Kockázatos módja a pénzszerzésnek a vagyonadó, amire a Tisza-kormány készül

„A vagyonadót a nagy jövedelemkülönbségek alkotmányosan is igazolják” – véli egy ismert jogtudós Németországban, ahol ez az adó három évtizede éppen alkotmányossági aggályok miatt szűnt meg. A magyar változat most készül, és az első szakvélemény szerint „rosszul céloz”, ráadásul nem is a leghatékonyabb módja az állami bevétek növelésének.

Amennyiben pontos a Forbes magazin becslése, amely szerint Mészáros Lőrinc vagyona 1750 milliárd forint körül van, Orbán Viktor felcsúti barátjának nagyjából 17,5 milliárd forint adót kellene fizetnie, ha már érvényben lenne az a törvény, amely az egymilliárd forint feletti vagyonokat egyszázalékos adóval sújtja. Ez persze csak becslés, a Tisza Párt vagyonadó-tervezete várható hatásának szemléltetése. Kérdés továbbá, mi történik ezzel a vagyonnal, amíg az adóztatására vonatkozó törvény életbe lép, nem próbálja-e meg a tulajdonosa más országba menekíteni.

E manőverrel azonban a most formálódó közterhet elvileg nem lehet megúszni, mivel a magyar milliárdosok külföldön tartott eszközei is adókötelesek lesznek. Ahhoz, hogy a vagyonuk elveszítse adóköteles jellegét, vissza kellene adniuk a magyar állampolgárságot, és másikat kellene kiérdemelniük, szerezniük vagy vásárolniuk, illetve másik országba költözniük – olyanba, amely nem adóztatja a vagyont. Az Európában létező vagyonadótörvények azonban a vállalkozói és a belföldön befektetett vagyon külföldre vitelét is igyekeznek megakadályozni egy úgynevezett exitadóval, amelyet a más országba telepíteni szándékozott eszközök nem realizált profitjára, hozamára vetnek ki.

Ön mit gondol a vagyonadóról?
Az ELTE Pszichológiai Intézete jelenleg is vizsgálja a magyar lakosság preferenciáit egy lehetséges vagyonadó kialakításával kapcsolatban. Az ezzel kapcsolatos  kérdőív itt tölthető ki: https://elteppk.eu.qualtrics.com/jfe/form/SV_0Pnz0FoSqKEziWG?forras=hvg.

https://hvg.hu/360/20260605_guardian-elemzes-idegesek-a-magyar-oligarchak-mert-az-allam-megadoztathatja-a-vagyonukat

A vagyonadó egyik kulcskérdése az adóköteles határ megállapítása. Ahol ez alacsony, ott sokan bajlódnak a bevallásával, és előfordulhat, hogy az adminisztráció és az ellenőrzés többe kerül, mint amennyi befolyik belőle. Az alacsony adóköteles határt általában alacsony kulccsal kombinálják. Tovább bonyolítja a helyzetet, ha az adó sávosan progresszív, azaz ahogy nő a vagyon, úgy emelkedik a kulcs.

Más a helyzet, ha az adófizetési kötelezettség csak a csúcsjövedelmeknél lép be, ám viszonylag magas kulccsal. Ilyenkor kifejezetten az ultragazdagok vagyonának állami megdézsmálása a cél. Csakhogy a tapasztalatok alapján az ő védelmi erejük a legerősebb, az adóoptimalizálásra elérhető teljes arzenált képesek mozgósítani.

A Tisza Párt első vagyonadó-tervezete az ötmilliárd forint fölötti jövedelmek megcsapolásának lehetőségét villantotta fel, ám ezt idővel lejjebb vitte; az adóköteles határ a jelenlegi ígéretek alapján egymilliárd forint. A nemzetközi gyakorlattal összevetve

ez a magas küszöbértékek közé tartozik, és feltehetőleg nem tartalmazza majd annak az ingatlannak az értékét, amelyben az adó alanya életvitelszerűen lakik.

Az egyszázalékos kulcs pedig a norvég vagyonadóéval vetekszik.

A magyar jogszabály előkészületeinek kormányhatározatban rögzített határideje június 5. volt, ám az első változat részleteivel csütörtökön áll elő a kormány. Bár a nyilvános viták még el sem kezdődtek, azok egyik első élharcosa már bejelentkezett.

https://hvg.hu/gazdasag/20260417_bojar-gabor-zsidai-viktor-vagyonado-csanyi-sandor

Hozzászólások