A pénzügyminiszter szerint ősztől kezdődhet az uniós pénzek kifizetése
Ehhez a magyar államnak augusztus 31-ig teljesíteni kell a vállalt mérföldköveket.
Kiemelten fontos, hogy milyen tartós növekedési ütemmel tud bővülni a jövőben az idén három éve gyakorlatilag stagnáló magyar gazdaság, a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint amely annak járt utána, hogy mire alapozhat az áprilisi választáson elsöprő győzelmet arató Tisza Párt Magyar Péter vezette kormánya.
Sorba veszik a hazai növekedés fő motorjait:
- tőke,
- munkaerő,
- termelékenység,
és megállapítják, hogy ebből kettő kifulladt, a harmadikban pedig nagy lemaradásban van Magyarország.
Hova lett a tőkebeáramlás?
A tőkeállomány bővülése 2012 és 2024 között évente átlagosan 1,1 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, főként a külföldi működő tőke és az uniós források révén. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2019-ig dinamikusan nőtt, 2022 óta viszont folyamatosan csökken. Az új kormánynak ugyan sikerült jelentős uniós forrást szereznie, de
a 2010-es éveket jellemző forrásbőséghez hasonló tőkebeáramlás a következő években nem valószínű.
Miért állt le a munkaerő-bővülés?
2012 és 2024 között a munkaerő éves átlagban 0,8 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. A V4-ek, Románia és Bulgária közül Magyarországnak sikerült legnagyobb arányban bővítenie a foglalkoztatást. A folyamat 2012–2016 között volt a legdinamikusabb: négy év alatt közel 16 százalékos létszámbővülés történt.
Ezután a szabad munkaerő-tartalékok kimerülésével a növekedés lelassult, 2020–2024 között a munkaerő már átlagosan nem járult hozzá a GDP-hez,
2025-től pedig demográfiai okok miatt a foglalkoztatottak száma csökkenni kezdett.
Lasztonyától Rajkáig, XIII. kerületi kivétellel: hol csökkent a legnagyobb mértékben a lakosságszám és mely településeken volt a legnagyobb növekedés tíz év alatt?
Budapesten tíz év alatt egyedült a XIII. kerületben nőtt érdemben a bejelentett lakosok száma. Ezzel párhuzamosan minden megyeszékhelyeken csökkenés volt. Települések, nagyvárosok, kerületek és sok adat a lakosságszámok alakulásáról.
Miért a termelékenység a legfőbb kihívás?
A GKI elemzői szerint a termelékenység az egyetlen tényező, amiben még van mozgástere a kormánynak, egyúttal az, amelyikben a leginkább lemaradt Magyarország: 2012–2024 között a termelékenység átlagosan csak 0,6 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, a növekedés sem volt folyamatos: a kedvezőbb éveket rendre stagnálás vagy visszaesés követte.
A kelet-közép európai államok termelékenységének alakulása 2012-2025 között
GKI
A régiós versenytársak közül egyedül Csehországban volt hasonlóan mérsékelt az ütem, de ott lényegesen magasabb szintről indult. A számottevő lemaradás ugyanakkor azt is jelzi:
makrogazdasági szinten jelenleg a termelékenység növelése az a terület, amelyben Magyarországnak a legjelentősebb kiaknázatlan fejlődési tartalékai vannak.
Az elemzők ezért azt javasolják, hogy az új kormánynak a termelékenység ösztönzését célszerű célul kitűznie a stabil gazdasági növekedés érdekében. A növekedést eddig húzó tényezők közül a foglalkoztatottság bővülése már egyáltalán nem, míg a tőkeállomány bővülése várhatóan csak kisebb mértékben fog hozzájárulni a GDP növekedéséhez a következő években.
Most még ünnepelhet Magyar Péter, de hamar rárúgja az ajtót a valóság
A kampányban keveset volt erről szó, de óriási problémákkal kell megküzdenie a következő magyar kormánynak. Már a nyár végéig nehéz döntéseket kell meghozni, és nagyjából az utolsó pillanatban vagyunk, hogy elinduljon a munka, amivel megúszhatjuk, hogy 2030-ra ne legyen még nagyobb a krízis.
Borítóképünkön: a debreceni BMW-gyár, fotó: BMW Gyár Debrecen
