Az emberi agy hazugság esetén is őszinte marad

A philadelphiai Temple orvostudományi egyetem kutatói a funkcionális mágneses rezonancia elvén alapuló képalkotó eljárást (fMRI) alkalmazva jutottak arra a következtetésre, hogy igazmondáskor az agynak más területei aktivizálódnak, mint akkor, amikor az érintett személyek hazudnak.

A Temple egyetem munkatársa, Dr. Scott Faro és kollégái tíz önként jelentkező közül hatot arra kértek, hogy süssenek el egy légpuskát, és utána hazudják azt, hogy nem csináltak semmit. A többiek figyelték az eseményeket, és az igazságot kellett elmondaniuk arról, hogy mit láttak.

A vallomások közben a résztvevők mindegyikét egyrészt hagyományos hazugságvizsgáló géppel vizsgálták, másrészt fMRI-vel. Ez utóbbi egyidejű képet közvetített az érintettek agyának működéséről.

Teljesen nyilvánvaló volt a különbség az igaz történetet mesélők és a "hazugok" agyának működése között. Mint megállapították, a hazugsághoz bonyolultabb agyi reakciókra volt szükség. Az agynak összesen hét területe volt érintett, (köztük néhány olyan, amelyeknek az érzelmek irányításához is köze van), míg az igazmondás során mindössze négy agyi terület mutatott aktivitást.

A Temple egyetem munkatársai szerint a vizsgálat egyelőre meglehetősen korlátozott volt, s a résztvevőket nem kérték arra sem, hogy erősen koncentráljanak a berendezések megtévesztésére. (Márpedig közismert, hogy akadnak olyanok, akik képesek megtéveszteni a hazugságvizsgáló berendezést.)

"Ennek ellenére, amennyiben a berendezés a gyakorlatban beválik, új lehetőségek nyílnak meg a nyomozati munka során a hazugság kiszűrésére. Mivel a berendezés meglehetősen drága, elsősorban nagy horderejű ügyekben, például terroristagyanús személyek vallatásakor, illetve igen nagy összegű pénzügyi visszaélések vizsgálata során célszerű az alkalmazása"- vélekedett Dr. Scott Faro.