A szervezet genfi szemináriumán a kutatók ismertették az általuk előzetesnek nevezett eredményeket. A rendezvény mintegy bevezetőként szolgál a Melbourne-ben szerdán kezdődő nagyszabású nemzetközi részecskefizikai rendezvényhez, az ICHEP (International Conference on High Energy Physics) konferenciához, ahol szintén ismertetik a CMS- és az ATLAS-kísérletek eredményeit.

Joe Incandela, a CMS-kísérlet vezetője bejelentette, hogy a 2100 kutatót számláló csoportja egy olyan új szubatomi részecskét figyelt meg, amely bozon. Ez ugyanaz a szubatomi részecsketípus, mint a régóta keresett Higgs-bozon, amelyet köznyelven „isteni részecskének” is szokás nevezni. Az adatokat elemezve a tudós rámutatott arra, hogy azok konzisztensek a Higgs-bozonnal, amelynek létét évtizedekkel ezelőtt jósolták meg, hogy megmagyarázzák a világegyetem működését.

Fabiola Gianottai, a szervezet ATLAS-kísérletének vezetője arról beszélt a szemináriumon, hogy az általa irányított 3000 kutató gyönyörű jelenségeket figyelt meg a nagy hadronütköztetőben.

Peter Higgs érkezik a CERN sajtótájékoztatójára

MTI / EPA / Denis Balibouse

Mint a CERN közleménye kiemeli, átalakulóban vannak a világegyetem működésével kapcsolatos felfogások. A szerdán ismertetett előzetes eredmények a 2011-ben és 2012-ben gyűjtött adatokon alapulnak, miközben az idei adatokat még mindig elemzik, ezeket július végén teszik közzé.

Mindkét kísérletben sok billió proton-proton ütköztetés adatait elemezve egy új szubatomi részecskét figyeltek meg, amelynek tömege 125-126 gigaelektronvolt (1 GeV - 1 milliárd elektronvolt). Mindkét kísérletben az adatok bizonyossági szintje 5 szigma. Ez azt jelenti, hogy kevesebb mint egy a millióhoz annak a valószínűsége, hogy az adatokból levont következtetéseket statisztikai mázli eredményezte.

„Egy új részecskére utaló világos jeleket észleltünk 5 szigma szintjén, 125 GeV-es tartományban. A két kísérletben részt vevő rengeteg kutató munkájának köszönhetjük az eredményeket, de kell még egy kis idő, hogy előkészítsük az adatokat a publikációhoz” – hangsúlyozta Fabiola Gianotti.

Joe Incadela arra mutatott rá, hogy bár eredményeik előzetesek, de valóban egy új részecskéről van szó. „Azt is tudjuk, hogy ez egy bozon, az eddig felfedezett bozonok közül a legnagyobb tömegű. A jelenség szignifikáns, de nagyon gondosnak kell lennünk a vizsgálatokban és az eredmények ellenőrzésében.”

A következő lépésben meg kell határozni a részecske természetét, valamint jelentőségét a világegyetem működésének megértése szempontjából. Megegyeznek-e tulajdonságai a régóta keresett Higgs-bozonéval, a részecskefizika standard modelljének utolsó hiányzó láncszemével, vagy valami sokkal egzotikusabbról van-e szó.

Rolf Heuer, a CERN igazgatója az e heti két bejelentést összefoglalva úgy fogalmazott:

„Azt hiszem megvan – felfedeztünk valamit; megfigyeltünk valamit egy Higgs-bozonnal összefüggésben, de melyikkel?"

„Újabb mérföldkőhöz értünk a természet titkainak feltárásában. Az új részecske tulajdonságainak megismerése sok időt vesz igénybe, ám bármilyenek is legyenek a jellemzői, a tudomány hatalmas lépést tesz előre az anyag alapvető szerkezetének megismerésében” – hangsúlyozta Heuer.

A standard modell valamely fizikai jelenségnek, eseménynek vagy rendszernek a szakemberek többsége által elfogadott, de bizonyosan nem teljes matematikai-fizikai leírása. A részecskefizika standard modellje az alapvető részecskék kölcsönhatásait vizsgálja a gravitáció kivételével: az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást. Lényeges összetevője a Higgs-mechanizmus – amely létrehozza a részecskék tömegét –, illetve a még meg nem talált „isteni részecske”, a Higgs-bozon.

A kutatók már 45 éve kutatják, hogy az anyaghoz mi kapcsolja a tömegét, most pedig mindkét ezzel foglalkozó kutatócsoport a CERN-ben úgy tűnik, nagyon közel került a felfedezéshez. Igaz, ahhoz még újabb kutatásokat kell elvégezni ahhoz, hogy a kutatók bebizonyosodjanak róla, hogy amit találtak, az valójában a Higgs – írja a BBC.

Falfestmény a CERN-ben az Atlasz egység csarnokánál

AP / CERN

Hétfőn a kutatók azt közölték, hogy a tavaly szeptemberben leállított Tevatron-gyorsítón végzett ütköztetések hulladékában találtak bizonyítékot a Higgs-bozon létezésére.

A Higgs-bozonnak, vagy Higgs-részecskének is nevezett „isteni részecske” a nevét az ediburgh-i egyetem professzoráról, Peter Higgs elméleti fizikusról kapta, aki 1964-ben jósolta meg 5 másik társával együtt a különleges szubatomi részecske létezését.

Az eddig csak feltételezett részecskét a részecskefizika standard modelljéből következtette ki Higgs, az isteni részecske lenne ugyanis a közvetítője a Higgs-térnek és eszerint ez a felelős a többi részecske tömegéért.

Peter Higgs most megdicsérte a nagy hadronütköztető csapatát, és azt mondta, az eredmények bizonyítják a kutatók szakértelmét. „Soha nem gondoltam, hogy ez még az életemben bekövetkezik, és hogy megkérhetem a családom, hogy hűtsenek be egy kis pezsgőt otthon” – mondta az idős professzor.

Ha a kutatóknak sikerülne megerősíteniük a felfedezést, az az évszázad legnagyobb tudományos felfedezéseinek egyike lehetne, körülbelül olyan nagy hatású, mint a Holdra szállás.