2 142 142 < 8 047 695

Persze a drága miniszterelnök nem a letűnt liberális demokráciák államalkotó polgárainak (akik csak és kizárólag arról döntöttek áprilisban – mégpedig trükkök százaival –, hogy az ellenzék nagyobb balfaszokból áll) nevében beszélt, hanem a nemzet nevében, ám így még kevésbé állnak meg a szavai. Ugyanis a drága miniszterelnök úr arról handabandázott a határontúliakat illetően, hogy az valamiféle morális egyensúly kifejeződése, hogy a sajnálatos 2004-es népszavazás után most a határon túliak szavazatával lett meg a kétharmados többség. Azonban, ha a drága miniszterelnök számára legkedvezőbb interpretáció vesszük, és föltételezzük, hogy az a 122 638 levélben érkező szavazat mind a ténylegesen a környező országokban élőktől érkezett, az akkor is messze elmarad (Szlovákiát nem számítva) a Kárpát-medencei  alhangon 1 600 000 választókorú magyar számától. Tehát nem a határontúliak, hanem a határon túli fideszesek döntöttek, és valószínűleg ők sem arról, hogy a drága miniszterelnök úr a liberális demokrácia helyett egy nemzet- és munkaalapú lázálmot álmodjon a nyakunkba.

A fentiek figyelembe vételével, és a drága miniszterelnök úr logikáját követve a magyar polgárok közel háromnegyedének és a határon túli magyarok több mint kilencvenszázalékának a fölhatalmazásával, illő tisztelettel arra kérem a drága miniszterelnök urat, hogy menjen a picsába.