"Szóval azt gondoltam, hogy érdemes a háborgás előtt várni három napot, mert hátha csak lassúak, nehezen mozdulnak" – igyekezett leszedálni Filippov Gábor a háborgó Nyáry Krisztiánt. Az irodalomtörténész ugyanis sehol nem találta a kormányzati gyász, megemlékezés nyomait legnagyobb rendezőnk elhunyta után. "Meghalt egy kétszeres Kossuth-díjas, cannes-i életműdíjas, világszerte elismert nagy magyar filmművész", ráadásul "Budapest díszpolgára", de sehol egy közlemény.

Érdemes volt megvárni azt a három napot, mert tényleg csak lassúak, nehezen mozdulnak, még az MSZP elnöke is megelőzte őket, de ha egyszer beindulnak, nincs megállás: bár sem a kormányfő, sem a kulturális államtitkár, sem Andy Vajna filmipari kormánybiztos nem szólalt meg az egyik legnagyobb magyar ever méltatása céljából (update: a Magyar Nemzeti Filmalap azóta kirakott holnapjának nyitóoldalára egy megemlékezést), mert minek, azért a Balog-féle humántárca vagy mi (ami alá a kultúra is beletartozik, lévén az is olyan emberi) közleményt adott ki: "Az életének 93. évében elhunyt művészt az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti, az elhunyt családjával közösen gondoskodik Jancsó Miklós temetéséről." Plusz egy rövid, a Wikipedia személyességével megírt összefoglaló Jancsó legfontosabb filmjeiről, díjairól, ami három napja ott van minden épkézláb újsághírben, megemlékezésben. Aláírás: mégcsak nem is a miniszter, hanem "Sajtó, Kommunikációs, Közkapcsolati és Protokoll Főosztály."

Jancsó Miklós valószínűleg másra sem vágyott egész életében, mint arra, hogy egy minisztérium a saját halottjának tekintse, ha eljön a nap. Erre a kisajátításra tellett a magyar államnak, egyetlen bekezdésnyi személyes méltatás helyett. A The New York Times erre képes, a NER nem. A közleménnyel a NER megint bebizonyította, hogy nem volt gyerekszobája, kulturális vagy politikai másképpgondolkodó teljesítményét még halála után sem ismeri el. Másra gondolni ugyanis kizárásos alapon nem tudunk.

Aki olyanokat nyilatkozik, hogy "Orbánék nem konzervatívok s nem mérsékeltek. Világmegváltók. Minden szélsőséges világmegváltó mindent jobban tud másoknál. Mások helyett gondolkodik, mások helyett dönt. Mániákus", meg olyanokat, hogy "a kormány a tömegek szórakoztatása felé fog elmozdulni. Ahogy a stadionépítés a tömegsportokra helyeződő hangsúlyokra utal, úgy érezhető, hogy a kormánybiztos kinevezése is a tömegfilmeknek fog kedvezni", az sok jóra ne számítson. A maximum, amit elérhet, hogy egy minisztérium saját halottjaként végzi.