A 20. század három dobogós tömeggyilkosa, Hitler, Sztálin és Mao közül csak a kínai diktátornak maradt meg állami tisztelete és tömegkultusza. Utódja, Teng Hsziao-ping Mao életművét 70 százalékban jónak, 30 százalékban rossznak értékelte, de tanítása továbbra is része a kommunista párt ideológiájának.
Siklósi Beatrix jelölése a Független Közmédia Testületbe szégyen, de a Fidesz szégyene. A Fidesz megfosztása ettől a jogától a Tisza-frakció, tehát a Magyar-kormány szégyene.
Egy bátor anya, aki a természet őserejének tűnik, de egy hallgatag férfi segítségére szorul. A Disney+ beteljesítette az amerikai írószupersztár Bret Easton Ellis vágyát. Szubjektív családtörténetet, hátulnézetből, Vásárhelyi Máriától. Mozart-expedíció a Müpában. Ez a HVG kulturális ajánlója.
Fidel Castro volt Kádár János ellentéte. A legszínesebb, legeredetibb, legférfiasabb, látványos és hősies lázadásokban legelső és mindezért a szocialista világ legkedvelhetőbb diktátora. Számára a magyar ’56 forradalom volt. Az antikapitalista demokrácia ideálját követte, míg – törvényszerűen – el nem diktátorosodott. Akik a szovjet tábor elnyomó és elidegenedett pártállamainak szocialista alternatíváit keresték, Tito és Mao mellett nála tették azt. De nála sem találták.
Mata Harit, a híres táncosnőt életében is, halálában is titokzatos legendák kísérték. A kalandos és polgári szemmel nézve fölöttébb erkölcstelen életet élő, bájait nem rejtegető, kegyeivel nem fukarkodó táncosnő lábai előtt hevert Európa. Származására nézve volt jávai, indiai, japán, zsidó, maláj – a legendákban és a sajtóban. Igazából csakis holland volt, esetleg fríz. A Nagy Háború idején elfogadott pénzt bárkitől és fecsegett bárkinek, de biztosan – ezt 25 éve bíróság is kimondta – nem követett el olyan súlyú bűnt, amiért egy legkevésbé sem jogállami eljárás után agyonlőtték.
A demokrácia ellenségei általában önmagukat vélik valódi demokratáknak, és a demokrácia ellenségeiként ostorozzák demokrata és nem demokrata ellenségeiket. A huszonöt évvel ezelőtt, 2001 júliusának utolsó napján elhunyt Vásárhelyi Miklós, hosszú élete egyik évtizedében az ostorozók közé, a többiben az ostorozott demokraták közé tartozott. Regényes életet élt. Iránymutató személyiségként emelkedett ki mindenkori környezetéből.
A magyar karmesterek doyenje, Kovács János egy a Rákosi-korszakban reakciósnak ítélt komponista oratóriumát is vezényli szeptember 25-én a Müpában.
Egy köztársasági elnöknek sok haszna nincs. A társadalmi egyeztetésnek sincs. Ha elmarad, az kizárólag azért probléma, mert megígérték. Az értelmetlen ígéretből pedig szószegés és hitelvesztés lesz.
100 éve halt meg az első szovjet titkosrendőrség főnöke, Feliksz Dzerzsinszkij, a bolsevista terror megtestesítője, aki a Cseka élén kíméletlenül számolt a forradalom vélt és valós ellenségeivel, ártatlanok tömegeit is lemészároltatva. Élete drámákkal, fordulatokkal teli, Leninhez, Sztálinhoz és Trockijhoz ellentmondásos, feszültségekkel teli viszony fűzte.
Arról volt szó, hogy a közmédia befogja a politikai pofáját, amíg ki nem alakulnak az új és immár tisztességes pofázási feltételek. Ha ezek már seperc kialakultak, miért nincs rendes híradó? Ha nem alakultak ki, és persze, hogy nem alakultak ki, akkor miért van politikai hírszolgáltatás egyáltalán?
1991. június 16-án hagyta el Magyarország területét az utolsó szovjet katonai egység, és június 19-én távozott az utolsó katona, a Magyarországon állomásoztatott szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka, Viktor Silov altábornagy. Minden jelentős politikai erő igyekezett hasznot húzni a szovjet csapatok távozásából, de igazából nem volt ebben semmi magyar érdem, és nem Orbán Viktor volt az első idehaza, aki a szovjet hadsereg azonnali kivonását követelte.
Az Almodóvar-filmek múzsájára 79 évesen talál rá a szerelem, kiállítás a divatról nem csak a divat szerelmeseinek, a titokzatos és legnépszerűbb angol nyelvű opera. Ez a HVG kulturális ajánlója.
1976. június 4-én Balatonszemesnél a vonat halálra gázolta a magyarországi színészet történetének meghatározó egyéniségét. Aki életével is, halálával is megosztotta azokat, akiknek magánemberként, nézőként, munkatársként, színházi emberként közük volt hozzá. Ma sem tudjuk biztosan, öngyilkos lett-e, vagy baleset áldozata.
Nem követelhetjük a kormánytól, hogy pápább legyen a pápánál és európaibb az Európai Uniónál. Azt azonban igen, hogy szakítson az Orbán-kormány stílusával és szellemével.
Carl Philipp Emanuel Bach, Mozart, Sosztakovics és Beethoven egy-egy műve is elhangzik a hétvégén Budapesten, illetve Veszprémben.
A NER bukása után szűnik meg a Népszava nyomtatott kiadása, a lap, amely végigküzdötte a rezsim kiépülését. Túlélheti-e a sajtó a rendszert, amely semmibe vette a sajtószabadságot?
A 2006-os választás huszadik évfordulójára írt, április 9-én megjelent cikkünknek ez volt a konklúziója: „A fájdalmas, de elkerülhetetlen lépések súlyos következményekkel járó elodázása árán elért győzelem pürroszinak bizonyult.” A győzelem mikéntjéből következett az őszödi beszéd, és abból mindaz, amit az elmúlt két évtizedben átéltünk. A győztes miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc vallomáskényszerbe került. Az őszödi beszéd: kényszervallomás. A megnyert választás után Gyurcsány elvesztette a hitelét és a hitelével együtt azt az esélyt, amelynek érdekében elkövette mindazt, amit az őszödi beszédében meggyónt. Ez a beszéd felelevenítette azt a klasszikus kérdést, hogy áthazudhatjuk-e magunkat az igazságig. Erre a kérdésre azóta sincs válasz.
Jamie Vardy meseszerű élete a Netflixen, egy besúgó és az underground „konkrét zene” a szocializmusban, szürreális macska Tel Avivban, képletes anyagyilkosság a Jurányi színpadán. Ez a HVG kulturális ajánlója.
Imperialista államdisznóként azonosította ellenfelét, a Német Szövetségi Köztársaságot az 1968-as diákmozgalmakból véreskezű terroristává radikalizálódott kommunista-anarchista csoport, a Rote Armee Fraktion (RAF) ideológusa, Ulrike Meinhof. Társaival gyújtogattak, bankot és embereket raboltak, gyilkoltak. A RAF első generációjának vezéregyéniségei összehangolt öngyilkosság, némelyek szerint öngyilkosságnak álcázott gyilkosság áldozatai lettek. Elsőként Meinhof ötven évvel ezelőtt, 1976. május 9-én.
Mark Rothko élő és lélegző képei Firenzében, Harold Pinter abszurdja a Katonában, Schumann és Wagner a Fesztiválzenekar előadásában. Kulturális ajánló.
