Miután Orbán Viktor bejelentette illiberális fordulatát, a jobbos hülyegyerekek – kormánypénzen persze – jókat röhögcséltek azon, hogy a hazai és nemzetközi liberálisok milyen szépen rávetették magukat az odadobott gumicsontra. Mert annak az illiberálisozásnak és a civil szervezetek leügynöközésének nem volt más célja mint ez, hónapokra lekötni a ballib sajtó energiáit. A főnök zseniális. Amúgy minden nagyon szép, minden nagyon jó.

A gumicsontból azóta gumibot lett. Ez a fejlemény nem lepett meg senkit, legfeljebb a kormánypénzen tartott jobbos hülyegyerekeket, mindenki más pontosan tudta, hogy a  miniszterelnök kivételesen nem a levegőbe beszélt. Illiberális állam? Azokban a karhatalom ki szokott szállni a leügynöközött civilszervezetekhez. És az csak a kezdet. A jobbos hülye gyerekek megírják, hogy ez a hétfői gestapós akció talán túlzás volt egy kicsit, egy szertelen túlkapásocska, ami azért annyira nem durva, mint amikor Juhász Péter elszív egy marihuánás cigarettát vagy „amikor a Gyurcsány-kormány pribékjei rohanták le” az UD Zrt. nevű igazán nem civil és egyáltalán nem norvég szervezetet, szóval, nyugi, a főnök zseniális, tudja ő mit csinál, amúgy minden nagyon szép, minden nagyon stb.

Ezen a ponton az a leghelyesebb, ha nem figyelünk másra, mint egyetlen emberi szempontra. Nem a miniszterelnök elborulására és fékezhetetlen szerzési vágyára gondolunk. Azt nem kell bemutatni. Ami kell neki, elveszi. Mit üzen az országnak Simicska megtámadásával? Ha még a régi, kedves harcostársam autonómiáját sem tűröm el, akkor mennyire nem tűröm el azokét, akiket még utálok is. Ezt. És mit üzen Simicskának a civileknél tartott hétfői razziával? Ha sokat szívózol, barátom, te jössz.

Az emberi szempont viszont, amiről nem lenne szabad elfeledkezni, az a következő. Amire az ilyen Orbán-félék sosincsenek tekintettel, amikor ráböknek a célpontra a haditerv szerint. Miközben ő már régen lazít a napi küzdelmek után, és a kikúrt szotyiját köpködi a kikúrt stadionjában, ahol minden négyzetméterre tízezerszer annyi lopásgyanú jut, mint amennyit vádként a politikai rendőrség a civilekkel szemben egyáltalán megfogalmaz, addig néhány valóságos ember életét szépen tönkreteszik.

Az eljárás alá vont személyek innentől kezdve kihallgatásokra és tárgyalásokra járnak, a gyerekeik helyett az ügyvédeikkel találkoznak, a szorongás beköltözik a bőrük alá, és ott is marad mostantól éveken át, ahogy várják az ítéletet, majd utána a másodikat, mert ha az első nem lesz elég szigorú, akkor az ügyész fellebbez; megőszülnek, idegileg kikészülnek, de a  stadionból ez már nem látszik. Rosszkor voltak túl jó helyen. Úgy söpörték le őket, mint a legfőbb ügyész válláról a félreköpött szotyolát.

Ich bin eine Móra Veronika.