A mobiltelefonok lerombolják a testi sejteket és károsítják a DNS-t

A Reflex kódnevű vizsgálatsorozatban – az Európai Unió megbízásából – 12 kutatócsoport hét uniós országban végzett felméréseket annak érdekében, hogy kiderítsék: a mobiltelefonálás valóban hordoz-e egészségügyi kockázatokat. Végül nem sikerült elegendő bizonyítékot összegyűjteni arról, hogy a mobilozás káros volna, de ahhoz elegendő információ birtokába jutottak a tudósok, hogy folytassák a feltáró munkát.

Az évi 100 milliárd dolláros mobilkommunikációs üzlet résztvevői kissé megkönnyebbülten sóhajthattak fel, amikor kiderült, hogy nincs végső bizonyíték a mobilkészülékek elektromágneses sugárzásának következtében kialakuló egészségkárosodásra – írja a News.Com. Ebben az évben várhatóan 650 millió darab mobilkészüléket értékesítenek, s 1,5 milliárd ember használja ezt a kommunikációs technikát a világon.

A négy éven keresztül tartó kutatási projektet a német Verum csoport koordinálta. A németek azt vizsgálták laboratóriumi körülmények között, hogy a rádióhullámok milyen hatással vannak az emberi és állati sejtjekre. Azt tapasztalták, hogy ha a sejteket olyan elektromágneses térbe helyezik, mint amilyet tipikusan a mobiltelefon gerjeszt, akkor e sejtek szignifikánsan megnövekszenek, majd a bennük lévő DNS két szálra hasad. Ezt a hibát a sejt nem mindig képes helyrehozni, ami azt jelentheti, hogy hibásan adja tovább az örökítő anyag kódját más sejteknek. „Ez a következő sejtgeneráció számára jelent rombolást” – mondta Franz Adlkofer professzor a Reuters tudósítása szerint. Ez pedig azt jelenti, hogy olyan mutáns sejtek jönnek létre, amelyek később rákot okozhatnak.

A kutatásoknál használtak sugárzás mértéke, azaz az úgynevezett specifikus abszorpciós ráta (SAR) 0,3 watt per kilogramm és 2 W/kg érték között mozgott. A legtöbb mobiltelefonnál a SAR érték 0,5 és 1 W/kg közé esik. A SAR a test rádióhullámok formájában megjelenő energiát elnyelő képességét méri. Természetesen a SAR értékeire is vannak nemzetközileg elfogadott ajánlások. A nem ionizált rádiósugárzás elleni védelem nemzetközi bizottsága (International Commission of Non-Ionizing Radiation Protection) 2 W/kg-ban határozta meg a SAR felső határértékét.

A kutatás azonban más káros hatásokat (a szövetek felmelegedése, fejfájás kialakulása, stb.) is feltárt állatok és önként vállalkozó emberek vizsgálatával. Adlkofer emiatt headsetek használatát, és a vonalas készülékek preferálást ajánlja mindenkinek. „Ne akarunk pánikot kelteni, de jobb félni mint megijedni” – mondta a professzor, aki azt is közölte, hogy a kutatások további négy vagy öt évig tarthatnak még.

A kutatási eredményekre a mobilgyártóknak már megvan a technikai válaszuk. A G-Hanz német fejlesztőcég egyelőre csak Hong Kong-ban bemutatta azt az újfajta mobilkészüléket, amelynek a sugárzása nem káros, mivel sokkal rövidebb időtartamú egységekben sugározza az információhordozó hullámokat, mint elődei.

Dr. Zenon Sienkiewicz, a brit Nemzeti Radiológiai Védelmi Testület vezető tudósa a BBC-nek azzal kommentálta a kutatási eredményeket, hogy ezek miatt kár az embereknek aggódniuk: „Ez egy érdekes tanulmány, de a konklúzióit nem kell túlhangsúlyozni.” A professzor szerint „Minden ilyen jellegű kutatásnak az a célja, hogy kimutassa az emberek egészségében bekövetkező mérhető hatásokat, már ha vannak.”

Britanniában, ahol az efféle hírekre nagyon érzékenyek az emberek, s 2000-ben még parlamenti vizsgálóbizottságot is felállítottak, hogy kiderítsék valóban vannak-e káros hatásai a mobiltelefonálásnak, mindenesetre jelentős visszhangra lelt a Verum vezette kutatás. A Mobil Operátorok Egyesülete sietett is kiadni egy közleményt, amely szerint független tudományos műhelyek a világon több helyen leszögezték, hogy nem bizonyítható a mobilozásból fakadó egészségkárosodás. A szervezet szóvivője közölte, hogy „Itt még csak nyers adatokról van szó. A tanulmányt nem is publikálták nyilvánosan, s más kutatócsoportoktól származó eredményekre is várni kell még. Sőt maguk a kutatást végző tudósok is megerősítették, hogy eredményeik igazoláshoz szükség van független laboratóriumok kontrollvizsgálataira is.”