Francois Englert a brüsszeli Université Libre de Bruxelles professzora, Peter W. Higgs pedig az Edinburgh-i Egyetemé. 

Az elismeréssel összesen 8 millió svéd korona, vagyis átszámítva több mint 272 millió forint is jár.

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia kedden a tervezetthez képest később jelentette be, hogy ki kapta idén a fizikai Nobel-díjat, az indoklás szerint a tanácskozás a bejelentés előtt nem sokkal is tartott még.

Peter W. Higgs

AFP / Graham Stuart

A szubatomi részecske titka

A Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) két független kutatócsoportja 2012 júliusában bejelentette, hogy a többi részecske tömegéért felelős Higgs-bozon létezésére utaló bizonyítékokat találtak a nagy hadronütköztetőben folyó kísérleteik során. Peter Higgs már 1964-ben megjósolta a szubatomi részecske létezését.

Higgs úgy vélte, hogy a kérdéses bozon betölti a "rést" a természet alapvető működését leíró standard modellben, hiszen nélküle a 13,7 milliárd éve, az ősrobbanás után uralkodó káoszban a szerteszét röpködő "részecsketörmelékből" nem alakulhattak volna ki a csillagok, a bolygók és a galaxisok.

A felfedezést korábban is úgy emlegették már, hogy az az évszázad legnagyobb tudományos eredményeinek egyike lehetne, és körülbelül olyan nagy hatású, mint a Holdra szállás.

Az Európai Nukleáris Kutató Szervezetben pezsgőt bontottak, miután megtudták, hogy az általuk igazolt Higgs-bozon létezését megjósoló Peter Higgs és Francois Englert kapta a fizikai Nobel-díjat 2013-ban. A Genf mellett működő intézet főigazgatója a stockholmi bejelentés utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: nagy nap ez a részecskefizika történetében.

hvg.hu

Isteni vagy istenverte?

 Az „isteni részecske elnevezés” Leon Max Lederman amerikai, ugyancsak Nobel-díjas részecskefizikushoz köthető, bár eredetileg állítólag nem tervezett ilyen névadást.

1993-ban egy megjelenésre váró könyvében „istenverte részecskének” akarta nevezni a Higgs-bozont, mert senki sem találja. A kiadója azonban úgy gondolta, hogy több példány lenne eladható az „isteni részecske” elnevezéssel, így végül ez lett a könyv címe: „Az isteni részecske: Ha az univerzum a válasz, akkor mi a kérdés?”

A fizikusok többsége nem tartja szerencsésnek az elnevezést, sőt, maga Peter Higgs sem kedveli, mert szerinte vallási okokból sok embernek visszatetsző ez a megnevezés – derül ki a Higgs-bozon WikiPedia-szócikkéből.

Eddig csak két nő kapott fizikai Nobel-díjat

1901 és 2012 között összesen 106 fizikai Nobel-díjat adtak át. Eddig összesen két nő kapott ezen a tudományterületen Nobel-díjat, John Bardeen pedig kétszer is kiérdemelte.

Az eddigi legfiatalabb fizikai Nobel-díjas Lawrence Bragg, aki 1915-ben, 25 évesen kapta meg az elismerést édesapjával közösen.

A kitüntettek átlagéletkora ebben a kategóriában 55 év.

2012-ben Serge Haroche francia és David J. Wineland amerikai fizikus kapta megosztva a fizikai Nobel-díjat. A két tudóst kvantumoptikai kutatásaikért tüntették ki.

Még négy bejelentés van hátra

Az előzetes menetrend szerint szerdán, magyar idő szerint leghamarabb 11 óra 45-kor jelentik be, hogy ki vagy kik kapták idén a kémiai Nobel-díjat.

Csütörtök délután 1 óra a kijelölt időpontja az idei irodalmi Nobel-díj bejelentésének, pénteken 11 órakor pedig az is kiderül, kié idén a Nobel-békedíj.

Hétfőn 13 órakor lesz a közgazdasági Nobel-díjjal kapcsolatos bejelentés.