Az Alkotmánybíróság megtorpedózta a Btk. drogellenes szabályait

"A kábulathoz való jog nem létezik" - mondta a többségi határozat szóbeli indoklásakor Holló András, az Ab elnöke. Az írásba foglalt határozat szerint a korlátozásoktól mentes "mámorhoz való" jog még közvetve sem vezethető le az Alkotmányból, "nem része a legmagasabb testi és lelki egészség biztosításához fűződő jognak, mert a kábulat saját maga részére történő kiváltása nem tartozik hozzá az egyén alkotmányos garanciákkal védett szabad személyiségfejlődéséhez".

A testület a kihirdetés napjával semmisítette meg többek között a Btk. kábítószer-paragrafusaiban több helyen szereplő "hatósági engedély nélkül" megfogalmazásokat, továbbá a "csekély mennyiségű kábítószert, együttesen történő kábítószer-fogyasztás alkalmával kínál vagy átad", fordulatot és a 21 éven aluliakra vonatkozó rendelkezést.

Az Ab jövő év május 31-i hatállyal semmisítette meg a Btk. nemzetközi egyezményekre utaló, kábítószerrel kapcsolatos értelmező rendelkezéseit.

Az Ab kimondta: alkotmányellenes, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg a kábítószer-bűncselekményekkel kapcsolatban a kiskorúak fokozott védelmét biztosító büntető törvénykönyvi rendelkezéseket.

Az Ab szerint az Országgyűlés mulasztása miatt nem felelnek meg a jogbiztonság követelményének a Btk. kábítószerrel visszaélést szankcionáló rendelkezései, továbbá a kábítószerfüggők gyógyításában résztvevők büntetőjogi felelősségének kérdése sem rendezett.

Az Ab május 31-ig szabott határidőt az Országgyűlésnek arra, hogy a hétfői határozatból fakadó jogalkotói feladatainak eleget tegyen.

Szóbeli indoklásában Holló András rámutatott: az Alkotmánybíróságnak, mint világnézetileg semleges intézménynek, nem az a feladata, hogy megengedő vagy elfogadó álláspontot alakítson ki a kábítószer-fogyasztásról, hanem hogy az ezzel kapcsolatos állami intézményvédelmi kötelezettséget vizsgálja.

Az Ab szerint az állam a kábítószerfogyasztás terjedésének "nem lehet tétlen szemlélője", az államnak fel kell lépnie, a szankció nélküli tiltás pedig a nemzetközi vizsgálatok szerint nem hatékony megoldás.

A Btk. legutóbb tavaly, Bárándy Péter minisztersége idején módosított szabályai kapcsán az Ab megállapította, hogy azok számos jogbizonytalanságot eredményező megoldást tartalmaznak. Ilyen például az "együttes fogyasztás" kategóriája. A kábítószerre vonatkozó Btk-rendelkezésekhez ráadásul mögöttes jogszabályok is tartoznak, ám a különböző szintű rendelkezések között nincs összhang. Mi több, az ide vonatkozó nemzetközi egyezmények teljes, szabályos kihirdetése sem történt meg.

Pelle Andrea ügyvéd, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő civil szervezet ügyvivője az Ab döntését értékelve elmondta: "Példátlannak tartjuk, hogy az Ab lényegében szigorította a Büntetőtörvénykönyvet." Mint mondta, azáltal, hogy az Ab egyes esetekben indokolatlannak ítélte az elterelést - a büntetés elkerülésének biztosítását -

lényegében beavatkozott a törvényhozói munkába.

Az elterelésnek az a célja, hogy amennyiben valaki bűncselekményt valósít meg azáltal, hogy kábítószert fogyaszt, vagy közös használat alkalmával a másiknak átad, de részt vesz egy féléves felvilágosító, megelőző szolgáltatáson, vagy egy gyógyító kezelésen, akkor nem lehet őt megbüntetni - tette hozzá.

"A mai határozat hatása az lesz, hogy azok a fiatalok, akik közösen fogyasztanak kábítószert - márpedig ez elég jellemző fogyasztói magatartás - nem választhatják az elterelést, és mindenképpen valamilyen büntetést fognak alkalmazni velük szemben" - közölte Pelle Andrea.