Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Az adócsökkentésről szóló törvénymódosítást szerdai ülésén hagyta jóvá a pozsonyi parlament.
A társasági adó 21 százalékra csökken. Az osztalékadó mértékét eredetileg 15 százalékra tervezte a szaktárca, de végül a munkaadókkal egyeztetve 7 százalékban állapodtak meg.
A szlovák osztalékadó így már viszonylag alacsonynak számít majd a régióban, Csehországban ugyanis például 15 százalékos ez a teher, Lengyelországban pedig 14 százalékos.
Magyarországon alapesetben 15 százalékos adó és 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás terheli az osztalékot. A magyar társasági adó az adóalap 500 millió forintos részéig 10 százalék, az e fölöttti részre pedig 19 százalék.
Még egy pozitív változás Szlovákiában, hogy 40-ről 60 százalékra emelik a vállalkozók adóalapból leírható költségátalányának arányát is, illetve 5 ezer euróról 20 ezer euróra növelik a maximális mértékét.
Északi szomszédunknál a második Fico kormány idején, 2013-tól emelték a nyereségadót 19-ről 23 százalékra, ez a legmagasabb volt akkor a visegrádi négyek csoportjában. Az adót 2014-től 22 százalékra mérsékelte az előző Fico-kabinet és kilátásba helyezte a további csökkentését is.
Az osztalék után fizetendő járulékot Iveta Radicová kormánya vezette be 2011-ben. A mértéke kezdetben 10 százalék volt, maximális kivetési alapját pedig az átlagbér 36-szorosában határozták meg.
Ezt a járulékot 2013-tól 14 százalékra emelték, és egyidejűleg növelték a maximális kivetési alapját is, ami így az átlagbér 120-szorosa lett.
