Az Almodóvar-filmek múzsájára 79 évesen talál rá a szerelem, kiállítás a divatról nem csak a divat szerelmeseinek, a titokzatos és legnépszerűbb angol nyelvű opera. Ez a HVG kulturális ajánlója.
1976. június 4-én Balatonszemesnél a vonat halálra gázolta a magyarországi színészet történetének meghatározó egyéniségét. Aki életével is, halálával is megosztotta azokat, akiknek magánemberként, nézőként, munkatársként, színházi emberként közük volt hozzá. Ma sem tudjuk biztosan, öngyilkos lett-e, vagy baleset áldozata.
Nem követelhetjük a kormánytól, hogy pápább legyen a pápánál és európaibb az Európai Uniónál. Azt azonban igen, hogy szakítson az Orbán-kormány stílusával és szellemével.
Carl Philipp Emanuel Bach, Mozart, Sosztakovics és Beethoven egy-egy műve is elhangzik a hétvégén Budapesten, illetve Veszprémben.
A NER bukása után szűnik meg a Népszava nyomtatott kiadása, a lap, amely végigküzdötte a rezsim kiépülését. Túlélheti-e a sajtó a rendszert, amely semmibe vette a sajtószabadságot?
A 2006-os választás huszadik évfordulójára írt, április 9-én megjelent cikkünknek ez volt a konklúziója: „A fájdalmas, de elkerülhetetlen lépések súlyos következményekkel járó elodázása árán elért győzelem pürroszinak bizonyult.” A győzelem mikéntjéből következett az őszödi beszéd, és abból mindaz, amit az elmúlt két évtizedben átéltünk. A győztes miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc vallomáskényszerbe került. Az őszödi beszéd: kényszervallomás. A megnyert választás után Gyurcsány elvesztette a hitelét és a hitelével együtt azt az esélyt, amelynek érdekében elkövette mindazt, amit az őszödi beszédében meggyónt. Ez a beszéd felelevenítette azt a klasszikus kérdést, hogy áthazudhatjuk-e magunkat az igazságig. Erre a kérdésre azóta sincs válasz.
Jamie Vardy meseszerű élete a Netflixen, egy besúgó és az underground „konkrét zene” a szocializmusban, szürreális macska Tel Avivban, képletes anyagyilkosság a Jurányi színpadán. Ez a HVG kulturális ajánlója.
Imperialista államdisznóként azonosította ellenfelét, a Német Szövetségi Köztársaságot az 1968-as diákmozgalmakból véreskezű terroristává radikalizálódott kommunista-anarchista csoport, a Rote Armee Fraktion (RAF) ideológusa, Ulrike Meinhof. Társaival gyújtogattak, bankot és embereket raboltak, gyilkoltak. A RAF első generációjának vezéregyéniségei összehangolt öngyilkosság, némelyek szerint öngyilkosságnak álcázott gyilkosság áldozatai lettek. Elsőként Meinhof ötven évvel ezelőtt, 1976. május 9-én.
Mark Rothko élő és lélegző képei Firenzében, Harold Pinter abszurdja a Katonában, Schumann és Wagner a Fesztiválzenekar előadásában. Kulturális ajánló.
A Müpa május 13-ai koncertjén kívül ajánlunk egy svájci remekművekkel teli kiállítást a Szépművészetiben és egy drámasorozat záródarabját a Rózsavölgyi Szalonban Hegyi Barbarával és Schneider Zoltánnal.
A Trabant a szocialista gazdaság szimbóluma volt, nem is élte túl a szovjet blokk felbomlását. 35 évvel ezelőtt, 1991. április 30-án készült el Zwickauban az utolsó példány. A Trabant olcsó volt, de azért egyáltalán nem mindenki számára elérhető. Magyarországon 1962-ben 25-26 havi nettó átlagkereset volt az ára – ma ekkora összegből 14 milliós autót lehet vásárolni.
Magyar Péter úgy beszélt a nemzet megosztottságának megszüntetéséről, hogy a magyarok egységével kapcsolatban mindenkinek joga van azt gondolni, amit gondol, azt hinni, amit hisz, azt és úgy szeretni, ahogy akar.
Csak férfiak játsszák, de beigazolódik a keresd a nőt! mondás igazsága Yasmina Reza Művészet című darabjában. Vashegyi György újabb Magyarországon sosem látott-hallott zeneművet mutat be. A Műcsarnokban láthatók Urbán Ádám különleges fotói a vácrátóti botanikus kertből, a 90 éves Klimó Károly tanítványaival közösen állít ki a Képzőművészeti Egyetemen. A HVG kulturális ajánlója.
Ványa bácsiból Ivánka lett, a jelen rémtörténetét írta meg egy volt politikus, a protekció és a korrupció öröktől való, minden idők legnagyobb csellistájának műve a Zeneakadémián. Van mit nézni, hallgatni, olvasni.
2006. április 9-én és 23-án szenvedte el a Fidesz eddigi utolsó vereségét országgyűlési választáson. Akkor állt ki utoljára miniszterelnöki vitára Orbán Viktor, és csúfos kudarcot vallott Gyurcsány Ferenccel szemben. A rendszerváltás óta akkor először tudott győzni a hivatalban lévő kormánypárt – méghozzá fair szabályok szerint. A választási harcban a Fidesz is, az MSZP is a populizmus vonzerejében bízott.
Amatőr pályafutását – a történelemben elsőként – három olimpiai arannyal koronázta meg, profiként pedig veretlen maradt 29 meccsén. A profi világbajnoki cím megszerzését a pártállam nem engedte meg neki, ám a világbajnoki övet, amelyért nem küzdhetett meg, csaknem három évtized múlva – példátlan gesztusként – megkapta az illetékes nemzetközi bokszszövetségtől. Mindenki Papp Lacija páratlan versenyzői karrierje után edzőként is nagyot alkotott, olimpiai és Európa-bajnokokat nevelt.
A százötven éve, 1876. március másodikán született Eugenio Pacelli, a pápaság történetének legvitatottabb személyisége. Egyesek szerint segített a náciknak hatalomra jutni, mások pedig minden totalitárius hatalom következetes ellenségét és a nagy zsidómentőt látják benne. Több mint hat évtizede feszülnek egymásnak a pápával kapcsolatos legellentétesebb vélemények. Hívei már rég szentté avatták volna, kritikusai szerint a tiszteletreméltó minősítést sem érdemli meg.
1956. február 25-én hangzott el a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának utolsó utáni napján a párt első emberének, Nyikita Szergejevics Hruscsovnak a párttaggyűlések ezrein kitárgyalt „titkos” beszéde. Ezzel zárták le a legmagasabb pártvezetőkig bezárólag mindenkit fenyegető, vérengző tömegterror időszakát a szovjet blokk történetében.
A c-moll zongoraverseny Mozart legérettebb és legkomorabb versenyművei közé tartozik. A Zeneakadémián hallható február 19-én.
A boncolás után már pontosan lehetett tudni, mi történt a nagy színésznővel és férjével, a tekintélyes orvosprofesszorral azon a 75 évvel ezelőtti tragikus napon, 1951. február 12-én. A nyilvánosságnak azonban nem árultak el semmit. A hatalom némán tűrte, hogy a legvadabb politikai feltételezések keringjenek belföldön szóban, külföldön írásban. Csak a forradalom után tárult föl a titok, akkor is több változatban. Máig íródnak cikkek, amelyek öngyilkosságként emlegetik Bajor Gizi előre megfontolt, igaz szerelem motiválta meggyilkolását.
