Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
A közösségi médiát és a nagy internetes cégeket is sújtaná reklámadóval a kormány. A lépés még logikus is lehet, van mögötte ráció, ám a hasonló elképzelésekbe már több, Magyarországnál gazdaságilag sokkal erősebb ország kormányának a bicskája is beletört. A magyar kormány a nemzetközi online szerencsejátékkal foglalkozó cégek példájával huzakodott elő, ám ott teljesen más a helyzet.
A közösségi oldalakat is bevonnák az adózói körbe a tervek szerint – mondta kedden a reklámadóról szóló törvényjavaslat előterjesztője, L. Simon László fideszes politikus. Az országgyűlési képviselő szerint hétfőn joggal vetették fel elemzők, hogy a beterjesztett javaslat alapján nehezen tudják bevonni az adózói körbe a közösségi szolgáltatókat, amelyek már a reklámbevételek nagyon nagy részét elviszik. Példaként említette, hogy a politikusok is rendszeresen hirdetnek a Facebookon, célzott hirdetések jelennek meg a Youtube-on, s látják, hogy "a Google-t milyen módon használják pénzért konkrét információk eljuttatására". Jelentős reklámbevételhez jutnak ezek a cégek, amely után sem áfa, sem társasági nyereségadó nem gazdagítja a magyar államkasszát – hangsúlyozta L. Simon László, hozzátéve: az online szerencsejáték problémánál látták azt, hogy ez a kérdés kezelhető.
A fideszes képviselő elképzelése még jogos is lehet: a nagy közösségi médiavállalatok, internetes cégek közül sokan úgy érnek el hatalmas reklámbevételeket a különböző országokban, hogy tulajdonképpen csak pár központjuk van a világon és ott fizetik be a vállalati adókat. A többi államban országonként pedig esetleg csak pár tucat munkavállalót alkalmaznak, az utánuk befizetett adók pedig aprópénzek számítanak a más államokban befizetett adókhoz képest.
Hatalmasat szakít a Google és a Facebook
A nagy nemzetközi internetes cégek rengeteg pénzt szednek be reklámból: a tavalyi évben világszinten becslések szerint 110 milliárd dollár körül alakulhatott a globális reklámköltés a digitális területeken, a Google ennek mintegy körülbelül harmadát zsebelhette be, a Facebook pedig 5 százalékát. A mobilos reklámköltésnél, mely 18 milliárdot tett ki tavaly és idén 75 százalékkal nőhet, a két cég teljes monopolhelyzetben van, a bevételek kétharmada náluk csapódik le.
A növekvő reklámköltés, így céges árbevétel és profit már a kormányok figyelmét is felkeltette. A dollármilliárdok mindenhol jól jönnének, ám a nagy netes tech cégek még azokban az államokban sem igazán adóznak, ahol be vannak jegyezve. A legnagyobb internetes multik majdem egytől egyig az Egyesült Államokban (USA) vannak bejegyezve, vagyis profitjuk után is ott adóznak. Vagyis adóznának, a magas amerikai társasági adókulcs miatt ugyanakkor igyekeznek minimalizálni az USA-ban történő adózást, egy igen ötletes körforgással bevételük jelentős részét visszaforgatják a cég külföldi leányain keresztül a vállalatcsoportba.
Természetesen helyi leányvállalataik után, ahol a pénzt átforgatják, adóznak ezek a cégek. Írország – itt igen alacsonyak a vállalati adókulcsok – például nagy haszonélvezője ennek a megoldásnak: míg a 66 milliós Franciaország 2012-ben 193 millió eurós árbevételt mutatott fel a Google, addig a 6 milliós Írországban 15 milliárd eurós volt a cég egy éves bevétele (de Írországban sem fizetett rengeteg társasági adót, mivel jelentős jogdíjakat fizetnek más, offshore-nak tekintett országokban bejegyzett cégeknek). A Google-nak abban az időben ráadásul nem is volt szerződése francia reklámokra.
Franciaország ugyanakkor idén márciusban benyújtott egy adószámlát a Google-nak, mely elérheti az egymilliárd eurót is (az Amazonnal és a Microsofttal szemben is merültek fel ilyen igények a francia kormány felől). A francia hatóságok a korábbi évekre visszamenőleg vélték úgy, hogy ennyi adóval tartozik az államnak az amerikai tech cég. A Google egyelőre tanulmányozza a francia hatóságok által benyújtott számlát, pontos összegről nem is beszéltek.
Volt próbálkozás Európában, de az végül elbukott
Az elmaradt adóbevételek beszerzésén kívül vannak olyan államok is, melyek a magyarországihoz hasonló rendszerrel próbálkoztak. Olaszország például tavaly fogadott el egy olyan törvényt, mely arra kötelezte a helyi cégeket, hogy Olaszországban bejegyzett cégektől vásárolják meg internetes reklámjaikat, reklámköltésüket. Az adót már akkor is különböző oldalakről támadták, mivel ez ellentmond az EU megkülönböztetés-mentes szabályozásának. Az új olasz kormányzat, mely idén lépett hatalomra, ugyanakkor február végén úgy döntött, visszavonja a törvényt, mivel az Európai Bizottság (EB) figyelmeztetett, hogy ellentétes lehet a közösségi joggal. Vagyis az olasz kormány még azelőtt visszakozott, hogy az EU eljárást indított volna a szolgáltatások szabad áramlása elvének megsértése miatt az országgal szemben.
Az olaszok példája is mutatja ugyanakkor a helyzet fonákságát: a szolgáltatások szabad áramlásának elve miatt az EU-n belül bárhova mozgatni tudják a bevételüket, így profitjukat is a nagy tech cégek – gyárak ugyanis nem tartoznak hozzájuk, fizikailag sok országban nincsenek is jelen –, a nagyobb pénzek így azokban az államokban csapódnak le, ahol kedvezőbb a vállalati adózás.
Az olasz példa ugyanakkor abban egyáltalán nem hasonlít a tervezett magyar sarcra, hogy az EU egyik legnagyobb államában nem a teljes reklámszektorra vetették volna ki az adót, nem is árbevétel arányosan, mint a magyar reklámadónál. Hanem a technológia változásával szerettek volna alkalmazkodni egy új helyzethez, ám az EU gazdasági keretrendszerébe ez, legalábbis ebben a formában, nem fér bele. A közösségi média határokon átívelő bevételeinek megadóztatására így más megoldást kell kitalálni.
Nálunk hogyan menne a bevezetés?
A különböző sajtóorgánumokat, médiafelületeket egyszerű megadóztatni egy adott államban, fix székhelyük van, utánuk lehet menni. Bár a Google-nak van cége Magyarországon, bevétele pedig 1,2 milliárd forint volt 2013-ban, a magyar internetes reklámköltés becslések szerint 41 milliárd volt tavaly, ennek felét pedig a Google és a Facebook viszi el. Vagyis a kicsivel 1 milliárd feletti bevétel nem aránylik a teljes költéshez.
A törvénytervezet szerint azokat a honlapokat adóztatnák, ahol döntően magyar nyelvű reklámok futnak. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor több minden sem világos. Felvetődhet a kérdés, hogy az internet magyar nyelvű részén, magyar nyelven futó reklámokat adóztatnák, vagy azokat a felületeket, ahol túlnyomórészt magyar reklámok futnak. Az adózást ráadásul önbevallás útján kell megtenniük, ennek kapcsán pedig kétséges, hogy a magyar adóhatóság mennyire láthatna bele például egy amerikai cég könyveibe. Az is kérdés, hogy mennyi erőforrásra lenne szüksége a magyar adóhatóságnak az adatok ellenőrzéséhez.
Bár az OECD júliusban már az asztalra tett egy javaslatot, amelynek alapján nem vihetnék adóparadicsomokba bevételeik nagy részét a multinacionális tech cégek, a terv végső változata csak 2015 végére várható.
Majd blokkolnák a Facebookot?
Az is kétséges, hogy milyen szankciókat tudna bevezetni a magyar állam a nem fizető, Magyarországon leányvállalattal, fiókteleppel nem rendelkező cégek ellen. Az online szerencse-játékszervező cégeket csak akkor engedi működi hazánkban az állam, ha leszurkolnak egy igen jelentős összeget. Csakhogy ez a szabályozás azután született, hogy egyes cégek már megjelentek a hazai piacon. Most az a helyzet, hogy bizonyos cégek weboldala elérhető magyarul, új regisztrálókat azonban már nem fogadnak. A cégek így egyfajta szürke zónában működnek, a hatóságok ugyanakkor blokkolhatnák oldalaikat, mivel magyarországi működésükért nem fizetnek díjat. A blokkolás azonban eddig nem történt meg.
A közösségi médiaoldalak esetében, illetve a Google szolgáltatásait illetően azonban egy esetleges blokkolás – retorzió a nem fizetésért – lényegesen nagyobb felfordulással járna. E cégek szolgáltatásait magyarok millió használják nap mint nap, ezek leállítása nem csak hogy durva beavatkozás lenne az internet világába (diktatúrákban szoktak így oldalakat blokkolni, ott ugyanakkor a vélemények elhallgattatása miatt), hanem a közvéleményt is felbőszítené. A magyar reklámadó, annak a nagy netes cégekre vonatkozó része legalábbis, úgy érhetne el nagyobb hatást, ha az EU maga tárgyalna a többi nagyobb gazdasági blokkal, cégekkel, esetleg az OECD-vel, és közösen alakítanának ki egy platformot az adóztatásra.
A nagy amerikai cégek emellett egy kis európai ország hatóságának biztos nem adnának olyan hozzáférést szerveikhez, mint azt a magyar hatóságok az online szerencsejáték-szervező cégek esetében kérik (ráadásul az is kérdés, mennyire lennének együttműködőek a más országok hatóságai ebben az esetben, a bevételeket ugyanis nem biztos, hogy könnyen elengednék). Ha Magyarország mégis egyedül, Brüsszel nélkül menne neki a nagy tech cégeknek, azzal nem valószínű, hogy bármit is elérne. A cégek szolgáltatásainak elterjedtsége miatt az oldalakat ugyanis nem igazán lehetne blokkolni, ha fizetni meg nem akarnának a cégek, akkor el lehet menni bíróságra a vélt adót behajtani – ha a cég nem közli Magyarországról érkező bevételeit, nehéz belőni, hogy mennyit is szeretne kérni a magyar állam –, ám ez évekig tartó jogi procedúra lenne, mely sok pénzt fel is emésztene, ráadásul a siker sem garantált. Közben pedig lehet, hogy életbe lépne egy OECD-megállapodás, mellyel már ömölhetne a magyar államkincstárba a bevétel. A közösségi média megadóztatásának így nem biztos, hogy van értelme, érdemes lenne megvárni a közös nemzetközi megállapodást, ráadásul a magyar elképzelés így megintcsak illeszkedik az utóbbi években megszokott különutas gazdaságpolitikai vonulatba.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Kedvező lehetőség a likviditás javítására feldolgozóipari vállalatok számára.
Összefoglaló az aktív pályázatok legfontosabb feltételeiről: kik pályázhatnak, mekkora összeget lehet igényelni, mire fordítható az elnyert támogatás.
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Az ételpazarlás miatt több hotellánc már trükköket alkalmaz, hogy kevesebb ételt dobjanak ki a vendégek.
Földes András riportja Munkácsról.
A Tisza Párt elnöke szerint lehet, hogy a tűzijátékban Szijjártó Pétert akarták kifigurázni.
A mentősöknek további 24 sérültet kellett ellátniuk.
Egy német elemzés szerint Kijev számára veszedelmes lenne egy közös csúcstalálkozó Trumppal és Putyinnal, főleg, ha Budapesten tárgyalnának.
Egyikük tartózkodási engedélyét azután vonták vissza, hogy várandós lett.