A lakóhelyükről elűzöttek ügyének munkacsoportja (DWG) szerint a lerombolt létesítmények felépítésére Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Lengyelország, Írország és az Európai Bizottság adta a pénzt. Franciaország áprilisban tiltakozott Izrael párizsi nagyköveténél amiatt, hogy az ország hatóságai leromboltak két olyan víztárolót a ciszjordániai Hebron város környékén, amelyet egy francia mezőgazdasági együttműködési terv keretében építettek fel. Az OCHA szerint Izrael 2011-ben összesen 620 építményt rombolt le az általa megszállt Ciszjordániában, az EU által finanszírozott és lerombolt építmények tízszeresét.

A Ciszjordánia civil életét felügyelő izraeli katonai testület közölte: kötelessége bontási határozatot kiadni minden olyan építményre, amelynek nincs építési engedélye. Willow Heske, az Oxfam brit segélyszervezet szóvivője azonban az AFP-nek nyilatkozva azt mondta: az engedélyezési rendszer "hátrányosan megkülönbözteti a palesztinokat, és a nemzetközi joggal ellentétes". "Tapasztalatunk szerint, ha szabályosan akarnak építkezni, akkor akár két évet is kell várniuk az engedélyre, amelyet a végén nem kapnak meg. Úgy látjuk, hogy a zsidó telepesek viszont minden nehézség nélkül kapnak területbesorolási és építési engedélyeket ezeken a területeken" - mondta.

A DWG felszólította az EU-t, hogy tegyen valamit az ügyben. "Az európai kormányoknak meg kell győződniük arról, hogy állampolgáraik pénzét hasznosan költik el, ezért fel kell szólítaniuk Izraelt, hogy vessen véget a támogatásból létrehozott épületek lerombolásának" - szögezte le Nishant Pandey, az Oxfam palesztin segélyezési csoportjának igazgatója a jelentésben.

A helyi és nemzetközi civilszervezetek által készített jelentés kiadását az EU külügyminisztereinek hétfői brüsszeli ülése elé időzítették. A szervezetek alkotta csoport neve: A lakóhelyükről elűzöttek ügyének munkacsoportja (DWG), és a csoport elnöklő szervezete az ENSZ Humanitárius Ügyeit Koordináló Hivatala (OCHA)