Németh András
Németh András
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Oroszországban 2012-ben lépett életbe az a törvény, amely külföldi ügynökké nyilvánítja a külföldi pénzügyi forrásokat is felhasználó civil szervezeteket. A tavaly tovább szigorított szabályozás lassan megfojtja a Kremlnek nem tetsző szervezeteket.

„Akár teljesen ellehetetlenülhet az intézet. Képzelje el, hogyan válaszolnak az emberek a kérdéseinkre, ha munkatársaink külföldi ügynökként mutatkoznak be. Félelem uralkodik a társadalomban, s az oktatással vagy egészségüggyel foglalkozó programjainkban részt vevő állami alkalmazottak egy része sem áll szóba velünk, még akkor sem, ha az együttműködés megtagadására nincs írott központi utasítás” – ezt Lev Gudkov, a moszkvai Levada Intézet nevű független közvélemény-kutató vezetője nyilatkozta korábban a HVG munkatársának, amikor az oroszországi civil szervezetek Putyin-kormány általi ellehetetlenítéséről kérdeztük.

Lev Gudkov
©

Valami hasonló történik most Magyarországon is: a magyar kormánypárt alelnöke, Németh Szilárd nyíltan beszélt arról, hogy a Soros György által támogatott magyar civil szervezeteket el akarják lehetetleníteni, miközben olyan törvényjavaslatot terveznek benyújtani, ami látszólag a civilek átláthatóságát célozza. Bár Németh az amerikai elnökválasztás eredményéhez kapcsolta a dolgot, valójában Vlagyimir Putyin volt az, aki a közelmúltban belefogott a kormánykritikus civilek legyalulásába.

A Levada Intézetet tavaly szeptemberben vették fel arra a „külföldi ügynöki” listára, amelyre azok a civil szervezetek kerülnek, amelyeket részben vagy egészben külföldi alapítványok, illetve cégek finanszíroznak. A már 150 oroszországi civil szervezetet tartalmazó listát 2012-ben kezdték összeállítani, azt követően, hogy Vlagyimir Putyin államfő aláírta a külföldi támogatásban részesülő, politikai tevékenységet is folytató civil szervezeteket külföldi ügynöknek minősítő törvényt.

A hatóságok eleinte azokat a szervezeteket listázták, amelyek ellenszolgáltatást nem feltételező adományokat kaptak, ám tavaly a parlament módosította a törvényt. „Most már a kereskedelmi alapú külföldi megbízások is tilosak, s kibővítették a politikai tevékenység körét. Már az is politizálásnak számít, ha bármelyik civil szervezet egyik tagja politikai kijelentést tesz, vagy például mi magyarázatot fűzünk a közvélemény-kutatási eredményekhez” – mondta Gudkov. A szigorítás mögött a hatalmon belüli titkosszolgálati lobbi áll, amelynek szemmel láthatóan nem teszik, hogy a Levada Intézet felméréseiből kiderült, hogy csökken a kormányzó Egységes Oroszország népszerűsége” – tette hozzá.

©

A civil szervezeteket sújtó szabályozás értelmében a külföldi pénzek felhasználóinak „önként” kellene magukat külföldi ügynökké nyilváníttatni, s akik ezt nem teszik meg, azokra a hatóságok komoly büntetéseket szabnak ki. A bírságok osztogatása mellett megszigorították a „hazaárulók” adminisztrációs kötelezettségeit is: a pluszmunka, az újabb és újabb kimutatások készítése egy-egy szervezetnek évente több százezer rubeles (1 rubel = 4,5 forint) különkiadást jelent. Az „ügynökök” állandó fokozott ellenőrzésre is számíthatnak, a civil szervezeteknél állandó vendégek az adóhatóság, a belügyminisztérium és az igazságügyi minisztérium képviselői. E mellett érezhetően csökken a megbízások száma, a külföldi cégek sem szívesen lépnek kapcsolatba a „problémás” oroszországi civil szervezetekkel. A „külföldi ügynökséget” pedig nem lehet titkolni, a törvény szerint a listára felvett szervezetek minden levelezésében, tájékoztatójában és egyéb megnyilvánulásában fel kell tüntetnie státusát.

Andrej Szaharov
©

A mintegy 150 érintett szervezet között 28 jogvédő szervezet van, de felkerült a listára 14, környezetvédelemmel foglalkozó csoport is. A jogvédők közül a legismertebb a világhírű atomtudósból szovjet ellenzékivé vált Andrej Szaharov akadémikus örökségét megőrző Szaharov Központ, amely mára a megszűnés szélére sodródott. A szervezetet 2014-ben 300 ezer rubelre büntették meg amiatt, hogy nem volt hajlandó önként vállalni a „külföldi ügynökséget”, majd tavaly egy újabb 400 ezres büntetés érkezett azért, mert nem szerepelt valamennyi dokumentumon a megalázó kifejezés. Az oroszországi egyetemek és iskolák – valószínűleg moszkvai sugallatra – közben megszakították a hivatalos együttműködést a Szaharov Központtal, s mára csupán az informális kapcsolatok maradtak meg. „Senki sem akar semmiféle pénzügyi kapcsolatot fenntartani velünk, mert attól tartanak, maguk is felkerülnek a feketelistára” – nyilatkozta újságíróknak Szergej Lukasevszkij, a szervezet vezetője.

A sztálini múltat feldolgozó, világszerte ismert Memorial is feketelistás, őket valószínűleg azért vették fel, mert tanulmányaikból kiderül, hogy egyre több a hasonlóság a generalisszimusz Szovjetuniója, illetve Putyin Oroszországa között. Jelena Zsemkova, a Memorial igazgatója szerint a biztosítékot az üthette ki, hogy a szervezet több képviselője elítélte az ismert ellenzéki politikus, Borisz Nyemcov meggyilkolását, s e mellett bírálták a civil szervezeteket ellehetetlenítő törvényt is.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy közben Oroszországban életbe lépett az a törvény is, melynek értelmében kiutasíthatják Oroszországból azokat a nemzetközi szervezeteket, amelyek Moszkva megítélése szerint ellenségesen viselkednek Oroszországgal szemben. „Az egyik, minket támogató külföldi civil szervezet felkerült a listára, kettő nem, viszont ők maguktól vonultak ki az országból” – mondott példát Lukasevszkij arra, miként fogy a levegő a független oroszországi civil szerveztek körül. Az Amnesty Internationalt (AI) – amely korábban többször bírálta Moszkvát a jogvédők zaklatása miatt – ugyan még nem zavarták ki Oroszországból, ám a szervezet már megkapta az első komoly figyelmeztetést. Tavaly év végén a moszkvai hatóságok váratlanul lepecsételték az AI fővárosi irodáját, arra hivatkozva, hogy a szervezet nem utalta át az ingatlan bérleti díját. Az AI vezetői azt állítják, ők egy rubelnyivel sem maradtak el, s folyamatosan fizetik a díjakat. Közben Moszkva igyekszik fenntartani annak látszatát, hogy minden rendben van a civil szféra körül: a hatalmat támogató szervezetek jelentős összegeket kapnak tevékenységük finanszírozására.