Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Itt az ideje egy roma kortárs művészeti múzeum létrehozásának – állítják roma értelmiségiek. És annak is, hogy elfelejtsük a roma művészethez kötődő jelzőinket: naiv, ősi, eredeti, barbár - állítja Junghaus Tímea művészeti szakember, kurátor (29 éves), aki egy csoport tagjaként a múzeum létrehozásán dolgozik és arra is felkészült, mi történik, ha az egyelőre nehéz körülmények között alkotó roma művészek egyszer csak divatba jönnek.
Junghaus Tímea Új terület nyílhat a romák előtt  (Tekintse meg képgalériánkat!) © Túry Gergely |
J. T.: Más országokban teljesen természetes, hogy a kisebbségek reprezentációja a saját intézményeikben történik. A magyar kortárs művészeti intézményekben a minimálisnál is kevesebb hely jut ezeknek az alkotóknak. Csoportunk, a RomaMoma bekapcsolódott a múzeum létrehozásáról szóló, régóta tartó vitába. Éles gondolkodásbeli váltással olyan intézményt akarunk létrehozni, amely kifejezetten kortárs művészettel foglalkozik, és korszerű módon csatlakozik az európai kortárs művészethez is.
Nem vezet ez a művészetben is gettósodáshoz? Érdekli-e majd egy ilyen hely a többségi társadalmat? Vagyis bemennek-e a gádzsók?
Balázs János és Péli Tamás nevét az elmúlt évtizedekben a művészeti szakma és a közönség is megismerte. Külföldön már a fiatalabbakét is tudják. Számos olyan magyarországi roma kortárs művész van, aki trendinek számít Európában. Ilyen például Orsós Teréz. Az ő munkáiban a kétszeres kisebbségi lét jelenik meg, hiszen női művészről van szó. Van egy sorozata, amely asszonyverőket ábrázol. Gyakran készít olyan képeket, amelyek a migrációval vagy a kényszer-költöztetésekkel foglalkoznak.
| Junghaus Tímea |
| Cigány családban született, apja, Junghaus Gusztáv hírneves bokszoló volt. Anyja óvónő a pesti VIII. kerületben. Első generációs értelmiségi, művészettörténet szakon diplomázott 2004-ben. Azt mondja, ellentmondások jellemzik az életét; Budán lakik, de cigánytelepekre jár művészeket keresni, roma művészetet kutat, de közben főleg magyar művészeknek szervez kiállításokat munkahelyén, a Hungarofest Kht-nál. Egy fiatal, roma értelmiségiekből álló munkacsoportban megalkották egy cigány kortárs művészeti múzeum koncepcióját és letették a döntéshozók asztalára. A csoport, nem kevés iróniával, a RomaMoma nevet választotta, utalva a kortárs művészet centrumára. Itt, a periférián. |
Ameddig otthon kénytelenek alkotni, és ők teremtik elő a műveikhez szükséges eszközöket, addig főleg farostlemezre dolgoznak, 60-szor 80 centis farostra, amelyet a legkönnyebb beszerezni. Volt azonban már olyan kiállítás – az Elhallgatott holokauszt, 2004-ben –, ahol a művészek szabad kezet kaptak a technika megválasztásában. Így készült például a Könnyeső projekt, Balogh Tibor alkotása. Ő az első hivatalosan képzett kortárs roma grafikusművész Magyarországon. A Könnyeső akcióban a résztvevők egy fülkébe léphettek, amelyet a művész a romák meghurcolásáról szóló dokumentumokkal tapétázott ki. A bent lévők, az instrukcióknak megfelelően, összegyűjthették könnycseppjeiket. Az akció során 120 üvegcsében gyűlt össze a könny, amelyeket a művész az építmény körül lógatott fel.
Ezek nyilván érdekes kísérletek, de vajon mennyire színvonalasak? A nem roma mezőnyhöz viszonyítva mennyire tartja kvalitásos műveknek a szakma a kortárs roma alkotásokat?
Balogh Tibor vagy Omara, a fiatal, magukat hiperrealistának tartó művészek jó műveket hoznak létre. Omara már nemzetközi szinten is elismert kortárs roma művésznő. Azt mondja magáról, csak firkálgat, de a képei, amelyeket feliratokkal is ellát, nagyon fontos üzeneteket közvetítenek a többségi társadalomnak. Egyébként nemcsak a kvalitás a fontos, hanem a jelenség egésze. Maga a kvalitásos, mint jelző, a minőség fogalma is olyasmi, amelyet a többség alkalmaz a kisebbségi művészi objektumok megközelítésére.
A RomaMoma szerint el kell dobni bizonyos, a roma művészet leírására eddig használt fogalmakat. Mire gondolnak?
A szakirodalom, az érdeklődő laikusok még gyakorta a naiv jelzőt használják. A roma értelmiség fiatal generációja pontosan látja, hogy nem használhatjuk tovább. A barbár, ősi, primitív, eredeti jelzők szintén vállalhatatlanok. Mindez egzotikusnak állítja be a roma művészetet és magukat a cigányokat is. Ezek a művek súlyos és olykor megrázó történetekről beszélnek, direkt és brutális üzeneteket hordoznak a kisebbség és a többség viszonyáról, és levetik magukról ezeket a fogalmakat.
Kinyomtatom
Elküldöm
