Magyarellenes akcióra készül a Szlovák Nemzeti Párt

Slota és egykori ellenlábasa, mostani harcostársa, a korábban Anna Malíková, most Anna Belousová néven politizáló SNS-alelnök csütörtökön a szlovák külügyminisztertől kért meghallgatást. Azt rótták fel Eduard Kukannak, hogy az általa vezetett tárca, de egészében a szlovák kormánypártok is túlságosan kesztyűs kézzel bánnak a magyarokkal, és megengedhetetlenül tűrik a szlovák kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártját (MKP) vezető Bugár Bélának, valamint a Magyar Köztársaság hivatalos vezetőinek egyes kijelentéseit.

"Kellemesen meglepődtünk, hogy a külügyminiszter szinte azonnal fogadott minket, és egyes dolgokban egyértelműen nekünk adott igazat" - idézte a találkozót követően nyilatkozó Slotát a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.

Slota szavai szerint az SNS kedvezően értékeli, hogy Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő állítólag lemondta magyar kollégájával, Gyurcsány Ferenccel tervezett találkozóját. "Dzurinda végre szlovák magatartást tanúsított. Nyilván már őt is kezdik nyugtalanítani a magyar politikusok terjeszkedő ambíciói"- mondta. Jelezte: pártja, mint az EP Nemzetek Európájáért Unió frakciójának tagja küldöttséget indít az Európai Parlamentbe, hogy a testület előtt rámutasson "a magyar sovinizmus jelenségeire", egyszersmind felhívja az EU figyelmét arra, hogy "a magyarok a jelenkori Európát elsődlegesen destabilizáló elemnek számítanak".

Slota, Zsolna (Zilina) polgármestere ezt a "magyar offenzíva elleni ellenoffenzívának" szánja, mert úgy ítéli meg, hogy "a magyarok tűrhetetlen akciói túlléptek minden tűréshatárt, immár a büntetőjog határait súrolják, ezért arra fogunk törekedni, hogy ezt a szlovák nemzeten elburjánzó rákos daganatot mielőbb kipusztítsuk" - fogalmazott a nacionalista önkormányzati politikus, aki a
legkülönfélébb magyarellenes kirohanásokkal igyekszik visszajuttatni pártját a szlovák törvényhozásba.

Slotát ezúttal az háborította fel, hogy az elmúlt napokban ismét felmerült a szlovákiai magyarság második világháború utáni jogfosztását "törvényesítő" Benes-dekrétumok kérdése, az a magyar igény, hogy miután a rendszerváltás utáni szlovák parlament az egykori sérelmekért a zsidóktól és a kárpáti németektől már bocsánatot kért és a kárpótlásukat is szentesítette, a szlovákiai magyaroknak ezzel máig adós. Szlovákia azonban határozottan elzárkózik a Benes-dekrétumok kérdésének megnyitásától.