szerző:

Törökország messze van még az európai uniós csatlakozástól, a belépésre még legalább 15-20 évet várnia kell - mondták szakértők, akiket az MTI azzal összefüggésben kérdezett, hogy hétfőn Brüsszelbe látogat Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök.

Arra a kérdésre, hogy jelenleg milyen esélyei vannak Törökországnak a beilleszkedésre az Európai Unióba, Szigetvári Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa elmondta: hosszú távon a törökök integrálódni tudnának Európába, hiszen például gazdaságilag szorosan kapcsolódnak az EU-hoz. A társadalmi, politikai, infrastrukturális feltételek alapján azonban Törökország viszonylag messze van Európától, bár nincs sokkal távolabb, mint például az EU-hoz legutóbb csatlakozó Bulgária és Románia.

N. Rózsa Erzsébet, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa a hosszú távot tekintve szkeptikusabb, szerinte ugyanis olyannyira elhúzódnak a csatlakozási tárgyalások Törökországgal, hogy jelenleg nem lehet pontosan megmondani, mikor érnek véget. Mint mondta, elemzők évek óta hangoztatják, a csatlakozásra legfeljebb 15-20 év múlva kerülhet sor. Megjegyezte, időnként megszakadnak a tárgyalások, ami tovább késlelteti az integrációt.

A Törökország számára előírt és végrehajtott igazságszolgáltatási reformmal összefüggésben Szigetvári Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy Ankara sok mindent vállalt, de ezek közül többet nem tudott teljesíteni. Ígért például egy új, demokratikus alapokon nyugvó alkotmányt, ami nem valósult meg. Hozzáfűzte, egyébként is sok reform lelassult az országban, aminek elsősorban a török belpolitika, a most kormányon lévő mérsékelt iszlamista és a hagyományos kemalista erők (Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítója és első elnökének szellemiségét őrző politikusok) közötti ellentét az oka.

N. Rózsa Erzsébet is a reformok lassulását hangsúlyozta, az igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: "a jogi keretek a helyén vannak, a megvalósításban azonban jelentkeznek problémák". Arra a kérdésre, hogy az EU mintha megbánta volna a csatlakozási tárgyalások elkezdését Ankarával, s mi lehet a visszakozás oka, mindkét szakértő kiemelte: a nagy tagállamok közül mind Franciaország, mind pedig Németország hevesen ellenzi az ország csatlakozását.

Szigetvári Tamás szerint a német társadalom erősebben csatlakozás-ellenes, mint a politikai elit. A törökökkel szemben leggyakrabban jelentkező ellenérzés kulturális eredetű: a történelem során soha sem tekintették őket európainak - mutatott rá. Ráadásul - folytatta - az EU jelenleg amúgy sem pártolja a közösség további bővítését. Véleménye szerint a franciák többi között azért nem támogatják Törökország integrációját, mert Franciaországban nagyon sok észak-afrikai bevándorló él, és az együttélés nehézsége a muszlim kisebbséggel a törökökre is kivetítődik.

N. Rózsa Erzsébet azt hangsúlyozta, hogy a Franciaországban a közelmúltban történt alkotmánymódosítás értelmében a következő EU-csatlakozásokról népszavazást tartanak, az országban pedig jelenleg teljesen törökellenes a közhangulat. A német állásponttal kapcsolatban kifejtette: hárommillió török él Németországban, akiknek mintegy harmada törökországi kurd. A németek pedig nagyon is érzik, hogy Törökországban megoldatlan a törökök és a kurdok konfliktusa, mivel az náluk is megjelenik. Kiemelte, hogy az egész EU-t figyelembe véve, az elutasítás oka lehet az is, hogy ha Törökország belép az EU-ba, vagy az egyik legnagyobb, vagy a legnagyobb népességű országa lesz a közösségnek. Ez azonnal azt is jelentené, hogy közösségben változnal a szavazati arányok, pozíciók, biztosi helyek. 

Azzal összefüggésben, hogy elmúlt időszak felmérései szerint Törökországban változott a közhangulat, a társadalomban egyre többen ellenzik az EU-csatlakozást, Szigetvári Tamás úgy látja, az egyre erősebb szkepticizmussal párhuzamosan erősödik muszlim identitástudat is. N. Rózsa Erzsébet szerint ugyanakkor az unióval szembeni fenntartás hullámzónak mondható. Szigetvári Tamás kifejtette, az utóbbi években Törökországban felerősödött az az álláspont, hogy "nekünk van egy muszlim identitásunk is", ugyanakkor továbbra is fontosnak tartják az Európához tartozást. N. Rózsa Erzsébet a jelenlegi kiábrándultságot illetően úgy vélekedett, hogy több más országban sem volt magas a csatlakozási hajlandóság aránya, sőt a bolgárok integrációja előtt 3 évvel még a lakosság 70 százaléka nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy európainak érzi-e magát. Összességében azonban hangsúlyozta: "Törökországnak nincs más útja, csak Európa".

Az Egyesült Államok Törökországot felkaroló és az EU-t az osrszág integrálására "noszogató" álláspontjáról szólva Szigetvári Tamás rámutatott: Európában sokan úgy gondolják, hogy az amerikaiak azért akarják a törököket az unióban látni, mert ezzel bomlasztanák az európai egységet. N. Rózsa Erzsébet azt mondta, ha az Egyesült Államok nagyon "tolja" Törökországot az EU-ba, akkor az erőteljes ellenérzést vált ki a tagállamokban.

MTI Világ

Elindulhatnak a török csatlakozási tárgyalások

Megállapodtak az Európai Unió tagországai annak a nyilatkozatnak a szövegéről, amelyet Törökországhoz intéznek a csatlakozási tárgyalások megkezdését megelőzően, és amellyel gyakorlatilag elhárult az akadálya annak, hogy október 3-án meginduljanak a tárgyalások - jelentették be uniós tagországokhoz tartozó diplomaták.

Világ

Zöld út a török csatlakozási tárgyalásoknak

Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, azzal a feltétellel, hogy a tárgyalásokat felfüggesztik, ha Ankara visszalép az emberi jogok területén.