Az EU soros elnöke, Dánia belevágott a blokk migrációs politikájának reformjába. A jelszó: kívül tágasabb. Az e témában korábban liberális Dánia az utóbbi években Európa egyik legkeményebb rendszerét építette ki, amit most az egész unióra kiterjesztene. De hiába sodródik Európa egyre nagyobb része a magyar nézőponttal hasonló platformra, Orbánék így is egyedül vannak.
Nem kell már tartós tejet venni, jön a világháború, kivéve Magyarországon – üzeni Orbán. A miniszterelnök több tényező – migráció, fegyverkezési verseny, blokkosodás, fegyveres konfliktusok száma és nagyhatalmi rivalizálás – alapján állítja, hogy küszöbön a következő világégés. Megnéztük, milyen statisztikákat használt a miniszterelnök, és mi igaz az állításaiból.
A Szovjetunió szétesése és a hidegháború vége óta soha nem volt ennyire feszült viszony a NATO és az orosz hadsereg között.
Magyar mintára, helyi gyártással Románia az elsők között választhatja az új gyalogsági harcjárművet. A helyi iparral együttműködő gyártókapacitás mellett képzést, karbantartást és szervizelést is odavisznek a németek.
Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.
A Szovjetunió szétesése után Európa országai kezdtek felhagyni a kötelező szolgálattal, amiről az orosz fenyegetés miatt indult újra a vita. Hogy áll a sorkötelezettség Európában, és mit mutatnak a számok? HVG-Ténytár.
Egy héten belül két, egymásnak teljesen ellentmondó nyilatkozatot tett a honvédelmi tárca arról, hogy kerültek-e Szerbiába magyar harcjárművek. Mi történhetett valójában a BTR-ekkel és hogy áll a szerb–magyar védelmi partnerség?
A zajló hágai NATO-csúcs a védelmi kiadások jelentős növelését irányozza elő, ám –mint korábban Orbán megfogalmazta – az öt százalék tüdőn lövi a magyar gazdaságot. Az indokolt, de túlzott mértékű elvárás a sokadik vívmánya a washingtoni adminisztrációnak, ami szembemegy a magyar külpolitika vélt vagy valós érdekeivel. Az ECFR felméréséből az is kiderül, hogy hogy vélekednek a magyarok a hangsúlyos külpolitikai ügyekről.
Közel-keleti fegyveres konfliktus és háborúellenes tüntetések árnyékában gyűl össze a 32 NATO-tagország vezetője Hágában. Donald Trump már a csúcs előtt kierőszakolta: öt százalékra kell növelni a katonai kiadásokat, miközben még az előző célt sem sikerült teljesíteni. A többlet katonailag erőssé teheti Európát, de kifacsarhatja a jóléti államot.
Hosszú huzavona után engedte el Nagy-Britannia az utolsó afrikai gyarmatát, a Chagos-szigeteket, amelyet 60 éve választott le a függetlenné váló Mauritiusról, de megtartotta Diego Garciát. Azóta trükkök hosszú sorát vetette be London, hogy a nemzetközi és jogi platformok ítélete ellenére se kelljen visszaadni a szigeteket. Így néz ki a végső megállapodás. Spoiler: a mindezt motiváló katonai bázis megmarad.
Ágyúöntő kerestetik: az állam túlad a gondosan építgetett hadiipari portfóliójának nagy részén, és ehhez egyetlen hazai piaci szereplőt jelölt ki, a 4iG-t, amely egy jelenleg még erősen veszteséges, de hatalmas potenciállal rendelkező ágazatba vásárolja be magát. Az üzlet csak exporttal lehet nyereséges, ami nemzetközi próbatétel elé állítja az új tulajt. Mi volt a baj az állami tulajdonú hadiiparral, és mit tud vele kezdeni az 4iG? És hol mond ellen Orbánnak Nagy Márton minisztériuma?
A magyar védelmi ipari érdekeltségeket tömörítő állami N7-től a 4iG vesz többségi tulajdonrészt kilenc kiemelten fontos vállalatban.
Az új amerikai rakétavédelmi programnak már az ígérete is újraértelmezi a teljes nemzetközi rendszert és katonai egyensúlyt. Jelenleg legalább annyi kérdést vet fel, mint amennyi előnnyel kecsegtet.
Lehet ezt populizmusnak nevezni, közelebb is van hozzá, de színesebbé, érdekesebbé, izgalmasabbá vált a politika – véli az amerikai elnök világpolitikára gyakorolt hatásáról Ugrósdy Márton, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, akit arról is kérdeztünk, hogyan fog megtérülni, hogy a magyar külpolitika mindent Trumpra tett fel, és okozhat-e konfliktust a magyar–kínai kapcsolat.
Őt is meglepte, hogy Donald Trump büntetővámokkal szőnyegbombázta az egész világot, Elon Musk kormányzati tevékenységét pedig sikerként értékeli James J. Carafano, az amerikai elnök tanácsadója és a Heritage Foundation vezető elemzője, aki arról is beszélt a HVG-nek, hogy miért tisztelik és mi miatt intenék óvatosságra Orbán Viktort az amerikai konzervatívok.
Az amerikai elnök kezdi úgy gondolni, hogy Putyin nem is akar igazán békét, és kifejtette, hogy ez nem tetszik neki, mire a Kreml diszkréten kilátásba helyezte a harmadik világháborút. Közben Oroszország 50 ezer fős erőt vont össze a határ mentén az ukrán vádak szerint, és éjjel masszív dróntámadást indítottak egymás ellen a felek. Zelenszkij szerint Moszkva miatt nem haladnak a tárgyalások, ezért háromoldalú egyeztetést javasol.
A kormányfő korábbi nem hivatalos tanácsadója csöndben beszállt abba a katonai repülőgépeket gyártó cseh cégbe, amelytől a honvédség is rendelt már. Habony Árpád tulajdonrésze egykor Szalay-Bobrovniczky Kristófé volt.
Újabb ukrán hírszerző elfogását jelentette be Kocsis Máté kedden. Miért árt mindkét országnak és a kárpátaljai magyaroknak a kémbotrány? Ki tartotta be a szokásjogot? Melyik Magyarországon elfogott kém ügye jelentősebb? Sas Zoltán, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke beszélt erről a HVG-nek.
Orbán Viktor magához szólította online hadait, vasárnap elindul az egész héten promózott Harcosok Klubja. A közéleti vitákat kommentszekciók sötét bugyraiban kell megnyerni, orosz mintára.
Kémháborúba kényszerítette Kijev az Orbán-kormányt, amely azonnal válaszlépéseket tett, és a Magyar Péter elleni harcban próbálja felhasználni a példátlan titkosszolgálati botrányt.