A CERN munkatársai közül mintegy kétszázan a CMS- és az ATLAS-kísérletek főhadiszállásán követték nyomon a bejelentést, amely egy órát csúszott – mondta el az MTI-nek telefonon Szillási Zoltán.

A Debreceni Egyetem kutatója, a CMS-kísérlet tagja szerint a késésnek prózai okai is lehettek, mint mondta, elképzelhető, hogy a bizottságnak nem sikerült elérnie a díjazottakat. "Úgy illik, hogy az ember ne a sajtóból tudjon meg egy ilyen hírt" – jegyezte meg a kutató.

Szillási Zoltán szerint a Svéd Királyi Tudományos Akadémia bölcs döntést hozott. A mechanizmus, amelyet a néhai Robert Brout, Englert és Higgs annak idején – több mint 40 évvel ezelőtt – leírt, nagy horderejű fizikai elmélet.

"Ez hivatott választ adni arra, hogy miért van a W- és a Z-bozonnak tömege, méghozzá nem is pici, ellentétben mondjuk a fotonnal, amelynek nincs is tömege. Ezek nélkül egész máshogy nézne ki a világegyetemünk" – mondta. Hozzátette, hogy nagyon sokáig hiányzott ez a részecske, amelynek a megtalálására egy egész gyorsítót építettek: ez a nagy hadronütköztető (LHC), több hatalmas kísérlettel, amelyek közül kettő szinte csak a Higgs-bozon kutatásával foglalkozott.

A bozon volt a hiányzó láncszem a standard modellben, így Szillási Zoltán szerint várható volt, hogy a Nobel-bizottság honorálni fogja a felfedezést. 

Megjegyezte, a kísérletek elképesztően sok ember együttes munkájával jutnak eredményre, lehetetlen ezeket az embereket egyesével megnevezni, a CERN pedig szervezetként nem kaphatja meg a Nobel-díjat. Ehhez változtatni kellett volna a szabályokon – fogalmazott – de nem biztos, hogy ennek a hosszú távú következményeit a Nobel-bizottság vállalni akarta.

"Ezért gondolom azt, hogy bölcs döntés született, és azok kapták a díjat, akik megalapozták a mechanizmust". Szillási Zoltán viszont megjegyezte, magukénak is érzik a díjat.

"Abban a pillanatban, ahogy az akadémia főtitkára kimondta Englert és Higgs nevét, örömujjongás tört ki a teremben és rögtön nagy taps kerekedett" – írta le a hangulatot. "Személy szerint is jó érzés egy olyan kísérletben dolgozni, amely hozzájárult ehhez a nagyon nagy eredményhez" – mondta.

Rolf Heuer, a CERN főigazgatója velük együtt nézte a közvetítést Stockholmból, és Szillási Zoltán szerint a tőle megszokott közvetlen stílusban viselkedett. "Nagyon boldog volt, gratulált Higgséknek, majd egy nagyon kedves gesztussal nekünk is. Azt mondta, hogy ez az eredmény rajtunk is múlott, a következő taps szóljon hát nekünk" – részletezte, hozzátéve, hogy pár üveg pezsgő is elfogyott.

A főigazgató ezt követően a CERN sajtótájékoztatóján azt mondta, nagy nap ez a részecskefizika számára. Kijelentette, semmilyen formában sem csalódott amiatt, hogy a CERN-t nem ismerték el közvetlenül. "A döntés a bizottság kezében volt, az indoklásban pedig a kísérleti igazolást is említették" – fejtette ki. Mint mondta, az elméleti megalapozás és a kísérleti igazolás nagyon szorosan együtt járt a Higgs-mechanizmus esetében.

Rolf Heuer szerint a CERN már így is a közérdeklődés középpontjában áll, ezt mutatta, hogy a nemrégiben tartott nyílt napokra a világ különböző részeiről érkeztek látogatók. Ezek a nehezen megérthető, "ezoterikus" kutatások megigézik az embereket, és pontosan ez kell, hiszen több tudósra, kutatóra, mérnökre van szükség. A Nobel-díj pedig segíthet abban, hogy még inkább nőjön az emberek érdeklődése a tudomány iránt – mutatott rá a CERN főigazgatója.