve a politikusok hirdetéseit is ugyanannyira veszik majd górcső alá, mint egy magyar átlagpolgár hirdetéseit?